Keresés

Keresési eredmények

• Relativizált nemi micsodák

  107-119

  Horváth Júlia Borbála

  Megtekintések száma:

  142

  A társadalmi nemek megfogalmazásának sokat vitatott iránya a gender-elmélet, s annak azon
  elképzelése, hogy a biológiai nem másodlagos, és az attól eltérés szabadon választható. A kapcsolódó társadalmi konstrukció, a transzgender vagy transzneműség fogalma, az 1990-es években kialakult a poszt-strukturalista filozófia szülöttje volt. Napjainkban a témában számos elmélet keveredik, s úgy tűnik, hogy egy viszonylag szűk létszámú kisebbség igyekszik befolyásolni
  a többség irányultságát. E cikk a gender-elméletek radikális irányzataira tér ki, azokra, amelyek
  oly módon próbálkoznak az egyén identitásának megváltoztatással, hogy a született, biológiai
  nemet relativizálják, vagy szembeállítják a társadalmi nemmel. Ez esetben nem a biológiailag
  transz-neműekről (transzszexuális, interszexuális stb.) lesz szó, hanem a választott, vagyis a társadalmi nemi értelemben vett szerepek, és ahhoz kapcsolódó ideológiák taglalásáról, amely mellett megemlítődik egy praktikus alternatíva, a köztes vagy intermentalitás fogalmának vázlata.

• Neo-hobbesiánus demokrácia: A modus vivendi elmélete és a demokratikus legitimáció

  25-41

  Pap Milán

  Megtekintések száma:

  180

  A kortárs politikaelméletben a rawlsi liberális konstruktivizmust az elmúlt években a politikai
  realizmus elméletei vették kritikai össztűz alá. A realista liberalizmus egyik fő teoretikusa, John
  Gray a társadalmi együttélés olyan neo-hobbesiánus modelljére helyezi a hangsúlyt, amely a
  politikai élet alapvetően konfliktusos voltából indul ki; a társadalmi értékek és életformák
  gyakorta előforduló összemérhetetlenségét feltételezi a modern multikulturális társadalmakban.
  Az ilyen értelemben vett értékpluralizmus kontextusában a politikai realisták a modus vivendi
  eszméjét fogalmazzák meg. Posztmodern elméletként a modus vivendi inkább egy pragmatikus
  és eljárásaiban nyitott teória, szemben a deontológiai morális elvekre alapozott filozófiai
  konstrukciókkal. A modus vivendi elméletének kidolgozói a társadalmi csoportok békés együttélésének
  és a politikai közösség egy morális minimumának teoretizálására tesznek kísérletet. Az
  elmélet nagy hiányossága azonban, hogy nem számol a demokrácia eszméjével, ami viszont két
  okból is hasznos lehet a modus vivendi teóriájára tekintettel. Először is, a mai politikai rendszerek
  elképzelhetetlenek, vagy minimum botrányosak, a demokratikus legitimáció valamely
  formája nélkül. Másrészről pedig, számot kell vetnünk a különböző liberális projektek, úgy is,
  mint a liberális multikulturalizmus kimerülésének. Az alkotmányos védelem mellett a demokrácia
  védelme azzal is jár, hogy hogyan tud az egyes kultúrák és egyéb társadalmi csoportok között
  egyensúlyt teremteni a modern társadalmakban. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy a
  demokratikus legitimáció fogalmát a modus vivendi elméletének fényében világítsam meg.

• Társadalmi tőke Svédországban és Magyarországon: Összehasonlító elemzés a bizalom, az értékek és a társas kapcsolatok mentén

  5-28

  Bodor Ákos

  Grünhut Zoltán

  Megtekintések száma:

  209

  Jelen tanulmány a svéd és a magyar társadalmat három dimenzió mentén vizsgálja, illetve hasonlítja össze: a személyközi (általánosított) bizalom, az együttműködés értékei, valamint a társas kapcsolatok tükrében. Ezek egyöntetűen a társadalmi tőkéhez sorolható jelenségek, annak tulajdonképpen a legfontosabb komponensei, melyek makroszinten vizsgálva kifejezik egy társadalom kohézióját és integráltságát. Nevezett mutatók segítségével így átfogó képet kaphatunk Svédország és Magyarország társadalmi állapotairól, azok változásairól. Az empirikus elemzést az European Social Survey (ESS) 1–10. hullámainak adatai alapján végeztük. Az elemzés aktualitását Svédországnak a magyar politikai közbeszéd, illetve a média egy részében megfigyelhető sajátos megjelenítése adja. E szerint a skandináv társadalom integrációja és kohéziója egyre rosszabb állapotban van, amihez képest Magyarországon a dolgok sokkal jobban mennek. Tanulmányunk célja e kérdés árnyalása a már bemutatott dimenziók mentén. Eredményeink azt mutatják, hogy a társadalmi tőke vizsgált dimenziói tükrében a svéd társadalom egyáltalán nincs rossz állapotban, sőt lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint a magyar társadalom ugyanezen mutatók alapján.

• Alzheimer Cafék online tevékenysége a koronavírus járvány kitörése előtti és utáni fél évben I.

  19-41

  Kucsera Csaba

  Holpert Anna

  Megtekintések száma:

  225

   Az Alzheimer Caféknak fontos szerepe lehet a demenciával élők és gondozó családtagjaik pszi­choszociális támogatásában egy megértő, befogadó, egymással szolidáris és egymást támogató közösség kereteinek biztosításával. Előmozdíthatják ezen kívül a szakpolitikai, szakmai és társadalmi diskurzust, a demencia társadalmi realitásként való elismerését, és az ezzel a komplex kihívással kapcsolatos általános tudatosságot. Segíthetik továbbá a szakemberek közötti együttműködést – a transzdiszciplinaritás jegyében –, valamint a szakmai és a lai­kus-érintett színterek közötti kölcsönös megértést és együttműködést, cselekvő közösségek és hálózatok formálódását is katalizálva.

  Ezeknek a lehetőségeknek a megvalósulásában fontos eszköz lehet a Cafék aktív és célirá­nyos jelenléte és tevékenysége az internetes platformokon, a 21. századi társadalmi nyilvános­ság és közösségi élet egyre prominensebb csatornáin, terepein.

  Ez a kétrészes tanulmány az Alzheimer Cafék online hozzáférhető tevékenységét elemzi eb­ből a perspektívából egy tízelemű funkciólistához mérve. Az internetes platformok által nyújtott lehetőségek kihasználását, a releváns hasznok és előnyök megvalósulását 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között vizsgálja, különös figyelemmel a közegben megfigyelhető technológiai adaptációs válaszokra a koronavírus járvány kitörésekor.

  Ez a tanulmány első része, amely röviden ismerteti az Alzheimer Café koncepcióját és annak magyarországi történetét, majd bemutatja a vizsgálat módszertanát és a kutatás eredményei­nek első felét. A tanulmány második része folytatja majd az eredmények ismertetését, és a levont következtetések alapján ajánlásokat fogalmaz meg az internetes platformok lehetőségeinek hathatósabb kihasználására a célok megvalósításához.

• Tudás, hatalom és diskurzusok Teun A. Van Dijk kritikai diskurzuselemzésében

  94-112

  Sarány Orsolya

  Megtekintések száma:

  382

  A kritikai diskurzuselemzés (Critical Discourse Analysis, újabban Critical Discourse Studies – CDA/CDS) a szövegek, diskurzusok és a hatalom (power), uralom (dominance), hatalmi visszaélések (power abuse) és a társadalmi egyenlőtlenségek közti viszonyrendszert vizsgálja. A kritikai diskurzuselemzés multidiszciplináris elemzési perspektíva, amely nemcsak a szöveg – azaz a mikroszint – és annak környezete – makroszint – közti kölcsönhatásokat vizsgálja, célja, hogy felfedje a társadalmi egyenlőtlenségéket, felszínre hozza a hatalommal való visszaélés formáit, módozatait. A CDA képviselői elköteleződöttek a társadalmi egyenlőség és az igazságosság mellett. Jelen tanulmány a kritikai diskurzuselemzés egyik kiemelkedő képviselőjének, Teun A. Van Dijknak a munkásságát mutatja be, érintve a kritikai diskurzuselemzés gyökereit, felhasználási lehetőségeit, bemutatva Teun A. Van Dijk megközelítésének kulcsfogalmait. A tanulmány célja megmutatni, hogyan köti össze a tudást, a hatalmat és a diskurzusokat Van Dijk, különös figyelmet fordítva a Van Dijk-féle társadalmi tudat bemutatására.

• Átrajzolt ingázók: Karikatúra mint vizuális történeti forrás

  125-150

  Kisőrsi Zsófia

  Megtekintések száma:

  163

  Annak ellenére, hogy az államszocialista időszakban jelentős, arányaiban és nagyságában is folyamatosan növekvő társadalmi csoportot jelentettek az ingázók, társadalomtörténetük megírása mindezidáig háttérbe szorult. A szerző célja ennek a hiánynak a pótlása, úgy, hogy megpróbálja feltárni az elérhető legtöbb, különböző műfajú forrást. A jelen tanulmány ennek a
  nagyobb volumenű munkának egy részét mutatja be, azt, hogy mit tehet hozzá egy társadalmi
  csoportról hagyományos források útján szerzett ismereteinkhez, hogyha az adott társadalmi
  csoportról készült karikatúrákat mint vizuális történeti forrásokat is bevonjuk az elemzésbe.A szerző a jelen tanulmányban tizenhat Ludas Matyiban megjelent, ingázókat ábrázoló karikatúrát írott és audiovizuális forrásokkal összehasonlítva elemez. A tanulmányban többek között igyekszik megválaszolni, hogy volt-e a Ludas Matyinak egy meghatározható ingázó képe, s
  ha igen, akkor ez az ingázó kép mennyiben tért el a sajtó más produktumainak ingázó képétől?
  A szatirikus lap ingázó ábrázolása mennyiben vonatkozott a távolsági ingázókra és mennyiben
  a napi ingázókra? Tükröződtek a korszak ingázó-létének tényleges visszásságai a Ludas Matyiban? Az elemzés kitér a karikatúrák publikálásának idejét jellemző gazdasági és társadalmi
  folyamatok ismertetésére, és az ingázókra felruházott külső és belső tulajdonságok, érzelmek
  megnevezésére. A szerző célja egy olyan karikatúra elemzési módszer bemutatása, amely a források összehasonlíthatóságát helyezi előtérbe.

• Erdélyi magyar fiatalok a társadalmi struktúrában

  67-95

  Szabó Júlia

  Megtekintések száma:

  135

  Jelen tanulmány két nagymintás (MOZAIK 2001, illetve Magyar Ifjúság Kutatás 2016) ifjúságkutatás alapján mutatja be az erdélyi magyar fiatalok társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci
  és iskolázottsági helyzetében bekövetkezett változásokat. Kulcskérdésünk, hogy a társadalmi
  rétegződés eszköztárából melyik paradigma segítségével tudjuk leírni a fiatalok körében megmutatkozó egyenlőtlenségeket, illetve milyen struktúraképző elemek differenciálják ezt a korosztályt. Következtéseink szerint – az iskolai végzettség státusra gyakorolt hatása nőtt, az apa
  foglalkozásának szerepe viszont csökkent, tehát hagyományos rétegváltozók kevesebbet magyaráznak, mint korábban – a fiatalok társadalmi rétegződésének a feltárásában a társadalmi
  státus (foglalkozás) mellett figyelembe kell venni a horizontális különbségeket is.

• Egy "integrált" kötet a társadalmi integrációról

  256-264

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  134

  2012-ben újra egy fontos kötetet jelentettek meg a Szociológiai Intézet munkatársai, mely kötet a korábbiak, így a „Társadalmi metszetek” által felvetett kérdésre is keresi a választ a szociológia lehetséges új megközelítési, értelmezési kereteként, de talán egy új paradigmájaként is. A kötet Bevezetőjében a szerkesztők e lehetséges új fogalmi keret, fogalmi rendszer központi elemeként értelmezik a társadalmi integrációt, feltételezve, hogy az képes egy új szintézist hordozni a társadalmi egyenlőtlenségek, az új redisztribúció, az új piaci rend, a fogyasztói társadalom és a kapcsolati társadalom vonatkozásában – a kötet egésze ezt illetően meggyőző válaszokat ad a felvetett teoretikus kérdésekre.

• Marginalizált társadalmi csoportok láthatósága kapcsolathálózati szempontból

  83-108

  Vida László

  Megtekintések száma:

  647

  A tanulmány különböző marginalizált társadalmi csoportok – börtönviseltek, cigányok, melegek és leszbikusok, hajléktalanok – szegregációját és társadalomban való láthatóságát vizsgálja. A tanulmány egy 1000 fős reprezentatív mintán, méretgenerátoros kapcsolathálózati módszerrel nyert adatok alapján hasonlítja össze a marginalizált csoportok szegregációját, melyhez negatív binomiális modelleket épít, ahol az alpha paraméter mutatja a túlszórás mértékét. Az adatok alapján a szegregáció mértéke a teljes hálóban és a bizalmi hálóban eltér: míg a teljes hálóban a cigányok esetén, a bizalmi hálóban a melegek/leszbikusok esetén a legkisebb a szegregáció. A hajléktalanok szegregációja kiemelkedően magas, aminek oka a saját közegbe való bezáródás. Az alacsony iskolai végzettségűek, az alsó osztályba tartozók, a községekben élők körében a legszűkebb a kapcsolathálózat mérete, mégis itt a legmagasabb a marginalizált csoportbeli tagok száma. A kisebb kapcsolatháló a társas támogatás alacsonyabb szintjével jár együtt. A gyenge kötések hiánya miatt jellemző a homofil kapcsolatháló és szigetszerű zárványok jönnek létre, ahol a szegénység és a kiszolgáltatottság a jellemző.

• Esélyegyenlőség és integrációs lehetőségek a pályaorientációban: Iskolai kompetenciák és a munkaerőpiaci integráció összefüggései

  173-190

  Sipeki Irén

  Megtekintések száma:

  166

  A pályaorientációs döntésekben megnyilvánuló kompetenciák az integráció és esélyegyenlőség
  sikerességére is utalnak, képesek prediktív módon előre jelezni ezen társadalmi folyamatokat.
  A pályaorientációs kompetenciák összekötik az egyéni jellemzőket és társadalmi színtereket,
  emiatt vizsgálatuk képes már a középiskolás korosztály munkaerőpiaci esélyeit is bejósolni. A
  kompetenciaterületek vizsgálata és elemzése képes a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai
  összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló - diákok iskolai és
  munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi
  integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás összekötő szerepet tölt be az iskolai
  oktatás és a munkaerőpiac között, emiatt jelentős szerepe van a társadalmi esélyegyenlőség
  és integráció szempontjából, túlmutatva az iskolai végzettség hatásán. Tanulmányomban ezt a
  folyamatot mutatom be az érintett kompetenciaterületek bemutatásán keresztül.

• Társadalmi sérülékenység és társas támogatás katasztrófa sújtotta magyarországi településeken

  27-53

  Molnár András

  Megtekintések száma:

  232

  Kétségkívüli, hogy a természeti katasztrófák egyenlőtlenül sújtják a szegény és a gazdag embereket, s ez a különböző országok gazdasági teljesítményétől függetlenül mindenhol megfigyelhető. A fizikai veszélyekre és válaszadásra koncentráló megközelítés mindezt nehezen tudja figyelembe venni, miközben az egyes katasztrófaeseményekkel kapcsolatos párbeszédben a társadalmi, politikai vagy kulturális okokról gyakorlatilag szó sem esik. Könnyen belátható, hogy az alacsonyabb jövedelmű, vagy valamilyen oknál fogva marginalizált emberek és közösségek érintettsége súlyosabb. Hazánk településállományának jelentős hányada társadalmi-gazdasági szempontból depriváltnak, marginalizáltnak tekinthető, ami szükségessé teszi, hogy a katasztrófákkal kapcsolatban szociális és gazdasági kérdéseket tegyünk fel, és azokat a térbeliség szemszögéből vizsgáljuk. Jelen tanulmány öt katasztrófát átélt hazai település esettanulmányát mutatja be a társadalmi sérülékenység szemszögéből. Kutatásom során az érintett beavatkozókkal készített interjúk mellett kísérletet tettem az Interperszonális Támogatást Értékelő Lista (Interpersonal Support Evaluation List – ISEL, magyar rövidítése: ITÉL) felhasználására a közösségi reziliencia vizsgálata céljából. Az ITÉL teszt alkalmas arra, hogy felmérjük, az egyének hogyan értékelik helyüket saját közösségükben, illetve azt, hogy milyen mértékben támaszkodhatnak környezetükre. A 103 fő részvételén alapuló kutatás a társas támogatás szintjében és struktúrájában felfedezhető eltéréseket tárt fel, amely a támogatás megnyilvánulási formájában is kézzel fogható.

• A többség képernyőjén keresztül ...: A romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági vélemények

  74-92

  Csurgó Bernadett

  Rácz Andrea

  Megtekintések száma:

  219

  Jelen tanulmány egy, a romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgáló kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. A tanulmány alapját jelentő kutatás keretében a romákkal kapcsolatos lakossági attitűdöket mértük fel, a velük szemben megnyilvánuló vélekedéseket, előítéleteket, valamint azt, hogy a romák média-megjelenéséről hogyan vélekedik a lakosság.

• Muravidék létrehozása és társadalmi jellemzői

  28-52.

  Kovács Teréz

  Stankovicsné Szendi Anna

  Megtekintések száma:

  146

  METSZETEKVol. 7 (2018) No. 2ISSN 2063-6415DOI10.18392/metsz/2018/2/3www. metszetek.unideb.hu28Kovács T., Stankovicsné Szendi A.: Muravidék létrehozása és társadalmi jellemzőiKÖZELKÉPMuravidék létrehozása és társadalmi jellemzőiKOVÁCS TERÉZ1 – STANKOVICSNÉ SZENDI ANNA2ABSZTRAKTAz 1920-as trianoni határmegvonással a magyarság egy kisebb része a ma már önálló Szlo-vénia területére került. Az ő leszármazottjaik száma napjainkban hatezer fő körül van, és a Kárpát-medencei magyarság egyik szórvány közösségét képezik. Ennek a – történelmi Vas és Zala vármegyékből elcsatolt – résznek az elnevezésére idővel megfogalmazódott egy új fogalom, a Muravidék. A tanulmány kiinduló pontja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a térséggel foglalkozó szerzők a Muravidék elnevezést nem azonos területi egységgel azonosítják. Célunk, hogy ezeket bemutassuk, elemezzük, és javaslatot tegyünk a Muravidék eltérő értelmezésének a feloldására. Tanulmányunk a földrajzi megközelítés mellett szociológiai szempontokra, köztük a helyi lakosság megkérdezésére is támaszkodik, és azt vizsgálja, hogy milyen okok állnak Mura-vidék eltérő értelmezésének a hátterében. A térség területi, történelmi, politikai, gazdasági és kulturális sajátosságainak a bemutatásán keresztül elemezzük a kérdést.

• A jóléti rendszer átalakulásának hatása a helyi önkormányzatok szerepének változására

  54-68

  Csoba Judit

  Megtekintések száma:

  180

  A nyugat-európai jóléti államok a 70-es évek közepétől fokozatosan erősödő gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesültek. Ezek hátterében egyfelől a mind nagyobb mértékben térhódító, s a kilencvenes évek elejére meghatározó szereplővé váló globalizáció, technikai modernizáció és a térség demográfiai szerkezetének átalakulása állt.

  A globalizált világban a nemzethatárok kereti között működő jóléti államok az ellátó és szolgáltató rendszer, valamint a szociális jogok átformálása nélkül már nem képesek betölteni eredeti funkciójukat. A jóléti rendszerek átfogó reformja főként azért elkerülhetetlen, mert nem átmeneti válságtünetről van szó, hanem – a legtöbb elemző szerint (Pierson 1998, Scharpf 1999, Scharpf – Schmidt 2000, Pierson 2001) – a Bismarck által megalapozott és az eddig ismert jóléti állam alapvető működési elvei kérdőjeleződnek meg. A külső és belső kényszerek hatására – öregedő társadalom, csökkenő születési arányszámok, átalakuló családmodellek, változó szerepek a nemek között, a szolgáltatási szektor térhódítása az ipar rovására, az új „humánerőforrás kímélő” technológiák megjelenése stb. – egyfelől új és elmélyült egyenlőtlenségi viszonyok, másfelől az ezek kezelésére képtelen, folyamatosan romló anyagi és társadalmi helyzet alakult ki az egyes országokban. Mindezek következtében új utakat kellett találni a gazdasági és társadalmi kihívásokra és a posztindusztriális társadalom folyamatosan növekvő egyenlőtlenségi viszonyainak kezelésére.

• Az orvosi hivatás és pályaszocializáció megjelenése az orvosi szociológia tankönyvekben

  79-97

  Susánszky Éva

  Szántó Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  201

  Bevezetés: Jelen munkánkban áttekintjük, hogy a hazai orvosképzésben használt magyar és angol nyelvű orvosi szociológia tankönyvek milyen ismereteket közölnek az orvosi hivatásról és hogyan reflektálnak az orvosi praxisban, az orvos társadalmi szerepében és megítélésében bekövetkezett változásokra. Módszer: Munkánk során egyrészt az elmúlt 25 évben megjelenő magyar nyelvű tankönyvek, másrészt a Semmelweis Egyetemen az angol nyelvű oktatásban használt tankönyvek orvosi hivatással, pályaválasztással kapcsolatos fejezeteit elemeztük. Eredmények: A magyar nyelvű tankönyvek hivatással kapcsolatos törzsanyaga (hivatástörténet, orvosi szerep- és orvos-beteg kapcsolati modellek, pályaszocializáció) nem változott jelentősen. A hivatás mítosz fenntartása mellett a szerep- és kapcsolati modellekre vonatkozóan számos kritika fogalmazódik meg. Az angolszász tankönyvekből az orvosképzés problematikája fokozatosan kiszorul. A hivatás, a gyógyítás társadalmi szerepét tágabb viszonyrendszerben, az
  egészségügyi rendszer és a betegellátás fókuszba állításával, a gyógyításban részt vevő segítő hivatásoknak a beemelésével, valamint a betegek/fogyasztók nézőpontjának nagyobb figyelembe vételével tárgyalják. Összegzés: Az orvosi hivatás társadalmi helyzetének átalakulására mindkét tankönyvcsoport reflektál. De míg az angol nyelvű tankönyvirodalom az egészségügyi rendszer, az egészségügyi ellátás felől közelíti meg a modernizációs folyamatokat, és ennek következtében a hivatás problematikája le is kerül a vizsgálódás horizontjáról, addig a magyar tankönyvek a professzióra fókuszálnak.

• Gyermekes családok és a velük dolgozó szociális szakemberek percepciója a családok jól-létét, társadalmi mobilitását előmozdító szolgáltatásokról

  3-28

  Rácz Andrea

  Sik Dorottya

  Megtekintések száma:

  414

  Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az észak-magyarországi régió egyik hátrányos helyzetű kistérségében különböző településnagyságú területeken, illetve a budapesti agglomerációhoz tartozó településeken élő gyermekes családok hogyan vélekednek az elérhető oktatási,
  gyermeknevelési, egészségügyi és szociális ellátásokról és szolgáltatásokról, ezekről egyáltalán rendelkeznek-e információval, valamint a gyermekes családokkal dolgozó szakemberek mit
  gondolnak a nyújtott szolgáltatás szakmai tartalmáról és minőségéről, valamint arról, hogy
  ezek a családok jól-létét, társadalmi mobilitási esélyeit mennyiben tudják szolgálni. Kutatásunk keretében készült egy lakossági kérdőíves lekérdezés, valamint interjúk készültek szakemberekkel és gyermekes családokkal. Eredményeink jelzik, hogy a gyermekek képességeit
  fejlesztő, tehetségük kibontakozását célzó, jól-létüket előmozdító szolgáltatások hiányában, a
  meglévő, igen korlátozott kapacitásokkal és így alacsony minőségben működő oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatások és a szűkösen elérhető kulturális és szabadidős lehetőségek
  elérésével a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyermekek mobilitási esélyei nagymértékben korlátozottak. A gyermekjóléti szociális munka eszköztára szűkös, a szociális intervenciók a tűzoltásra épülnek.

• Alzheimer Cafék online tevékenysége a koronavírus járvány kitörése előtti és utáni fél évben II.

  42-64

  Kucsera Csaba

  Holpert Anna

  Megtekintések száma:

  202

  Az Alzheimer Caféknak fontos szerepe lehet a demenciával élők és gondozó családtagjaik pszi­choszociális támogatásában egy megértő, befogadó, egymással szolidáris és egymást támogató közösség kereteinek biztosításával. Előmozdíthatják ezen kívül a szakpolitikai, szakmai és társa­dalmi diskurzust, a demencia társadalmi realitásként való elismerését, és az ezzel a komplex ki­hívással kapcsolatos általános tudatosságot. Segíthetik továbbá a szakemberek közötti együtt­működést – a transzdiszciplinaritás jegyében –, valamint a szakmai és a laikus-érintett színterek közötti kölcsönös megértést és együttműködést, cselekvő közösségek és hálózatok formálódását is katalizálva.

  Ezeknek a lehetőségeknek a megvalósulásában fontos eszköz lehet a Cafék aktív és célirá­nyos jelenléte és tevékenysége az internetes platformokon, a 21. századi társadalmi nyilvános­ság és közösségi élet egyre prominensebb csatornáin, terepein.

  Ez a kétrészes tanulmány az Alzheimer Cafék online hozzáférhető tevékenységét elemzi eb­ből a perspektívából egy tízelemű funkciólistához mérve. Az internetes platformok által nyújtott lehetőségek kihasználását, a releváns hasznok és előnyök megvalósulását 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között vizsgálja, különös figyelemmel a közegben megfigyelhető technológiai adaptációs válaszokra a koronavírus járvány kitörésekor.

  A tanulmány első része (Kucsera – Holpert 2021) röviden ismertette az Alzheimer Café kon­cepcióját és annak magyarországi történetét, majd bemutatta a vizsgálat módszertanát és a kutatás eredményeinek első felét. Ez a tanulmány második része, amely folytatja az eredmények ismertetését, és a levont következtetések alapján ajánlásokat fogalmaz meg az internetes plat­formok lehetőségeinek hathatósabb kihasználására a célok megvalósításához.

• A kortársbántalmazás tágabb kontextusa: néhány iskolai és társadalmi változó szempontjából

  65-79

  Várnai Dóra

  Zsíros Emese

  Németh Ágnes

  Megtekintések száma:

  186

  A kortársbántalmazás (bullying) kiterjedt probléma az iskolai közösségekben. Gyakorisága azonban jelentős eltérést mutat iskolák, régiók, nemzetek között. A bántalmazással számos egyéni, családi, iskolai-kortárs, illetve társadalmi tényező mutat kapcsolatot. Elemzéseinket az Iskoláskorúak Egészségmagatartása (HBSC) c. WHO koordinált nemzetközi vizsgálat 2013/2014-es hazai adatain végeztük. A kortársbántalmazásban való érintettség 4 kategóriáját határoztuk meg: áldozat, elkövető, elkövető-áldozat és közvetlenül nem érintettek. Ezen kategóriák eloszlását vizsgáltuk a képzéstípus, a fenntartó típusa és a családi jómódúság vonatkozásában. Eredményeink szerint a bántalmazásban való érintettségben képzéstípus szerint nem találtunk szignifikáns különbséget (ellentétben a 4 évvel ezelőtti adatfelvétel eredményeivel). Ugyanakkor a fenntartó típusa, valamint a családi jómódúság, illetve a kortársbántalmazás közt összefüggést találtunk. Bár a tágabb társadalmi-kulturális tényezők önmagukban nem kulcstényezői a bántalmazás kialakulásának, hozzájárulnak a jelenség megértéséhez és a prevenciós programok megtervezéséhez, adaptálásához.

• Közösségi szolidaritás helyett sorstárs segítés a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek körében: Egy online, anonim önsegítő oldal vizsgálata

  10-33

  Bányai Borbála

  Légmán Anna

  Megtekintések száma:

  148

  Kutatásunk során az első olyan magyarországi közösségi weboldalt vizsgáltuk meg, mely kifejezetten és felvállaltan pszichés problémákkal küzdő személyek és hozzátartozóik, vagy a téma iránt érdeklődők számára készült. Egyedisége, hogy 2021-ben is anonim módon lehet regisztrálni az oldalra és hozzászólni a témákhoz. Kutatásaink során a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek élethelyzeteit a felépülés modell koncepciójában vizsgáljuk, ezért központi kérdés számunkra, hogy egy online önsegítő, sorstárs segítő csoport hogyan járulhat hozzá az egyének felépüléséhez. Emellett jelen kutatásunk egyik alaphipotézise, hogy a pszichiátriai diagnózissal élő emberek iránt mutatott közösségi szolidaritás nagyon csekély a társadalom különböző szintjein, épp ezért kiemelt jelentősége lehet az érintettek számára az – általunk vizsgált oldal által is nyújtott – önsegítésnek és sorstárs segítésnek. Feltételezésünk szerint ők egy olyan csoportot alkotnak, ami erősen stigmatizált, nagy a társadalmi elutasítottságuk. A médiában jellemzően vagy láthatatlanok, vagy erőszakos, agresszív figurákként ábrázolják őket. A Covid19 járvány helyzet hatására a karantén vagy maga a vírus hosszú távú mellékhatásainak következtében sok embernél jelentkeztek pszichés nehézségek, amik a médiában is tematizálódtak, mindennek ellenére azt gondoljuk, hogy a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek iránti szolidaritási mechanizmusok alapvetően nem változtak (lásd például elsőként a pszichiátriai kórházi osztályokat alakították át Covid19 fertőzött osztályokká).

• A „nőkérdés” tematizálása a politikai pártok diskurzusaiban a forradalom utáni Tunéziában (2011–2014)

  127-145

  Ghali Nawel

  Szekulesz Dóra

  Megtekintések száma:

  150

  A tunéziai politikai rendszer több mint ötven éven keresztül szekuláris alapokon szerveződött, amely számos jogot biztosított a nők számára. A családpolitika mellett az oktatás, az egészségügy, valamint a gazdasági és politikai szektorok is kedvezően alakultak nemek egyenlősége szempontjából. Ugyanakkor a rendszer autoriter elnyomást gyakorolt minden más politikai erővel szemben. A Ben Ali rezsim 2011. január 14-én történő elsöprése után a tunéziai társadalomnak új gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokkal kellett szembenéznie. Az új szekuláris-Iszlám diskurzus vitákat indított, mind a nyilvános, mind pedig a magánszférával kapcsolatban (Zeghal 2013). Ezen viták egyik legégetőbb témája a nők jogainak kérdésköre volt. Az iszlamisták közéleti részvételének következtében az országban új, komplex és az eddiginél kétértelműbb politikai mező jött létre. Ebben a mezőben a nőket – bár a „nőkérdést” eltérő módon tematizálták az egyes politikai szereplők, lényegében a szembenálló és versengő felek egyaránt instrumentalizálták. Ennek a kontextusnak a vizsgálatára a diskurzuselemzés módszerét alkalmazza a kutatás, mely a demokratikus átalakulás alatt zajlott eseményeket, és elhangzott beszédeket elemzi. Célom a forradalom utáni politikai helyzet jobb megértése, annak érdekében, hogy a nők társadalmi és politikai szerepének és lehetőségeinek politikai peremfeltételeit feltárjam Tunéziában.

• Magyar videóblogger hálózatok online

  43-67.

  Dániel Hegedűs

  Megtekintések száma:

  133

  A web 2.0 és digitális környezet, illetve az ezekben a terekben létrejövő közösségi média vitathatatlanul átformálta életünket: nemcsak a mindennapi tapasztalatainkat befolyásolta, de egy teljesen új társas terepet is teremtett, elősegítve korábban soha nem látott társadalmi gyakorlatok és szereplők kialakulását, elterjedését. A digitális technológiák demotizáló (Turner 2010) hatása teljesen új terepeket hozott létre a hírességek (újra)termelődéséhez, aminek egyik legnépszerűbb formája a videóblogolás. A vloggerek különböző mikro-celeb gyakorlatokon keresztül meglehetősen nagy hírnévre tettek szert rövid időn belül (Marwick 2015, Senft 2012), így társadalmi szerepük kulcsfontosságúvá vált a különböző tudáshalmazok, ötletek, értékek terjesztése, nyilvános artikulációja kapcsán. Ezek a kognitív mintázatok különböző diszkurzív gyakorlatokon keresztül jutnak el a rajongókhoz, melyek konkrétan – a közösségi médiás affordanciáknak megfelelően – a posztok, videók, kommentek, tweet-ek stb. sokaságából állnak össze és amely aktivitási elemekkel a rajongók különböző interakciókat is végezhetnek (komment, like stb.). Ez a fajta diszkurzív folyamat a hírességeket (jelen esetben videóbloggereket) úgynevezett szakértői intézmény (Giddens 1990) pozícióba helyezi, aminek segítségével különböző attitűdbeli, mentális, viselkedési sémákat nyújthatnak rajongóiknak. Mindeközben a digitális környezet a társadalomtudományos megismerés számára is teljesen új perspektívákat nyit, mivel a kutatók éppen ezekhez a diszkurzív panelekhez férhetnek hozzá nagy volumenben, tudományos elemzés céljából. Jelen kutatás is éppen a digitális adatokban rejlő megismerési potenciált aknázza ki, ugyanis a SentiOne nevű social listening alkalmazás segítségével rekonstruálja a hírességek alkotta online hálózatokat a különböző közös említések alapján (történjen az egy posztban, vagy rajongói kommentben). A hálózat felrajzolásán felül a SentiOne lehetőséget nyújt különböző, az említésekhez kapcsolódó metrikák létrehozására, amellyel még részletesebb kép nyerhető a hazai online térben hálózatosodó videóblogger hírességekről és az általuk létrehozott diskurzusról.

• A terepmunka helye és szerepe az orvosi szociológia oktatásában

  44-55

  Susánszky Anna

  Susánszky Éva

  Győrffy Zsuzsa

  Szántó Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  190

  Bevezetés: Az Orvosi szociológia című tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék és megértsék a társadalmi környezet és az egészség kapcsolatát, összefüggéseit. Ezt a célt szolgálja mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés, ezen belül pedig a terepmunka, mint oktatási módszer, melynek során a hallgatók saját is meretanyaga és tapasztalatai is bevonódnak a tanulási folyamatba. Módszer: A hallgatói terepmunkák évről évre változó tematikájából egy összefüggő, egymásra épülő feladatsorozatot emeltünk ki. Ennek ismertetésén és tapasztalatainak leírásán keresztül mutatjuk be a terepmunka helyét az orvosi egyetemen zajló orvosi szociológia oktatásában. Eredmények: A terepmunka az elméleti oktatásban megismert, megtanult tudást tapasztalati úton megszerzett ismeretekkel, élményekkel bővíti. A terepmunka feladatok erősítik az orvosi egyetemeken működő indirekt pályaszocializáció, az úgynevezett „rejtett tanterv” működését. A terepmunka során szerzett tapasztalatok és készségek hozzásegítik a hallgatókat a szakirodalomban leírt empirikus kutatási módszerek jobb megértéséhez, a biomedikális fogalmak és eredmények mellett a statisztikai és metodológiai információk interpretációjához. Konklúzió: A terepmunka a leírt tapasztalatok alapján egy jól működő oktatási módszer, amelynek egyik legfontosabb eredménye, hogy érzékenyíti a leendő orvosokat az egészséggel
  összefüggő társadalmi problémák megértésére és kezelésére.

• A felsőoktatási továbbtanulás mint humántőke-befektetés

  134-144

  Fényes Hajnalka

  Mohácsi Márta

  Megtekintések száma:

  247

  Dolgozatunkban a felsőoktatási továbbtanulás motivációit vizsgáljuk a felsőoktatási hallgatók körében, illetve azt, hogy ezek milyen társadalmi és demográfiai háttérváltozókkal függenek össze. Kutatási módszerünk kvantitatív, egy, a partiumi térségben lekérdezett 2014-es hallgatói minta adatait használtuk fel (N = 1792). Kutatásunk elméleti hátterét az emberi tőke modell és a bourdieu-i tőkekonvertálási elmélet adja. Az empirikus részben a kérdőívben szereplő tíz továbbtanulási motiváció mentén klaszterelemzést végeztünk, és vizsgáltuk a klaszterek és a háttérváltozók kapcsolatát is. Eredményeink szerint a legfontosabb továbbtanulási motiváció a tudásgyarapítás volt, azaz az emberi tőke elméletben központi szerepet betöltő későbbi magasabb jövedelem szempontja háttérbe szorult. A hallgatók a tőkekonvertálási modellel összhangban inkább kulturális és kapcsolati tőkét akartak szerezni, amikor a továbbtanulásról döntöttek, ami később anyagi, vagy más formában megtérülhet nekik. Azonban a továbbtanulási motivációkat befolyásolta a diákok társadalmi háttere, de hipotézisünkkel szemben az anyagi szempontok nem voltak egyértelműen fontosabbak a rosszabb hátterű diákoknak, mint a jobb hátterűeknek.

• A Mérei-féle csoportcentrikus pszichodráma mint szociodráma

  58-69

  Blaskó Ágnes

  Pados Eszter

  Megtekintések száma:

  195

  Tézisünk szerint a pszichodrámaként elterjedt Mérei-féle csoportcentrikus pszichodráma társadalmi problémák kezelésére is alkalmas módszer, csak ez a lehetőség, elsősorban társadalomtörténeti okokból, nem forrhatta ki magát. Cikkünkben meghatározzuk a társadalmi kérdésekkel
  foglalkozó csoportmódszer, a szociodráma differentia specifikáját, majd annak alapján elemzünk két Mérei-módszerrel vezetett csoportcentrikus pszichodráma ülést, hogy megfigyeljük, a
  benne alkalmazott technikák milyen változtatásokkal lehetnek alkalmasak szociodráma vezetésére. Eredményeink a Szociodráma Műhelyünk folyamatos módszertani kísérletező munkájában
  születtek.

• Struktúra és communitas: Szubkulturális problémamegoldó tudás egy alternatív gimnáziumban

  153-174.

  Balázs Szentesi

  Megtekintések száma:

  132

  Az írás egy budapesti alternatív iskola, a „Diákház” belső diskurzusában megjelenő szubkulturális és iskolai/intézményi értelmezések kapcsolatát mutatja be. Két eltérő értelmezési kerethez
  tartozó értelmezéseket és gyakorlatokat, amelyek párhuzamosan, egymásba fonódva jelennek
  meg a diákházi kommunikációs színtéren. Ez hozzájárul egy olyan problémamegoldó felkészültség/tudás létrejöttéhez, amely külön egyik értelmezési keretben sem jelenik meg. Ebben a diskurzusban a különbözőség, deviancia, marginalitás, ellenállás vagy a communitas szubkulturális megnyilvánulásai, illetve a tudás, önállóság, felelősségvállalás és az iskolai hierarchikus
  struktúra megnyilvánulásai hol egymással szembeállítva, hol egymást erősítve jelennek meg.
  A diskurzusban létrejövő tudást a Diákház fel tudja használni a (korábban iskolaelhagyó) diákok intézményen belül tartásához, a diákok pedig saját érvénytelenség-élményük csökkentéséhez. Így a Diákház a két ellentétes társadalmi állapotot, a communitast és a struktúrát képes a
  saját hasznára fordítani.