Évf. 11 szám 1 (2022)

Megjelent March 31, 2022

issue.tableOfContents66230863141ad

Közelkép

  • Az önkéntesség karrierépítő szerepe a felsőoktatásban
    146-160
    Megtekintések száma:
    48

    Napjainkban a felsőoktatási hallgatók önkéntességének motivációi változóban vannak, és a
    csak segítő célú altruista motivációk mellett megjelennek a karrierépítő motivációk is (például
    munkatapasztalat és új ismeretek szerzése, szakmai fejlődés, kapcsolatépítés, életrajzi megjelenítés). Dolgozatunkban a karrierépítő motivációk erősségére ható tényezőket vizsgáljuk lineáris
    regressziós módszerrel, illetve logisztikus regresszióval elemezzük, hogy mi hat arra, hogy az
    önkéntesség kapcsolódott-e a tanulmányok jellegéhez egy öt közép- és kelet-európai országot
    átfogó kérdőíves kutatás (N = 2199) adatai alapján. Hipotéziseinket a szakirodalomra építve fogalmazzuk meg. Eredményeink szerint a karrierépítő célokat erősíti, ha valaki nő, ha külső, nem
    egyetemi barátokkal szorosabb kapcsolatban van, ha Magyarországon kívüli országban tanul,
    illetve ha valaki nem műszaki, informatikai, természettudományos pályára készül. A tanulmányok jellegéhez való kapcsolódás pedig gyakoribb, ha valakinek a családja rosszabb anyagi helyzetű, ha az oktatókkal szorosabb a kapcsolata, akik Romániában tanulnak, illetve pedagógia
    szakosok.

    79
  • Hogyan változott a hazai egyetemisták drogfogyasztása a Covid idején?
    161-177
    Megtekintések száma:
    99

    A Covid-19 kitörése, a karantén mindenkire jelentős hatással bír mentálisan és szociálisan egyaránt. Az életkörülmények, a napi rutin megváltozása, a munkahely elvesztése, a létbizonytalanság
    jelentős lelki megterhelést jelent az emberek számára, amely növelheti az egészségkárosító
    magatartások gyakoribbá válását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a rizikómagatartásban milyen változás figyelhető meg a koronavírus hatására a hazai egyetemisták körében, illetve, hogy
    ez a változás milyen pszicho-szociális tényezőkkel magyarázható. Az Antwerpeni Egyetem által
    koordinált Hallgatók Jóléte Nemzetközi Koronavírus Kutatás (Covid-19 International Student
    Well-Being Study) adatait dolgozzuk fel. A kutatásban közel 26 ország, 75 egyeteme vett részt.
    Magyarországról a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és a
    Szegedi Tudományegyetem hallgatói töltötték ki online a kérdőívet. A teljes egyetemista populációt céloztuk meg. Az adatfelvétel 2020 tavaszán zajlott le. Eredményeink azt mutatják, hogy
    az összes egészségkárosító magatartás csökkent a Covid-19 alatt, azonban a vírus előtt már
    fogyasztók körében nőtt a fogyasztás gyakoriságának az átlaga. Mindez arra utal, hogy a hazai egyetemisták körében feltehetően csökkent a rekreációs használat, és nőtt a problémásabb
    fogyasztás a pandémia alatt. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a karantén alatti
    átmeneti helyzetet nehezebben viselő egyetemisták esetében gyakoribbá válhatnak az egészségkárosító magatartások, így fontos prevenciós és segítő lehetőségeket biztosítani számukra.

    129
  • Önmagába záródó gyermekvédelem – a nyitás lehetséges útjai
    178-194
    Megtekintések száma:
    73

    A kvalitatív módszertanra épülő kutatás célja, hogy képet kapjunk arról, hogy a gyermekvédelemben biztosítottak-e külső/kapcsolt szolgáltatások, melyek a gyermekvédelmi problémákkal küzdő szülőket, illetve gyermekeket, fiatalokat célozzák. Célja, hogy megvizsgáljuk,
    hogy a gyermekvédelem területén mennyire jelenik meg a szolgáltatási-fókusz és az innovatív
    megközelítésekben való gondolkodás, ebben a civil szervezeteknek hol a helye és mi a szerepe.
    A 15 szakértői interjúra épülő tanulmány amellett érvel, hogy jelenleg diszfunkcionális működés
    jellemzi a gyermekvédelmi rendszert, mely önmagába záródó, elszigetelt szociálpolitikai alrendszerként jellemezhető, így nem csak a gyermekvédelem alapvető céljai nem tudnak megvalósulni
    a gyakorlatban, de sok esetben rejtve maradnak a strukturális hiányosságok és rendszeranomáliák. A gyermekvédelemben szükséges lenne új utak keresésére, melyben az önkéntességnek, civil
    szervezetek szolgáltatásainak, széles körű partnerségnek is van helye.

    40
  • A 2011-es választási reform kihatásai a magyar választási eredményekre I.: A reform elméleti aspektusai
    195-209
    Megtekintések száma:
    26

    A második világháborút követő második, majd a hetvenes és a nyolcvanas években megtapasztalható, aztán a Szovjet Birodalom összeomlása utáni harmadik demokrácia-hullám megjelenése egyben a demokratikus választási rendszerek térnyerését hozta magával. Ezzel együtt a választási reformok megközelítése, elemzése, illetve a reformelméletek kutatása is új alapokra
    helyeződött.
    Jelen írás egyik célja a választási reform értelmezése, ezt követően, a reformelmélet néhány
    aspektusának rövid felfejtése annak érdekében, hogy világosabb képet kapjunk a reform fogalmának belső világáról, annak komplexitásáról, illetve a reformfolyamat többtényezős (előzmények, társadalmi-politikai kontextus, fennálló pártrendszer, választási rendszer inherens
    vonásai, szereplők kiléte, stb.) voltáról. A tanulmány másik célja annak érzékeltetése, hogy az
    alapvető elméleti szempontok tanulmányozása hozzájárul(hat) a konkrét reformok mélyebb
    megértéshez, az érték és/vagy érdekalapú kezdeményezések „miért?”-jeinek behatóbb feltárásához, illetve a reformfolyamatok megfelelőbb empirikus elemzéséhez.

    11
  • Gondolatok az ellenőrzés társadalma kapcsán– Lábjegyzetek Deleuze és Guattari gépéhez
    210-228
    Megtekintések száma:
    29

    Jelen tanulmány a Gilles Deleuze és Félix Guattari által megalkotott gép-fogalmat járja körül.
    Arra vállalkozik, hogy a gép fogalmát a deleuze-i ellenőrző-társadalom koncepcióból kiindulva
    mutassa be. Így nem a korábbi freudi és lacani vágy fogalmának kritikáján keresztül történik
    meg a gép mint késő-kapitalista absztrakt ágens bemutatása, hanem a gépies mechanizmus
    – mint működési logika – egy új szempont szerinti genealógiája kerül felvázolásra. Így tehát a
    tanulmány nem elsősorban a pszichoanalízis és a kapitalizmus, valamint azok kritikájaként fellépő szkizoanalízist interpretálja, hanem az ellenőrző-társadalom működési logikáját: a kontrolláló szabadság artikulációját. Ez utóbbihoz olyan fogalmak kerülnek megvilágításra, mint
    az absztrakt gép, de-, illetve reterritorializáció, valamint a kibernetikai rendszerek működési
    alapelvei. E fogalom vizsgálatával tehát új megvilágításba kerülhet jelen korunk társadalmi,
    gazdasági és politikai folyamatainak megértési módozatai.

    9

Tematikus tanulmányok

  • Közösségi reziliencia és segítségnyújtás – a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak hosszú távú vizsgálata példáján
    6-31
    Megtekintések száma:
    29

    A katasztrófák egyik legsúlyosabb következménye a társadalmi támogató kapcsolatok zavara,
    vagy még inkább, azok elvesztése. Tanulmányunkban a segítő kapcsolatokat mint a közösségi
    reziliencia erőforrás attribútumait vizsgáltuk a vörösiszap-katasztrófa közvetlen (180 fő) és
    közvetett (180 fő) károsultjainak személyes megkérdezésen alapuló, 2013-ra és 2020-ra vonatkozó adatfelvételei alapján.
    A segítségnyújtási aktivitásokat négy típus szerint tipizáltuk és modelláltuk: a reciprok, a
    donor, a recipiens és a hiányos/kiilleszkedő. A 2010-ben, a katasztrófa idején – a rekonstruált
    adatok alapján – egy magas segítségnyújtási aktivitást és egy erős reciprok-donor típusú segítségnyújtási modellt azonosítottunk. Ezzel szemben, a 2013-as adatfelvétel idején már alacsony
    segítségnyújtási aktivitás mellett egy hiányos/kiilleszkedő-reciprok modellt, míg 2020-ban
    pedig közepes aktivitás mellett, egy reciprok-hiányos/kiilleszkedő modellt találtunk. Azt, hogy
    az egyes vizsgált időszakokban milyen segítségnyújtási modell jött létre, változó erősséggel, de
    leginkább a katasztrófa károsultság (közvetlen és közvetett) jellege befolyásolta. Ugyanakkor
    2020-ban a lakóhely, az életkor és a gazdasági aktivitás már hasonló erősséggel befolyásolta a
    segítségnyújtási kapcsolatok típusait, mint a katasztrófa-károsultság jellege. Mindezek alapján
    úgy láttuk, hogy a közösségek 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, 2020-ban pedig a Covid-19
    járvány első hullámára reziliensen, a segítőkapcsolatok aktivizálásával reagáltak.

    14
  • The effect of Covid-19 epidemic on the industry of a Sub-Saharan Country: a perspective on sports industry in Nigeria
    32-48
    Megtekintések száma:
    37

    We investigated the impact of Covid-19 epidemic on the Nigerian economy and it’s Sports Industry. Thorough review of literature on empirical, conceptual, and theoretical studies on Covid-19 and Sports Economics was conducted. We examined the situation of Covid-19 and Sports Economics in Europe and America, and highlight the situation in Nigeria. Although scarce literature was found on the field of Sports Economics in the Nigerian context, over 60 articles were downloaded from recognized sources and analyzed in the field of Sports Economics and Covid-19 and careful selection of articles was made on recent and relevance basis and it is concluded that Covid-19 epidemic has negatively impacted global economies including that of Nigeria. The global Sports Economies including Nigeria was hard hit by the pandemic especially in terms of employment directly or indirectly considering the mono-economic nature of the Nigerian economy and incapacity of Sports Industry and Sports Economics in the country. It is however suggested, considering the huge potentials of the Sports Industry in Nigeria in job creation for youth and earnings that adequate funding/investment and aggressive transformation of the sector should be carried out.

    en
    32
  • „Nem látod, hogy bajban vagyunk?” – A környezetvédelemmel kapcsolatos ignorancia megjelenése a vizuális figyelmi folyamatokban, és néhány lehetséges magyarázat
    49-69
    Megtekintések száma:
    15

    A környezeti válság napjaink kiemelkedő kérdésköreként, s alapvetően emberi tevékenység következményeként a társadalom minden szintjén tanulmányozandó. Jelen kutatás az egyéni vizuális figyelmi mintázatokat, illetve az esetleges figyelmi torzítás megjelenését helyezte a középpontba, környezeti problémákat megjelenítő képekkel kapcsolatban, háborítatlan természeti,
    illetve szociális jeleneteket ábrázoló kontrollingerekkel összehasonlítva, mindezt egy reakcióidő-feladat keretei közt. Emellett a résztvevők hangulatának változása és önbevallásos környezettudatosságuk is felmérésre került. Figyelmi torzítást kizárólag a szociális tartalmú negatív
    ingerek eredményeztek, a környezeti jelenetek esetében ez nem volt kimutatható. A résztvevők
    hangulata bár romlott a kísérlet során, sem ez, sem pedig a környezettudatosság nem mutatott
    összefüggést egyik további változóval sem. A kísérlet során az ingerek kifejezetten rövid ideig
    kerültek megjelenítésre, mely rövidség automatikus figyelmi válaszok megragadását célozta. Az
    eredmények szerint a környezeti krízis témája erre nem volt alkalmas, ami különböző lehetséges
    magyarázatok (köztük az evolúciós háttér) keresésének igényét is felveti.

    28
  • Egyetemi hallgatók környezettudatossága a materializmus, az élettel való elégedettség, a politikai, illetve a pandémiával kapcsolatos nézeteik függvényében
    70-97
    Megtekintések száma:
    50

    Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kap a környezeti problémák és az ezzel ös -
    szefüggő társadalmi jelenségek vizsgálata. Az egyetemi hallgatók környezettudatosságának
    és környezettudatosságukat befolyásoló tényezőknek a megismerése nagymértékben segítheti
    a fenntarthatósági irányelvek és oktatási-nevelési gyakorlatok előkészítését, meghatározását
    a felsőoktatásban. Tanulmányunkban 17 hazai egyetem hallgatóinak környezettudatosságát
    (környezeti attitűdjeit és környezetbarát viselkedését) vizsgáltuk számos feltételezett befolyásoló tényező függvényében. Így figyelembe vettük a hallgatók anyagias szemléletét (materializmus), élettel való elégedettségét, politikai nézeteiket, illetve a Covid-19 pandémiával kapcsolatos
    véleményüket. Ezek eredményeink szerint mind összefüggésben álltak a környezettudatosságot
    jellemző mutatókkal. A környezettudatosabb hallgatók kevésbé voltak materialista szemléletűek, kevésbé vallottak jobboldali nézeteket, életükkel elégedettebbek voltak, és a pandémiával
    kapcsolatos kérdésekben is eltért véleményük kevésbé környezettudatos társaiktól. Az élettel
    való elégedettséget a környezettudatosság és a politikai nézetek gyengébb hatása mellett legnagyobb mértékben a válaszadók által érzékelt relatív anyagi helyzet határozta meg.

    73
  • A leglátogatottabb európai országok tengerpartjainak érintettsége a túlzott mértékű turizmussal
    98-122
    Megtekintések száma:
    28

    A turizmus a környezetre és a társadalomra szüntelenül hatást gyakorol, melynek számbavétele
    során kiderül, hogy ezek a hatások nem mindig előnyösek. A negatív hatások között megjelenik
    a szennyezés mértékének növekedése, a tájba nem illő építkezés, a helyi társadalom és a turisták között kialakuló konfliktusok, a tömeg és a zsúfoltság is. Kutatásom célkitűzése a túlzott
    mértékű turizmus által érintett tengerparti helyszínek feltérképezése Európa déli országaiban.
    A 2019-ben legtöbb nemzetközi turistát fogadó európai országok turizmusának vizsgálata révén kerül bemutatásra a 3S turizmus (sea, sand, sun – tenger, homok, napfény) jelentősége, az általa vonzott turisták tömege, annak hatásai. A napsütötte homokos tengerpartokkal rendelkező
    Franciaország, Spanyolország és Olaszország turizmusa különféle nemzetközi adatbázisokból
    származó adatsorokat összegezve kerül bemutatásra. Ezt követi a vizsgálat középpontjában
    lévő három országból konkrét desztinációk eseteinek elemzése korábban publikált szakcikkek
    alapján. Bemutatásra kerülnek olyan partszakaszok, melyeket más nemzetközi szerzők az overtourism jelenséggel hoztak kapcsolatba.

    19
  • A „Zöld finanszírozáson” túl – A tőkepiac fenntarthatósági vonatkozásai
    123-137
    Megtekintések száma:
    20

    A fenntarthatósági átmenet legnagyobb gátja a tőkefelhalmozás jelenlegi folyamata. A civilizáció fejlődésének szakaszait elemezve beláthatjuk, hogy a tőke szerepe elvitathatatlan az
    életszínvonal emelkedésében, hiszen ezen keresztül jelennek meg az innovációk életünk minden
    területén. Cikkünkben bemutatjuk ugyanakkor, hogy mind pénzügyi mind fizikai értelemben
    a felhalmozási folyamat domináns részének feltételezhetően napjainkban nincs ilyen hatása,
    vagy az aránytalanul alacsony a környezeti károkhoz viszonyítva. A fenntarthatóság érdekében a közeljövőben tehát olyan beruházási környezet kialakítására lenne szükségünk, mellyel
    megtarthatjuk a tőkefelhalmozás pozitív társadalmi hozadékát az anyagi szolgáltatások bővülésén keresztül, miközben az anyagállományok gyarapodását jelentősen fékezni tudjuk, hiszen a
    környezetterhelés legfőképpen az állomány-gyarapodáshoz köthető. Cikkünkben azt mutatjuk
    be és hasonlítjuk össze, hogyan értelmezhető a megtakarítások és a tőke hozadéka a társadalmi-gazdasági rendszer két dimenziójában, tehát pénzügyi és fizikai értelemben, lerántva ezzel
    a leplet a tőkepiaci folyamatok fenntarthatóságban betöltött valódi szerepéről – a hangzatos
    finanszírozási köntösön túl.

    44