Évf. 6 szám 4 (2017)

Megjelent December 31, 2017

Teljes szám

issue.tableOfContents6671f4cfc70dd

Doktori műhelyekből

  • „Nekem állandóan fegyelmeznem kell” a pedagógusi karakterek egy lehetséges hipotetikus modellje
    160-172
    Megtekintések száma:
    29

    Hogyan fegyelmeznek a pedagógusok és hogyan kellene fegyelmezniük, hogy az korunk társadalmi elvárásainak, értékeinek és normáinak megfelelő legyen? Kutatásom alaphipotézise szerint napjaink általános iskoláiban a pedagógusok között a fegyelmezés, konfliktuskezelés terén
    jelentős különbségek vannak. A különbségeket elemezve a pedagógusok magatartásmintái három jól elkülöníthető típusba sorolhatók. E három karakter, a tradícióktól irányított, a kívülről
    és a belülről irányított pedagógus. E három típus markánsan elkülönül az iskolai hétköznapokban, különböző hatásokat kifejtve a diákok iskolai szocializációjára. Jelen tanulmányban e három karakter működését a fegyelmezés dimenziójában mutatom be. Az elemzés alapjául szolgáló interjúk a Vásárosnaményi kistérségben tanító falusi pedagógusok körében készültek.

  • Esélyegyenlőség és integrációs lehetőségek a pályaorientációban: Iskolai kompetenciák és a munkaerőpiaci integráció összefüggései
    173-190
    Megtekintések száma:
    25

    A pályaorientációs döntésekben megnyilvánuló kompetenciák az integráció és esélyegyenlőség
    sikerességére is utalnak, képesek prediktív módon előre jelezni ezen társadalmi folyamatokat.
    A pályaorientációs kompetenciák összekötik az egyéni jellemzőket és társadalmi színtereket,
    emiatt vizsgálatuk képes már a középiskolás korosztály munkaerőpiaci esélyeit is bejósolni. A
    kompetenciaterületek vizsgálata és elemzése képes a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai
    összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló - diákok iskolai és
    munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi
    integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás összekötő szerepet tölt be az iskolai
    oktatás és a munkaerőpiac között, emiatt jelentős szerepe van a társadalmi esélyegyenlőség
    és integráció szempontjából, túlmutatva az iskolai végzettség hatásán. Tanulmányomban ezt a
    folyamatot mutatom be az érintett kompetenciaterületek bemutatásán keresztül.

  • Női kvóta vagy az évtizedeket igénylő, lassú változás a női akadémikusok arányában? Szkülla és Kharübdisz között
    191-205
    Megtekintések száma:
    25

    A jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy egy átfogó képet adjon a nők akadémiai tagságával
    kapcsolatos magyarországi helyzetről, továbbá, hogy felsorolja azokat a lehetőségeket és eszközöket, melyek segítséget jelenthetnek abban, hogy a női akadémikusok aránya emelkedjen
    hazánkban is. Legfőképpen a témában megszólaló kutatók és akadémikusok 2016-os akadémiai
    választást követő, Magyar Tudomány hasábjain artikulált vitaindító vélekedéseit foglalja össze.

  • Turizmusra vállalkozva: „Székelyföld, a Kelet Nyugatja, a Nyugat Keletje”
    206-226
    Megtekintések száma:
    15

    Jelen tanulmány a romániai, erdélyi, Kovászna megyei turisztikai piac gazdaságszociológiai elemzését tűzi ki céljául. Az elemzés alapjául 30 félig strukturált mélyinterjú
    valamint egy fókuszcsoportos interjú szolgál, amelynek hat, a Kovászna megyei turisztikai iparban aktív résztvevője volt. Kutatásunk eredményeképpen négy szabályozottsági szintkirajzolódik ki: az állami szabályozások szintje, szakmai szervezetek, kooperáció, valamint az informális gazdaság szintje. Ezen szabályozási szintek bemutatásán
    keresztül érintjük a professzionalizáció, bizalom és minőség problematikáját is.

Közelkép

  • Relativizált nemi micsodák
    107-119
    Megtekintések száma:
    16

    A társadalmi nemek megfogalmazásának sokat vitatott iránya a gender-elmélet, s annak azon
    elképzelése, hogy a biológiai nem másodlagos, és az attól eltérés szabadon választható. A kapcsolódó társadalmi konstrukció, a transzgender vagy transzneműség fogalma, az 1990-es években kialakult a poszt-strukturalista filozófia szülöttje volt. Napjainkban a témában számos elmélet keveredik, s úgy tűnik, hogy egy viszonylag szűk létszámú kisebbség igyekszik befolyásolni
    a többség irányultságát. E cikk a gender-elméletek radikális irányzataira tér ki, azokra, amelyek
    oly módon próbálkoznak az egyén identitásának megváltoztatással, hogy a született, biológiai
    nemet relativizálják, vagy szembeállítják a társadalmi nemmel. Ez esetben nem a biológiailag
    transz-neműekről (transzszexuális, interszexuális stb.) lesz szó, hanem a választott, vagyis a társadalmi nemi értelemben vett szerepek, és ahhoz kapcsolódó ideológiák taglalásáról, amely mellett megemlítődik egy praktikus alternatíva, a köztes vagy intermentalitás fogalmának vázlata.

  • Etnikai kategóriák és a migráció összefüggései Beregszászon
    120-137
    Megtekintések száma:
    15

    A tanulmányban megpróbáljuk bemutatni, hogy Beregszászon végzett, a hétköznapi etnicitás
    vizsgálatára szervezett fókuszcsoportos beszélgetésekben, milyen migrációs tendenciák rajzolódnak ki, és ezekben a migrációs folyamatokban miként jelenik meg az etnicitás. A tanulmányban elsősorban a kutatás során tapasztaltakat foglaljuk össze, melyet 2016 nyarán végeztünk
    és reflektálunk egyes leírásban azokra a változásokra, melyek azóta történtek 2017 nyaráig.
    A tanulmány elsősorban leíró jellegű és csak az etnicitás, etnikai kategóriák tárgykörén belül
    értelmez dolgokat, nem célunk összehasonlítani a következtetéseket korábbi migrációs kutatások eredményeivel. Az elemzésben a szociálkonstruktivizmus módszertani megközelítést alkalmazzuk, és célunk a diskurzusok segítségével bemutatni: miként konstruálódnak a vélemények,
    illetve az eltérő vélemények miként alkothatnak egységet.

  • Az ismerőstől az igaz barátig: barátságkép egyetemisták körében
    139-159
    Megtekintések száma:
    27

    Dolgozatom ötletét Albert Fruzsina és Dávid Beáta Embert barátjáról – A barátság szociológiája című könyve adta. Arra vagyok kíváncsi, hogy a társadalmi tőke jellegzetes formája, a barátság hogyan jelenik meg és milyen jelentéssel bír a csíkszeredai Sapientia és a budapesti ELTE
    alapképzésben résztvevő hallgatóinak körében. Kvalitatív módszerként a fókuszcsoportos interjút választottam.
    Bár a két helyszín összehasonlításától nagyobb kontrasztokat vártam, azt találtam, hogy a
    barátság a megkérdezett fiatalok körében univerzális érték.

Tematikus tanulmányok

  • Változás-vezetés
    5-21
    Megtekintések száma:
    17

    Napjainkban a szervezetek sikeres vezetésének kérdései és a hatékony és eredményes változásmenedzselés is foglalkoztatják a kutatókat és gyakorlati szakembereket egyaránt. Írásunkban
    ezt a két kutatási területet kapcsoljuk össze és szakirodalmi elemzés formájában megvizsgáljuk
    milyen vezetési stílus, szerep, magatartás szükséges ahhoz, hogy eredményesen lehessen átvezetni a szervezeteket a változási folyamatokon, tehát a szervezeti változások megvalósításának
    magatartási aspektusára helyezzük a hangsúlyt. A témánk szempontjából fontosabb fogalmak
    definiálását követően előbb a változásmenedzsment irodalmából gyűjtjük csokorba azokat a
    modelleket, kutatási eredményeket, amelyek a változások vezetésére vonatkoznak, majd a leadership irodalmából vizsgáljuk meg azokat a megközelítéseket, amelyek kapcsolatba hozhatók
    a szervezeti változásokkal. Tanulmányunk végén igyekszünk következtetéseket megfogalmazni
    arról, hogy az általunk áttekintett kutatások szerint melyek a sikeres változás-vezetés jellemzői.

    PDF
    112
  • Az EU tagállamok innovációs és versenyképességi klaszteresedése 2013-ban
    22-36
    Megtekintések száma:
    20

    Az innovációs gazdaság korában érthető módon az innováció központi jelentőségű fogalomként
    jelenik meg, amelynek irodalma ezért rendkívül szerteágazó: globális, makro- és mikro-szinten,
    az üzleti és non-business szektor kapcsán, sőt társadalmi vonatkozásban is értelmezik. Jelen írás
    irodalmi háttere egy történeti áttekintést mutat be az innováció fogalomkörének fejlődéséről, és
    annak különböző értelmezéseiről.
    Az irodalmi háttér feltárása után kvantitatív, leíró és magyarázó jellegű statisztikai adatelemzés került leírásra, monotetikus, és deduktív megközelítésben. Kutatásom jelenlegi fázisában
    makroszintű nemzetközi összehasonlító elemzéseket végzek az EU és a WEF (World Economic
    Forum) adatbázisán (Innovation Union Scoreboard, illetve Global Competitiveness Index), az
    SPSS adatbázis kezelő szoftver segítségével. Jelen kutatás célja, hogy választ találjon arra, az
    innovációs folyamatok, és a versenyképesség alakulása között makroszinten van-e kapcsolat,
    és ha van, az miként értelmezhető. A későbbiekben hasonló céllal és metodikával nemzetközi
    mikro-szintű összehasonlító elemzéseket kívánok végezni, majd a makro- és mikro-szintű eredmények összevetésével választ keresni arra, hogy a makro-szintű innovációs politika hogyan
    befolyásolja a mikro-szintű innovativitást és versenyképességet. Mindezek alapján pedig meghatározni kívánom a hazai innovációs politika sajátos vonásait, optimalizálásának lehetőségeit.

  • A gépjárműiparban dolgozók motivációinak, munkatapasztalatának és határidőtartási szokásainak összefüggései a termékfejlesztési projektekben
    37-53
    Megtekintések száma:
    24

    Napjainkban számos új gépjárműmodell fejlesztése történik a világ különböző részén található
    járműipari vállalatoknál és beszállítóiknál. Az autóipari szegmensben a termék életciklus rövidülése és a globális piac hatása miatt az időtényező kulcsszerepet játszik a projektek sikeres
    megvalósításában, és ezzel a termék értékesítésében. A jelen tanulmány az emberi tényezőre fókuszálva a projekttagok magatartását vizsgálja. Elsődleges célja nem az erőforrások hiányából,
    vagy a tervezés helytelenségéből adódó időveszteségek miatt bekövetkező hátráltató tényezőket
    feltárni. Az ilyen nyilvánvaló okok, veszélyek kimutatása és kezelése a projekt portfólió menedzsment testület hatáskörébe esik, ami jól működik a nagyobb projektszervezetekben. A projekttagok egyéni módon viszonyulnak a határidők betartásához és a feladatok végrehajtásához kapcsoló motivációjuk is eltérő. A szakirodalomban fellelhető és általános kutatások eredményein
    túlmutatóan azt vizsgálom, hogy azonosítható-e az aktuális járműipari szervezeti projektmunkában önálló jellegzetesség. A kutatás az autóipari fejlesztési projektben szerzett tapasztalat,
    motiváció és a határidők betartásának összefüggései alapján a munkavégzés hatékonyságát
    befolyásoló csoport (team) összetételt vizsgálja.

  • Sikeres és eredményes soft skill fejlesztő tréningek
    54-70
    Megtekintések száma:
    23

    A soft skill fejlesztő tréningek segíthetik a multinacionális szervezetek különböző nyelvi háttérrel rendelkező alkalmazottai közötti kommunikáció fejlesztését a mindennapi tevékenységek
    ellátásához szükséges feladatokkal és felmerülő ügyekkel történő együttműködésben. Elképzelhető, hogy a tréningekkel kapcsolatos munkáltatói és vezetői elvárások nincsenek összhangban
    a munkavállalókéval, amely munkavállalói ellenálláshoz vezethet, valamint a menedzsment
    kérése alapján fejleszteni kívánt főbb tréningpontok elsajátításának és hasznosításának megtagadását válthatja ki.
    A soft skill fejlesztő workshopokat tartó társtrénerek több éves szakmai tapasztalata és a
    rengeteg európai multinacionális cég munkáltatói és munkavállalói visszajelzései alapján a
    szerzők megvitatják mindazon kritikus mérföldköveket, amelyeket a menedzsmentnek el kell
    érnie annak érdekében, hogy megalapozzák a jövőben tartandó soft skill tréningek növekvő sikerét munkahelyi szervezetükben.

  • Az üzleti kapcsolatok erkölcsi újjáépítése: Menedzsment szemlélet keresztény nézőpontból
    71-90
    Megtekintések száma:
    15

    A globalizáció történelmi időkön átívelő, igen összetett folyamat. A nagy földrajzi felfedezésekhez köthető a kezdete, a világkereskedelem és a világpiac kialakulásával folytatódott és jutott el
    jelenkori állapotáig. A globalizációnak pozitív és negatív hozadékai egyaránt vannak. A pozitív
    hozadékok között ki kell emelnünk, hogy a világ egyre nagyobb területein élvezik a tudomány és
    a technika vívmányait, egyre több ember jut tanulási lehetőséghez, alapvető szükségleteket kielégítő javakhoz. A vállalkozások hatékonyságát növeli, új lehetőségeket kínál, hiszen gyakorlatilag határok nélküli hozzáférést biztosít nyersanyagokhoz, munkaerőhöz és tudáshoz. A negatív
    hatások között meg kell említeni a bioszféra pusztulását, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek fokozódását, különösképpen a fejlődő országokban. Számos vállalat az egész világra kiterjesztette működését és olyan hatalmas gazdasági erővel, befolyással rendelkezik, hogy felettük
    korlátozott a kormányok szabályozó képessége. A profitért folytatott küzdelemnek magas ára
    van, amit a vállalatok gyakran a társadalmi-természeti környezetre hárítanak. Tanulmányunk
    célja áttekinteni, hogyan lehetne ember-, illetve környezetbarátabbá tenni napjaink üzleti kapcsolatait – a keresztény filozófia szellemében. Meg kell jegyezni, hogy habár tanulmányunk a
    keresztény alapú nézőpontra fókuszál, természetesen globalizált világunk üzleti kapcsolatainak
    vizsgálatakor nem szabad kihagyni az egyéb világvallások meghatározó szerepét sem.

  • A gyermekkel rendelkező és a nem gyermekes férfi dolgozók karrier elképzelései
    91-105
    Megtekintések száma:
    23

    A munka és család összehangolása fokozottabb figyelmet kap a társadalomtudományi kutatásokban. Sokáig a vizsgálatok elsősorban a kisgyermekes nők helyzetével foglalkoztak, ám későbbiekben a kutatók hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy nemcsak a nőknek, de a férfiaknak is
    gondot okoz e két terület összehangolása.
    Mint ahogy Bencsik-Juhász (2012) írja: „Miután a tényleges munkapiacon a férfiak foglalkoztatása a meghatározóbb és elfogadottabb, az ezzel járó minden előnnyel (például magasabb
    bérezés azonos munkakörökben) és hátránnyal (például hosszabb munkaidő), nem véletlen tehát, hogy a nők egyre erőteljesebb munkaerő-piaci jelenlétével és aktivitásával a hagyományos
    családi szerepmegosztások is lassan formálódnak és átalakulnak” (Bencsik – Juhász 2012: 616).
    A közvélemény lassan két elvárás-rendszert tekint a férfiakkal szemben: még mindig tartósan, és erősen él a köztudatban a hagyományos családfenntartó szerep, miközben részt vár a
    férfiaktól a gyermeknevelésben is. Kérdés, hogy ezek a folyamatok hatással vannak-e a férfiak
    karrierterveire?
    A tanulmány a gyermekkel rendelkező és a gyermekkel nem rendelkező férfi dolgozók karrier elképzeléseit mutatja be. A szerzők egy kvantitatív felmérést készítették a kérdés megismerésére. A 2016-os kutatás alapján elmondható, hogy e két csoportba tartozó férfiak különböznek
    a kérdést illetően.