Évf. 7 szám 1 (2018)

Megjelent March 31, 2018

Teljes szám

issue.tableOfContents66769ccdd42a4

Tematikus tanulmányok

  • A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására
    5-29
    Megtekintések száma:
    44

    A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar
    nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon
    keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget
    jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant
    fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző
    adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív
    felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás
    óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan
    befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.
    Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző
    aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen
    komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál
    fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma
    2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül
    lehetett.

  • A hitelszövetkezetek gazdaságélénkítési szerepe Kárpátalján összefüggésben az Egán Ede-terv megvalósításával
    30-62
    Megtekintések száma:
    20

    A tanulmány célja, hogy a kárpátaljai üzleti környezet bemutatásával, valamint egy sajátos
    szektor (hitelszövetkezetek) kiemelése révén bemutatásra kerüljenek az elmúlt években megjelenő
    vállalkozások versenyképességét javító magyarországi gazdasági támogatások sajátosságai.
    A tanulmány készítésének az időszakában még nem áll rendelkezésre olyan mértékű
    statisztikai adat, hogy egzakt módon bemutassuk a támogatások hatásfokát, viszont az első
    évek tapasztalatai alapján le tudjuk szűrni azokat a devianciákat, kisebb kiigazításra szükséges
    elemeket, amelyek javíthatják a tervek megvalósulását. Másik oldalról – s ez jelenti a tanulmány
    központi súlyát – az a szerzők meglátása, hogy fontos a vissza nem térítendő támogatásokon
    túl olyan mikro, kvázi szövetkezeti hitelek folyósítása is, ami a gazdaságélénkítés folyamatát
    önjáróvá teszi, s ezzel hosszabb távra biztosítja a mikro-, kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának
    fokozását. Erre jó eszköz lehet az Ukrajnában már elterjedt, Kárpátalján is honos,
    de a magyar térségben, napjainkban, nem jellemző hitelszövetkezeti rendszer felélesztése, s a
    gazdasági rendszerünkbe való beágyazottságának a javítása. E rendszer helyzetértékelését és
    jövőre vonatkozó elvi javaslatait fogalmazza meg ez az írás.

  • A felvidéki és kárpátaljai falusi turizmus összehasonlító jellemzése
    63-90
    Megtekintések száma:
    25

    Egy rövid történelmi bemutatást követően a cikk a szlovákiai (Felvidék) és ukrajnai (Kárpátalja)
    magyarlakta területek falusi turizmusának fejlődésére és annak perspektíváira összpontosít.
    A kutatás több szakaszban valósult meg: 1) a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése;
    2) a falusi vendégfogadók felkutatása; 3) a falusi turizmussal kapcsolatos vendégfogadói kör
    felmérésére szolgáló kérdőív összeállítása, kitöltetése Kárpátalján és Felvidéken; 4) az adatok
    feldolgozása, kiértékelése.
    Az empirikus kutatás fő célja volt összehasonlítani a felvidéki kérdőíves felmérés eredményeit
    a kárpátaljai adatokkal, melyek alapján kimutathatjuk a térben és a különböző államok
    hatásai alatt fejlődött területek falusi turizmusában rejlő hasonlóságokat és különbségeket.

  • Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe
    91-118
    Megtekintések száma:
    17

    A nyelvi tájkép változása különösen érzékenyen érinti a kisebbségi helyzetben lévő lakosokat,
    akik ennek köszönhetően akár ki is szorulhatnak a virtuális nyelvhasználati térből. A nyelvi
    tájkép nemcsak egy terület vagy régió lakosságának nyelvi vitalitását jelzi, hanem akár a valóságbeli
    nyelvi etnicitást is tükrözheti. A nyelvi kiírások két alapfunkciója és a nyelvi tájkép
    elemeit magyarázó modellek mellett azonban a nyelven kívüli tényezők sem hanyagolhatók el.
    Ilyen tényező egy-egy térség, kisebb régió gazdasági, esetünkben turisztikai fejlődése. A megnövekedett
    többségi lakosok turisztikai kereslete számos olyan jelenséget hív elő a kisebbség által
    lakott területen, amelyek mindenképpen jelentős hatást gyakorolnak a kisebbségi terület nyelvi
    tájképére.
    Jelen tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy az adott terület nyelvi tájképének
    alakulására milyen hatást fejt(het) ki egy kistérségi gazdasági beruházás. A nyelvi tájképben bekövetkezett
    változást a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2011–2012. évi fényképes adatbázisa
    és a 2016 februárja és szeptembere, illetve 2017 hasonló időszakának saját magam általi megfigyelése
    és fényképes rögzítése alapján szeretném bemutatni.

  • A kárpátaljai magyar kisebbség nyelvmegtartásáról és gazdasági életképességéről a nyelvi tájkép tükrében
    119-141
    Megtekintések száma:
    18

    A tanulmány nyelv és gazdaság összefüggésében vizsgálja Kárpátalja jellemzően magyarok lakta
    részeinek nyelvi tájképét. Azt mutatjuk be, hogyan jelenik meg a területen a nagy presztízzsel
    rendelkező világnyelv, az angol, illetve az egykori Szovjetunió közvetítő nyelve, az orosz. Bemutatjuk,
    hogy a gazdasági realitások miképp írhatják felül a kisebbségi közösség nacionalizmusát,
    illetve utalunk arra, hogy a nemzeti kisebbség nyelvmegtartását támogató nyelvpolitika
    nem lehet sikeres, ha nem jár együtt a gazdaság fejlesztésével. Hipotézisünk szerint ha többnyelvű
    környezetben javítani szeretnénk a kárpátaljai magyarok gazdasági helyzetén, akkor nyelvoktatás
    az egyik olyan terület, ahová feltétlenül szükséges invesztálni.

  • A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása
    142-164
    Megtekintések száma:
    18

    Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politika
    viszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a város
    köztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulat
    alkalmával jelentősen átalakul (Light 2004).
    Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanító
    törvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múlt
    szimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település-
    és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát.
    Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunk
    annak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek be
    egyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilag
    egyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másik
    célja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy a
    dekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja.

  • Az oktatási rendszer kulcsszereplői: pedagógusok Kárpátalján az ukrán válság éveiben
    165-196
    Megtekintések száma:
    24

    2017 tavaszán 338 kárpátaljai gyakorló pedagógus között végeztünk felmérést anyagi és szakmai
    elégedettségükről, illetve a migrációval kapcsolatos terveikről. A kutatási eredmények rámutattak,
    hogy az egyik legsúlyosabb probléma az alacsony keresetekkel van összefüggésben. A
    migrációt fontolgatók leginkább az anyagi elégedetlenség miatt hagynák el az országot, ezt követően
    a családi, párkapcsolati okok a mérvadók. Szakmai kiégésről azonban nem beszélhetünk
    a pedagógusok között. A megkérdezettek 72%-a, bár elégedetlen helyzetével, nem gondolkodik
    a kitelepedésen, vagy elutasítja ennek a gondolatát is. A veszélyeztetettebb kategóriát az a 84 fő
    jelenti (25%), akinek már vannak elképzelései a kitelepedéssel kapcsolatban, illetve az az 5 fő
    (2%) aki már konkrét lépéseket is tett. Ebben a két kategóriában főleg a fiatalabb pedagógusok
    képviseltetik magukat. A legfontosabb célországnak Magyarország számít. A maradók és a menni
    szándékozók között is magas a magyar állampolgársággal rendelkezők aránya, ezért ezt nem
    tekinthetjük a kivándorlás egyértelmű katalizátorának a pedagógusok között.