Évf. 8 szám 1 (2019)

Megjelent March 31, 2019

Teljes szám

issue.tableOfContents67260553e991b

Közelkép

  • Hatékonyan hatni az emberekre: avagy kell-e, szabad-e manipulatív hatásokkal élniük a segítő szakembereknek?
    78-108
    Megtekintések száma:
    58

    Az elmúlt két évtized gazdasági és politikai válságaihoz nagyban hozzájárult az, hogy különféle
    manipulatív hatásoknak engedve az emberek józan eszük és racionális gondolkodásuk helyett
    döntéseiket különféle érzelmi és ösztönös alapú csábítás, félrevezetés hatása alatt hozták meg.
    Mára e manipulatív hatások uralják a kereskedelmi vagy a populista politikai kommunikációt. Az alábbi dolgozat a szerző hezitálását osztja meg arról, hogy miközben mind az emberek
    döntéshozatalában, mind a másik emberre gyakorolt kommunikatív hatások körében nemhogy
    megkerülhetetlenül jelen vannak a racionális mérlegeléstől és érveléstől eltérő, nem racionális
    tényezők is – de, vajon szabad-e egyáltalán ilyen manipulatív hatásokkal élniük az ügyfeleikre
    gyakorolt hatásgyakorlásuk közben a segítő szakembereknek? És ha bármiben is igen, akkor
    milyen feltételek mellett, milyen speciális korlátokat betartva szabad élni az ilyen hatásokkal,
    az ilyen hatások „hatalmával”? Ugyanígy: vajon mikor mit lehet és kell tenni a manipulatív hatások enyhítésére, az azok alól felszabadító, bölcs döntésekhez segítő józan ész térnyeréséhez, a
    racionális mérlegelés alapján történő felelős „képessé tevésre”? A cikk nem vállalkozik az igaz
    és helyes válaszok megadására, szempontokat ad és igyekszik olvasóját arra provokálni, hogy
    járuljon hozzá e fontos probléma tisztázásához.

  • Vajdasági/délvidéki magyarok nemzeti identitása 1920–1989-ig I.
    109-135
    Megtekintések száma:
    65

    Kétrészes tanulmányunk első része Pataki Ferencnek abból a megállapításából indul ki, hogy a
    nemzeti identitás egy olyan kollektív identitás, amely két – politikai-állampolgári és kulturális-történeti – összetevőből áll. A nemzeti államok állampolgárai esetében ezek az egyének tudatában egybeesnek. Viszont nemzeti kisebbségek esetén szétválnak. Tanulmányunk fő kérdése,
    hogy a Trianon óta elmúlt száz évben hogyan változott a vajdasági magyarok három nagy nemzedéke – a két világháború közöttieknek, a szocializmusban felnövekvőknek és az 1990 után
    színre lépőknek – nemzeti identitásának e két összetevője. Megállapítottuk, hogy az első nemzedéknek volt (illetve megmaradt az első világháború előtt kialakult stabil) kulturális-történeti
    identitása, de nem alakult ki sem a magyar, sem a délszláv állam iránti politikai-állampolgári
    azonosulása. Ez utóbbi „pótlására” formálódott ki a Vajdasághoz kötődő regionális identitás.
    A második, tehát az 1945 után született és felnőtt nemzedék már egy új világrendszerben szocializálódott és ebben a rendszerben alakult ki a jugoszláv politikai-állampolgári és a vajdasági
    magyar identitás, amely ekkor már a magyarországi magyaroktól való másságot, elhatárolódást jelentette. A kulturális-történeti identitásuk megrendült és széttöredezett, majd ennek a
    folyamatnak nemkívánatos „mellékterméke” volt az asszimiláció, melynek során a vajdasági
    magyarok közül sokan elveszítették magyar kulturális-történeti identitásukat és szerb vagy jugoszláv identitásúak lettek. A harmadik – az 1990 után színre lepő – nemzedékről tanulmányunk második része szól.

Olvass feleslegeset!

  • A születési sorrend hatása a nem kognitív készségekre: avagy hányadikként érdemes születnünk, ha vezetői pályára készülünk?
    190-195
    Megtekintések száma:
    37

    Gyakran tapasztaljuk, hogy az azonos családban felnővő testvérek személyisége teljesen eltér egymástól, pedig szüleik ugyanabban a családi környezetben, megegyező
    elvek és értékrend mentén nevelik őket. A közvélekedés szerint a legidősebb testvér
    általában vezető szerephez jut családon belül, ő szolgál viselkedési mintaként kisebb
    testvérei számára. A legkisebbek gyakran dacosak, akaratosak, hiszen meg kell küzdeniük a szülői figyelemért, az érvényesülésért, ugyanakkor sokszor túlkényeztetettek is. A középső gyerekek talán a legalkalmazkodóbbak, hiszen ők szinte egész gyermekkorukat testvéreik „szorításában”, kisebb és nagyobb testvéreikhez folyamatosan
    alkalmazkodva élik.

Recenzió

Tematikus tanulmányok

  • A lélek lopakodó rehabilitációja
    3-17
    Megtekintések száma:
    30

    A pszi-komplexum diszciplínái – pszichológia, pszichoterápia, pszichiátria – a modernitás egy
    mély ellentmondásának képződményei. Létük egyszerre alapul azon a belátáson, hogy a lélek ontológiailag különböző státuszú, mint az anyag. Ugyanakkor mind a három diszciplína fő sodra
    osztozik azon a tudományos-technikai attitűdön, amely a lélek jelenségeinek megismerését a
    természettudományos módszerből eredezteti, befolyásolásukat pedig technikai-technológiai
    módszerekkel véli megvalósítani. Az írás célja, hogy ezen ellentmondás néhány fontosabb következményére felhívja a figyelmet.

  • Az énhasadás alakzatai: A szelfzavar szerepe a kortárs fenomenológiai pszichiátria szkizofrénia kutatásaiban
    18-31
    Megtekintések száma:
    55

    A tanulmány a kortárs fenomenológiai pszichiátriában nagy népszerűségnek örvendő ipszeitás-hiperreflexió modellt vizsgálja meg és veti össze R. D. Laing néhány korábbi megfigyelésével. A Sass-Parnas szerzőpáros munkáinak köszönhetően a szkizofrénia spektrum szerteágazó
    szimptómái egy a személyfogalomnál egyszerűbb minimális szelf zavarára redukálódnak. A tanulmány arra keres választ, hogy vajon mennyire tisztázott a minimális szelf és az életvilág
    közötti viszony a modellben? Sass és Parnas amellett érvel, hogy a szkizofrénia prodromális fázisában már egy endogén szelfzavar jelentkezik, melynek felismerése terápiás intervenciókat
    léptethet életbe a teljes pszichotikus összeomlás előtt. Más szerzők az életvilág elsőbbségét és az
    életkörülmények által meghatározott identitászavarokat hangsúlyozzák a minimális öntudat
    szerepe mellett vagy azzal szemben.

  • Életminőség, akadályozottság pszichiátriai diagnózissal
    32-57
    Megtekintések száma:
    81

    A tanulmány célja a pszichiátriai diagnózissal, illetve akadályozottsággal élők életminőségének
    bemutatása. Az akadályozottsággal élők életminőségének bemutatása kvantitatív adatokra támaszkodik, a 2014-es European Social Survey standard és Egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenség modulján alapul. A pszichiátriai diagnózissal élők életminőségének sajátosságait kvalitatív
    eszközök (narratív életútinterjú) segítségével ismertetem. A kutatások eredményei szerint azok
    az emberek, akik saját magukról úgy gondolják, hogy egészségi állapotuk miatt akadályozottsággal élnek, elsősorban az érzelmi és testi szubjektív jól-lét indikátoraiban mutatnak jelentős
    eltérést a nem akadályozott populációtól. A narratív interjúk elemzésének eredménye, hogy a
    pszichiátriai diagnózissal élők életminőségét alapvetően befolyásolja az általuk kialakított alkalmazkodási és megküzdési stratégia, mely azt a cél szolgálja, hogy mentális állapotuk és életük kiegyensúlyozott maradhasson.

  • A Mérei-féle csoportcentrikus pszichodráma mint szociodráma
    58-69
    Megtekintések száma:
    41

    Tézisünk szerint a pszichodrámaként elterjedt Mérei-féle csoportcentrikus pszichodráma társadalmi problémák kezelésére is alkalmas módszer, csak ez a lehetőség, elsősorban társadalomtörténeti okokból, nem forrhatta ki magát. Cikkünkben meghatározzuk a társadalmi kérdésekkel
    foglalkozó csoportmódszer, a szociodráma differentia specifikáját, majd annak alapján elemzünk két Mérei-módszerrel vezetett csoportcentrikus pszichodráma ülést, hogy megfigyeljük, a
    benne alkalmazott technikák milyen változtatásokkal lehetnek alkalmasak szociodráma vezetésére. Eredményeink a Szociodráma Műhelyünk folyamatos módszertani kísérletező munkájában
    születtek.

  • Az öncélú hatékonyság kultusza
    70-77
    Megtekintések száma:
    28

    A jelen esszé körüljárja a technokapitalista nyugatias modernitás öncélú hatékonyságkultuszát,
    bemutatva annak profitvezérelt, kompulzív, teljesítménykényszeres trendjeit, amelyek természetszerűleg vezetnek mind az egyének, mind pedig a globalizált világtársadalom dehumanizációjához, dekontextualizációjához. Ezen esszé egyben egy felkiáltás is, az emberért, az emberségért, amelyet a jelen írás „impresszionista” stílusa és humanizált narratívája tesz talán még
    érzékletesebbé.

  • Párválasztást befolyásoló tényezők az egyetemista nők körében
    136-158
    Megtekintések száma:
    66

    A tanulmány középpontjában a felsőoktatásban tanuló női hallgatók párválasztását befolyásoló tényezői állnak. Kutatási kérdésként jelenik meg, hogy a házasság intézménye továbbra is
    kiemelkedő helyen szerepel-e a felsőoktatásban résztvevő női hallgatók körében, mint tervezett
    kapcsolati forma? Illetve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező egyén magasabb iskolai
    végzettségű személlyel alakít-e ki párkapcsolatot, ezzel kapcsolati homogámiát megvalósítva? A
    párválasztás alakulása ezáltal a házasság, az élettársi kapcsolat valamint a halasztási mechanizmus vizsgálata mellett kerül bemutatásra, a partnerszelekciót befolyásoló tényezőkön túl,
    melyek elemzésére egy tíz fős kvalitatív kutatás keretében kerül sor. A faktorok között pedig
    megjelenik az életkor, a lakóhely, a származás és a vallási hovatartozás, illetve a szülőről való
    leválás, valamint az iskolai végzettség, az anyagi tőke és munkaerőpiaci helyzet, a párkapcsolat
    tervezett időtartama és az információs kor hatásai

  • Alapjövedelem: Édes bevonatú keserű pirula?
    159-181
    Megtekintések száma:
    52

    A XXI. században fokozatosan elmosódik a határvonal a tradicionális foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatási formák között. A munkaerőpiacon fokozódó létbizonytalanság nehezíti
    a jóléti állam működését, egyre többen szorulnak ki a bérmunka társadalmából, így szűkebb
    körre fókuszálnak a jóléti ellátások, melyek főként munkához kötődő juttatásokat jelentenek.
    Ilyen társadalmi és gazdasági környezetben merül fel az alapjövedelem mint a társadalmi javak elosztásának új modellje. Ez a koncepció nem kötődik jövedelemteszthez, és nem vizsgálja
    a munkavállalási hajlandóságot. Ezen előnyök ellenére bevezetése nem jut tovább a kísérleti
    fázison, mivel alapvető félelmek fogalmazódnak meg vele szemben. Jelen kutatás kísérletet
    tesz az alapjövedelemmel kapcsolatos várakozások és félelmek vizsgálatára. Egyrészt a tartalomelemzés módszerével elemzésre került néhány hírportál online felülete, fókuszálva az alapjövedelemmel kapcsolatos értékítéletet tartalmazó írásokra. Másrészt egy online kérdőívvel igyekeztünk megismerni a Debreceni Egyetem hallgatóinak értékválasztását e témában, a
    tartalomelemzéssel kialakított szempontok mentén.