Évf. 10 szám 4 (2021)

Megjelent December 31, 2021

issue.tableOfContents664d29813b0d0

Közelkép

  • Bizalom, bizalmatlanság, önbizalom
    3-18
    Megtekintések száma:
    47

    Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy egységes elméleti keretbe foglalja a bizalom vagy bizalmatlanság mint emocionális állapotok, illetve a bizalom vagy bizalmatlanság kimutatása mint kognitív módon megalapozott döntések összefüggéseit. Ezen érzelmi és cselekvési szintek között az önbizalom jelenségén keresztül kíván kapcsolatot teremteni az érvelés. Az önbizalmat egyfajta gondolkodásmódként értelmezi az írás, hangsúlyozva, hogy a bízni képes és a bizalmatlan ember önbizalma nagyon különbözően működik.

    39
  • Alzheimer Cafék online tevékenysége a koronavírus járvány kitörése előtti és utáni fél évben I.
    19-41
    Megtekintések száma:
    29

     Az Alzheimer Caféknak fontos szerepe lehet a demenciával élők és gondozó családtagjaik pszi­choszociális támogatásában egy megértő, befogadó, egymással szolidáris és egymást támogató közösség kereteinek biztosításával. Előmozdíthatják ezen kívül a szakpolitikai, szakmai és társadalmi diskurzust, a demencia társadalmi realitásként való elismerését, és az ezzel a komplex kihívással kapcsolatos általános tudatosságot. Segíthetik továbbá a szakemberek közötti együttműködést – a transzdiszciplinaritás jegyében –, valamint a szakmai és a lai­kus-érintett színterek közötti kölcsönös megértést és együttműködést, cselekvő közösségek és hálózatok formálódását is katalizálva.

    Ezeknek a lehetőségeknek a megvalósulásában fontos eszköz lehet a Cafék aktív és célirá­nyos jelenléte és tevékenysége az internetes platformokon, a 21. századi társadalmi nyilvános­ság és közösségi élet egyre prominensebb csatornáin, terepein.

    Ez a kétrészes tanulmány az Alzheimer Cafék online hozzáférhető tevékenységét elemzi eb­ből a perspektívából egy tízelemű funkciólistához mérve. Az internetes platformok által nyújtott lehetőségek kihasználását, a releváns hasznok és előnyök megvalósulását 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között vizsgálja, különös figyelemmel a közegben megfigyelhető technológiai adaptációs válaszokra a koronavírus járvány kitörésekor.

    Ez a tanulmány első része, amely röviden ismerteti az Alzheimer Café koncepcióját és annak magyarországi történetét, majd bemutatja a vizsgálat módszertanát és a kutatás eredményei­nek első felét. A tanulmány második része folytatja majd az eredmények ismertetését, és a levont következtetések alapján ajánlásokat fogalmaz meg az internetes platformok lehetőségeinek hathatósabb kihasználására a célok megvalósításához.

    16
  • Alzheimer Cafék online tevékenysége a koronavírus járvány kitörése előtti és utáni fél évben II.
    42-64
    Megtekintések száma:
    40

    Az Alzheimer Caféknak fontos szerepe lehet a demenciával élők és gondozó családtagjaik pszi­choszociális támogatásában egy megértő, befogadó, egymással szolidáris és egymást támogató közösség kereteinek biztosításával. Előmozdíthatják ezen kívül a szakpolitikai, szakmai és társa­dalmi diskurzust, a demencia társadalmi realitásként való elismerését, és az ezzel a komplex ki­hívással kapcsolatos általános tudatosságot. Segíthetik továbbá a szakemberek közötti együtt­működést – a transzdiszciplinaritás jegyében –, valamint a szakmai és a laikus-érintett színterek közötti kölcsönös megértést és együttműködést, cselekvő közösségek és hálózatok formálódását is katalizálva.

    Ezeknek a lehetőségeknek a megvalósulásában fontos eszköz lehet a Cafék aktív és célirá­nyos jelenléte és tevékenysége az internetes platformokon, a 21. századi társadalmi nyilvános­ság és közösségi élet egyre prominensebb csatornáin, terepein.

    Ez a kétrészes tanulmány az Alzheimer Cafék online hozzáférhető tevékenységét elemzi eb­ből a perspektívából egy tízelemű funkciólistához mérve. Az internetes platformok által nyújtott lehetőségek kihasználását, a releváns hasznok és előnyök megvalósulását 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között vizsgálja, különös figyelemmel a közegben megfigyelhető technológiai adaptációs válaszokra a koronavírus járvány kitörésekor.

    A tanulmány első része (Kucsera – Holpert 2021) röviden ismertette az Alzheimer Café kon­cepcióját és annak magyarországi történetét, majd bemutatta a vizsgálat módszertanát és a kutatás eredményeinek első felét. Ez a tanulmány második része, amely folytatja az eredmények ismertetését, és a levont következtetések alapján ajánlásokat fogalmaz meg az internetes plat­formok lehetőségeinek hathatósabb kihasználására a célok megvalósításához.

    12
  • Kapcsolatok sűrűjében? Rokoni és baráti kapcsolatok, személyes és távkapcsolatok Magyarországon 2015-ben
    65-101
    Megtekintések száma:
    37

    A tanulmány az EU jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó (EU-SILC) 2015-ös adatfelvé­telének négy, a rokonokkal és barátokkal való személyes és távolsági kapcsolattartás gyakori­ságát mérő változók leíró elemzésén keresztül mutatja be, hogy milyen a 16 év feletti magyar­országi népesség kapcsolatainak struktúrája és intenzitása. Az adatok szerint a kapcsolatstruk­túra átlagosan kiegyenlített, a kapcsolatok fele-fele kötődik rokonokhoz vagy barátokhoz, és hasonlóan egyenlő a személyes és a távkapcsolatok egymáshoz viszonyított aránya. Eredménye­ink szerint a kor mellett a háztartás anyagi helyzetének van jelentős együtt járása a kapcsolat­struktúra jellemzőivel. A többváltozós regressziós modellek egyik tanulsága, hogy az idősödés­sel párhuzamosan felerősödik más háttérváltozó kapcsolatstruktúrára gyakorolt hatása, ami az idősek közti kapcsolati egyenlőtlenségek mélyüléséhez vezet. A modellek másik tanulsága, hogy a háztartásra vonatkozó tulajdonságok (anyagi helyzet, létszám, transzferkapcsolata más háztartásokkal) bevonása érdemben befolyásolja a klasszikus háttérváltozók hatásmechaniz­musát, így megerősítést nyer, hogy a kapcsolatintenzitás és kapcsolatstruktúra mélyebb megis­meréséhez elengedhetetlen a háztartások belső szerkezeti sajátosságainak mélyebb vizsgálata. Elemzésünk végén a kapcsolatok intenzitása, a kapcsolatok iránya és a kapcsolattartás módja alapján kapcsolatklasztereket alakítottunk ki, ahol a relatív többséget a több mint egyharmadot kitevő, rendkívül gyér kapcsolati beágyazottsággal bíró klaszter tette ki.

    23
  • A kapcsolatintenzitás, a kapcsolattartás gyakorisága és a kapcsolatstruktúra jellemzői 2006-ban és 2015-ben Magyarországon
    102-138
    Megtekintések száma:
    22

     Tanulmányunkban az EU jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó (EU-SILC) kérdőíves ku­tatásának 2006-os és 2015-ös ad hoc moduljában szereplő, a rokonokkal és a barátokkal való személyes és távolsági kapcsolattartás gyakoriságára vonatkozó kérdések magyarországi ered­ményeit hasonlítjuk össze. Eredményeink szerint, összhangban korábbi hazai kutatások megál­lapításaival, 2006-hoz képest 2015-ben Magyarországon ritkább kapcsolattartás lett jellemző. A baráti kapcsolatok, azon belül is a személyesen tartott baráti kapcsolatok kevésbé, addig a rokoni kapcsolatok, különösen a rokonokkal való távolsági kapcsolattartás erőteljesebben meg­ritkultak. A különböző társadalmi csoportok közül a már eleve hátrányosabb helyzetűeket vagy az intenzitásban, vagy a kapcsolatok struktúrájában bekövetkező változás jellemzően negatí­van érintette. Az idősebbek és a deprivált háztartások lakóinak helyzete azonban mindhárom vizsgált dimenzióban romlott: kapcsolataik erőteljesebben gyengültek, tovább jobban szűkültek a rokoni és a személyesen tartott kapcsolatokra 2015-re. Ez az eredmény azt jelzi, hogy ezeknek a csoportoknak különösen felgyorsult a két év közti időszakban a társadalmi dezintegrációja, amely komoly szociálpolitikai kihívást jelent.

    14