Évf. 6 szám 3 (2017)

Megjelent September 30, 2017

Teljes szám

issue.tableOfContents672d7f5fd8014

Olvass feleslegeset!

  • Kint és bent háromszor
    178-184
    Megtekintések száma:
    33

    A négy határmenti településen zajló kutatás eredményeit közreadó tanulmány azt a
    kérdést járja körül, hogy a peremhelyzetű gazdasági térségekben milyen együttélési
    formációk, munkamegosztási gyakorlatok jöttek létre a rendszerváltás után. Vagyis,
    hogy a gazdasági szerkezetváltozás következtében jelentőségüket vesztő mezőgazdasági és ipari központok vonzáskörzetében található települések hogyan rendeződtek át demográfiai, etnika és életszervezési szempontból, illetve hogy az egyes
    társadalmi csoportok boldogulásában milyen mértékben meghatározó az informális
    gazdaságban való részvétel.
    A szerzők a településtípusok leírásával arra keresik a választ, hogy az átalakuló
    körülmények miként befolyásolták a határmenti községek3
    lakóinak identitását, a
    kooperációk és kizárások mechanizmusai milyen szerepet játszanak a falusi szomszédságok hétköznapjaiban. A társadalmi folyamatok vizsgálata nem elsősorban a
    kultúrára, sokkal inkább a közösségi szerveződés formáira koncentrál. A peremhelyzet hármassága – országhatár, etnikai határok, az informális gazdaság határai – ha
    különbözőképpen is, de a vizsgált települések mindegyikére hatással van.

  • Három ország egy határtérsége
    185-190
    Megtekintések száma:
    33

    A bemutatott kötet tipográfiája, szövegképe, stílusa, szellős szerkezete könnyen olvashatóvá teszi az elsőre robosztusnak látszó könyvet. Könnyű tájékozódni benne, a
    témában nem, vagy kevésbé jártas olvasók számára is, ezt könnyítik a nagyobb és
    kisebb fejezeti egységek. A Sik és Surányi által összegyűjtött tanulmányok betekintést engednek egy speciális földrajzi és társadalmi egység – a határ – legfontosabb
    dimenzióiba. Külön erőssége továbbá a kötetnek, hogy a szerzők írásai a maga komplexitásában is helytállnak, azonban megfelelő közeget és értelmezési keretet kap az
    olvasó, amennyiben áttanulmányozza a Határhatások teljes repertoárját.

  • Hármas határokról antropológiai megközelítésben
    191-195
    Megtekintések száma:
    30

    A kötet tematikus szerkezete lehetőséget nyújt az olvasó számára, hogy a kezdeti
    elméleti felvezetés után a terepmunka módszerének köszönhetően egy-egy fejezeten keresztül részese legyen az adott térség lokális közegének. A néprajzi megközelítés eredményeként nem csak a fizikai határ jellemzőit ismerhetjük meg közelebbről, hanem betekintést nyerhetünk a helyi közösségek identitásformálásának
    legfontosabb mechanizmusaiba. A széleskörűen és változatosan vizsgált hármas
    határ blokkok igyekeznek megragadni és hűen ábrázolni a kisebbség-többség kapcsolatból adódó másság és önmeghatározás kérdéseit. Mindemellett olyan alapvető
    témákat is középpontba állítanak a szerzők, amelyek a tapasztalt lokális jelenségek
    mellett kiterjedtebb és komplexebb kérdéseket is felvetnek, úgymint a regionális
    identitás, az informális kereskedelem és a határon túli kisebbségek jövője.

Recenzió

Tematikus tanulmányok

  • Jövő-kép-alkotás: A magyar fiatalok jövőterveit megalapozó motivációk vizsgálata
    5-19
    Megtekintések száma:
    77
    Az egyre gyorsabban változó világunkban a fiatalok számára egyre nehezebbé és összetettebbé
    válik a jövőjük tervezése, amit minden érintett problémaként értékel. Nem csak az egyén szá-
    mára fontos például a demokratikus berendezkedéshez fűződő viszony, a gyermekvállalási hajlandóság, a továbbtanulási szándék, az, hogy a lakóhelyén vagy külföldön képzeli-e el a jövőjét,
    a deviáns viselkedésminták kockázata, hanem a társadalom számára is, hiszen egy-egy adott
    térség jövőjét is befolyásolják a fenti jövőkép-mutatók. Az ifjúságkutatásban hagyományosan alkalmazott módszerek, melyek a szociodemográfiai jellemzőkre (azaz az objektív élethelyzet-muutatókra) fókuszálnak, egyre kevésbé képesek adekvát válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Feltételezésünk szerint az összefüggések beazonosítására a hagyományos szociológiai módszerek
    mellett a pszichológiai és szociálpszichológiai eszközök is szükségesek.
    Tanulmányunkban ezért a magyar fiatalok döntései mögött meghúzódó motivációkat, mint jö-
    vőkép-alkotó tényezők jelentőségét mutatjuk be a European Social Survey legutóbbi, 2014-es
    adatainak másodelemzésével.
  • Mit takar az alfa-generáció?
    20-30
    Megtekintések száma:
    157

    Mannheim szerint (Mannheim 1969) egy korcsoport akkor tekinthető generációnak, ha valamely közös immanens tulajdonság, nemzedéki tudat, közösségi jegy jellemzi őket, s ehhez három
    feltétel szükséges: a közös tapasztalat (élmény); a tényleges egymásra orientálódás és a közös
    helyzetértelmezés, attitűdök, cselekvési formák (Mannheim 1969). Strauss és Howe (Strauss –
    Howe 1991) erre építkező modellje szerint nagyjából 15-20 évente megy végbe a társadalomban
    a mannheimi értelemben vett generációváltás. Az információs társadalommal való viszony alapján kirajzolódik az X, Y és Z generációk értelmezése, ugyanakkor már meghatározásra került az
    ezt követő Alfa-generáció fogalma is. Cikkünk az Alfa-generáció elnevezés keletkezés-történetét,
    a generációnak tulajdonított tartalmat járja körül és megpróbálja megválaszolni a kérdést: értelmezhető-e ez az a fogalom a generációs korszakolás paradigmájában?

    PDF
    1085
  • „Átmeneti” kategóriák erősödése az ifjúság vallásos önjellemzésekor
    31-46
    Megtekintések száma:
    58

    A tanulmányban a fiatalok vallásos önjellemzésének változásáról írtam. A XXI. században megváltozott a fiatalok társadalmi helyzete, s ezzel együtt világfelfogásuk is. Ezek a változások a vallásossághoz fűződő viszonyt sem hagyják érintetlenül. A vallásos önjellemzés kategóriának korábbi és jelenlegi jelentéseit vizsgáltam meg. Azt a kérdést fogalmaztam meg, hogy vajon mihez képest tekintik önmagukat maguk módján vallásosnak azok a fiatalok, akik ezt a kategóriát tekintik jellemzőnek önmagukra. Kiderült, hogy az átmeneti kategóriák választásának erősödése, az egyértelmű, határozott kategóriák csökkenését hozta. A fiatalok körében a „maga módján vallásosak” mögé fokozatosan felzárkózott, s a második legnépesebb kategória lett a „nem vallásosak” csoportja. Ahogyan növekedik ezen csoportok létszáma, úgy válik bizonytalanná a fogalmak jelentése. A fogalmak tartalmát a „maga módján vallásosak” esetében vizsgáltam meg részletesebben egy kvalitatív kutatás segítségével. Az elemzésből kiderült, hogy az átmeneti kategóriákat választók szívesen tekintették magukat „keresőnek.” A megkérdezettek elmondása alapján megfogalmazható, hogy céljuk az élet értelmének a megtalálása. Keresésük, kategóriákba való önbesorolásuk ennek a célnak rendelődik alá.

  • A magyar egyetemisták és főiskolások demokráciához fűződő viszonya
    47-69
    Megtekintések száma:
    47

    A demokratikus állampolgári nevelés demokrácia minőségére gyakorolt kedvező hatását illetően konszenzus érhető tetten a tudományterület kutatói között. Az állampolgári nevelés folyamatának egyik releváns színtereként a felsőoktatás intézménye hozható fel, sőt egyes szerzők
    szerint az egyetemek, főiskolák jellegüknél, szerepüknél fogva éppen önmaguk testesítik meg a
    demokrácia lényegi tartalmát. A tanulmány éppen ezért az egyetemista és főiskolás hallgatók
    körében végzett adatfelvételekre támaszkodik, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy
    beszélhetünk-e egy olyan demokratikus generáció megjelenéséről, amelynek politikai aktivitása
    először az egyetemi, illetve felsőoktatási hallgatók körében jelenik meg? Több mint negyedszázaddal a magyar demokratikus átalakulást követően a hallgatók körében megfigyelhető kampányszerű politikai aktivizálódás vajon az egyetemista társadalom demokratikusságáról szolgál-e bizonyítékkal?
    A demokratikus állampolgárság empirikus keretein belül kidolgozott elemzésünk igyekszik
    számos tanulsággal szolgálni a magyar esetről, bizonyítva, hogy a demokratikus intézmények
    létezése a polgárok demokratikus attitűdjeinek szükséges, de nem elégséges feltételét képezik.

  • Közösségi megközelítések gyermekvédelmi gyakorlatban való érvényesítése : nemzetközi trendek
    70-86
    Megtekintések száma:
    67

    Nemzetközi szinten jelentős változások történtek ez elmúlt években a gyermekvédelem terén,
    hiszen a globális verseny, a tőke és munkaerő széles körű mobilitása, a gazdasági folyamatok
    felgyorsulása és a nemzeti gazdaságok egymástól való függősége, mint ahogy 2007. óta a gazdasági válság is hatással van a jóléti rendszerek működésére. Jelen tanulmány azt vizsgálja,
    hogy az 1989-es Gyermekek jogairól szóló egyezmény óta milyen tendenciák, trendek figyelhetők meg a nemzetközi gyermekvédelem gyakorlatában, milyen gyermekvédelmi orientációkat
    különíthetünk el egymástól, ezek milyen jellegzetességekkel bírnak, illetve milyen út látszik körvonalazódni – közös kihívásként – általában az állam gyermekvédelemmel kapcsolatos teendőinek ellátása terén. A tanulmány a nemzetközi diskurzusban központinak számító néhány téma
    fontosságára hívja fel a figyelmet, mint a kliensek komplex szükségleteinek kezelése, partneri
    együttműködések fontossága, szülőség támogatása és mindezek megvalósításához szükséges
    szakmai készségek és kompetenciák köre.

  • Családtervezés és munkaerőpiaci aspirációk lakásotthonban nevelkedő fiatalok körében
    87-109
    Megtekintések száma:
    59

    A gyermekek helyzetének vizsgálatát számos nemzetközi és hazai szervezet állította figyelmének középpontjába. Jelen tanulmány azon fiatalok vizsgálatát tűzi ki céljául, akik a gyermekvédelmi szakellátás lakóotthonaiban élve speciális csoportot képeznek a gyermekek és fiatalok
    között. A családtól való elszakadás – akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra– alapvetően
    meghatározza a fiatalok jövőképét. A felnőtté válás több dimenzióját vizsgálja a tanulmány,
    különös hangsúlyt fektetve a fiatalok családtervezéssel és munkavállalással kapcsolatos elképzeléseire. A fiatalok elvárásait és vágyait külső és belső tényezők egyaránt determinálják, melyben különösen a lakásotthon közege és a vér szerinti családhoz fűződő viszony meghatározó
    erejű. Annak ellenére, hogy a tudatos és kevésbé tudatos jövőtervezés eltérő elvárásokat és vágyképeket takarnak, azoknak megvalósítása hasonlóan komplex feladat az összes fiatal számára.
    A szükséges feltételek megteremtése érdekében azonban a támogatói háttérrel nem rendelkezők
    többszörös hátrányt szenvednek, melynek kompenzálásában jelentős szerep jut a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek. A tanulmány összességében igyekszik a felnőtté válás előtt álló
    fiatalok jövőképét felvázolni a családtervezés a munkaerőpiaci aspirációk mentén.

  • A fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási sajátosságai
    110-128
    Megtekintések száma:
    60

    Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási viszonyait kívántam feltérképezni a Magdolna-negyedben megfigyelhető háztartási stratégiák dokumentálásával. Arra voltam kíváncsi, hogy a főváros szegregátumszerű bérház és utcacsoportjaiban élők miként reagáltak a gazdasági szerkezetváltozás során beszűkülő lehetőségekre, az
    itt élő családok és háztartások milyen stratégiák mentén próbálnak bevételre szert tenni. Kutatásom arra is megpróbált választ adni, hogy a kirekesztettség érzésén túl létezik-e közöttük
    bármilyen gazdálkodási vagy életszervezési közösség.
    A megélhetési formák áttekintése után a fogyasztási szerkezet sajátosságaira koncentráltam. Interjúalanyaimat hétköznapi és ünnepi kiadásaik mellett a kiadáscsökkentés lehetséges
    eszközeiről is kérdeztem. Igyekeztem megvizsgálni, hogy a kiterjedt nagycsaládok együttműködése milyen hatást gyakorol az egyes részcsaládok hétköznapi életvitelére.

  • Nők a tudományban: A női tudósok odisszeája, a háttérből „Prokrusztész ágyába”, avagy a férfi korrelátum opálos tükre
    129-157
    Megtekintések száma:
    42

    A tanulmány kiemelkedő nőtudósok történelmi példáján keresztül vizsgálja azt a társadalmi
    örökséget és ideológiát, melyek még mindig fogva tartják a szabad gondolkodást a tudományban, a politikában és minden más területen. Többek között Maria Michell, Marie Curie, Lise Meitner, Vera Rubin tudományos pályafutásának fontosabb állomásaival alátámasztva mutatom
    be, hogy a teljesítményen kívül mennyire meghatározó a nem kérdése a tudományos pozíciókba
    kerülést illetően. A témát a nőkérdés elméleti keretein belül ragadom meg, melyet megannyi
    kérdés és meddő vita jellemez, pl. a biológiai és a kulturális determináltság apóriája, azaz, hogy
    a természetnek vagy a nevelésnek, vallásnak, kultúrának, szocializációnak van-e nagyobb befolyása a nemi szerepeket illetően.