Az egyre gyorsabban változó világunkban a fiatalok számára egyre nehezebbé és összetettebbé válik a jövőjük tervezése, amit minden érintett problémaként értékel. Nem csak az egyén szá- mára fontos például a demokratikus berendezkedéshez fűződő viszony, a gyermekvállalási hajlandóság, a továbbtanulási szándék, az, hogy a lakóhelyén vagy külföldön képzeli-e el a jövőjét, a deviáns viselkedésminták kockázata, hanem a társadalom számára is, hiszen egy-egy adott térség jövőjét is befolyásolják a fenti jövőkép-mutatók. Az ifjúságkutatásban hagyományosan alkalmazott módszerek, melyek a szociodemográfiai jellemzőkre (azaz az objektív élethelyzet-muutatókra) fókuszálnak, egyre kevésbé képesek adekvát válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Feltételezésünk szerint az összefüggések beazonosítására a hagyományos szociológiai módszerek mellett a pszichológiai és szociálpszichológiai eszközök is szükségesek. Tanulmányunkban ezért a magyar fiatalok döntései mögött meghúzódó motivációkat, mint jö- vőkép-alkotó tényezők jelentőségét mutatjuk be a European Social Survey legutóbbi, 2014-es adatainak másodelemzésével.