Évf. 8 szám 2 (2019)

Megjelent June 30, 2019

issue.tableOfContents664a305b5c495

Közelkép

  • A vajdasági/délvidéki magyarok nemzeti identitása 1990-től napjainkig – II.: Irodalmi betekintés alapján
    109-134
    Megtekintések száma:
    22

    Tanulmányunk második részében bemutatjuk a vajdasági/délvidéki magyarok harmadik generációjának, az 1990 után színre lépettek nemzeti identitásának politikai-állampolgári és
    kulturális-történeti összetevőinek átalakulási folyamatait. A jugoszláv állam megszűnésével a
    vajdasági magyarok szerb állampolgárok lettek. Az új államhatalom ellenségesen viszonyult a
    vajdasági magyar kisebbséghez egészen 2014-ig, amikor az uralkodó szerb politikai elit politikai identitást váltott: oroszpártiból nyugat-európai párti lett. A magyar kormánynak a vajdasági magyaroknak nyújtott kulturális és gazdaságfejlesztési támogatásának a célja a szülőföldön
    való boldogulás és a nemzeti identitás erősítése volt. Akik támogatásban részesültek, azok előtt
    megnyílt egy pozitív jövőkép. A könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság
    nemcsak a magyarság összetartozásának tudatát, de az amúgy is nagymértékű népességfogyásban szenvedő délvidéki magyar közösség elvándorlását is felerősítette. Míg a továbbtanulási célú kivándorlás Magyarországra, addig a munkavállalás döntően Nyugat-Európába tart.

    4

Olvass feleslegeset!

Recenzió

Tematikus tanulmányok

  • Székelyföld – társadalomtudományi megközelítések
    3-16
    Megtekintések száma:
    12

    A tanulmány áttekintő jelleggel mutatja be a székelyföldi társadalomtudományi kutatások 1989
    utáni helyzetét, ismerteti a kutatások szerveződésének intézményi kereteit. Bemutatja a székelyföldi térségi társadalom fontosabb jellemzőit azzal a céllal, hogy értelmezési kontextust kínáljon a Metszetek számára készített összeállítás egészéhez. Jelzi azokat az elemzési területeket is,
    amelyek kapcsán térségi kutatások zajlottak, de ebbe az összeállításba terjedelmei okok miatt
    nem kerülhettek bele.

    3
  • Munkamigráció a székelyföldi térségben: Migráció és fejlődés, a migrációs döntések meghozatala
    17-31
    Megtekintések száma:
    18

    A munkavállalás céljából történő migráció napjaink egyik fontos társadalmi jelensége. Az
    alábbi tanulmány a székelyföldi munkamigráció rendszerváltás utáni helyzetébe nyújt betekintést. Vázolja azokat a legfontosabb trendeket, amelyek 1990-től napjainkig meghatározzák ezt
    a társadalmi folyamatot, és jelzi azokat a változásokat, amelyek mentén a munkamigráció egyes
    korszakai elkülöníthetők egymástól. A tanulmány kitér a migráció és a fejlődés kapcsolatának
    változó megítéléseire. Az utolsó alfejezet egy elemzésrészletet tartalmaz, amely a migráció következtében megmutatkozó új életvezetési tendenciák közegében vizsgálja a migrációs döntések
    meghozatalának jelenségét.

    4
  • A rurális elit téralapú identitásszerkezetének elemzése egy székelyföldi térségben
    32-49
    Megtekintések száma:
    10

    A vidéki térségek új kihívásai olyan szakmai elemzések tárházának bővítését támogatják, amelyek a fejlesztés egyik minőségi tényezőjeként a helyi vagy regionális identitásszerkezetek működésére irányulnak. A vidéki térhasználat változásait jelző megközelítések figyelembe vétele különösen fontosnak mutatkozik a posztszocialista országok vidéki térségeiben, amelyekre ez
    idáig többnyire csak centralizált fejlesztési programok irányultak, és amelyek az endogén fejlesztési paradigmában rejlő lehetőségek felismerésének kezdeti szakaszában vannak. Románia
    vidéki térségei közül jellegzetesen ilyen a kisebb-nagyobb tájegységekből álló székelyföldi térség,
    amely esetében az új vidékfejlesztési paradigma alapján fejlesztési potenciált jelenthet az adott
    tájegységekhez kapcsolódó téralapú identitás. Tanulmányom célja egy kisebb székelyföldi tájegység, a Felcsík kistérség kapcsán bemutatni a téralapú identitásszerkezet fontosabb dimenzióit a térségi elit körében végzett kutatás alapján.

    3
  • A vidéki térségek pozicionálási lehetősége a Csíki-medence településeinek példáján
    50-74
    Megtekintések száma:
    10

    A gazdaságilag és társadalmilag is hátrányos helyzetben lévő rurális térségek, illetve azon periférikus települések számára, amelyek kimaradtak a fejlődés fő áramlatából, új esélyt, alternatívát jelenthetnek azok az irányzatok, amelyek az endogén erőforrások kiaknázását, a közösségfejlesztést, a társadalmi befogadást támogatják. Az új vidékfejlesztési szemlélet és az ehhez
    kapcsolódó térségfejlesztési megközelítések, mint a marketingorientált településfejlesztés, egy
    újfajta, piaci szemléletet feltételező, közösség-alapú irányzatra hívják fel a figyelmet, ahol sokkal jelentősebb szerepet kapnak a helyek, a helyi közösségek, megváltozik a helyi vezetőség funkciója és az endogén tényezők válnak a fő erőforrásokká. Középpontba kerül a kommunikációs
    tevékenység és a pozicionálási gyakorlat.

    4
  • Felnőttképzési helyzetkép a székelyföldi térségben: Összefoglaló tanulmány a rendszerváltást követő évtizedek vonatkozó szakmai elemzései alapján
    93-108
    Megtekintések száma:
    10

    A tanulmány a felnőttképzés helyzetét tekinti át a romániai rendszerváltást követő évtizedek
    társadalmi folyamatai, valamint a kapcsolódó szakmai elemzések alapján. Röviden szól az országos kontextusról, a térségi folyamatokról, részletesebben pedig a Hargita megyei felnőttképzés feltételrendszeréről és működésmódjáról. A feldolgozott szakmai elemzések alapján egyik
    következtetés, hogy az első két évtizedben kialakult „alap” mindmáig meghatározza a térségi
    felnőttképzés helyzetét, működését. A térségi fejlesztéspolitikai tervezésben és gyakorlatban
    egyelőre nincsenek kellő mértékben kihasználva azok a lehetőségek, amelyek a felnőttképzéshez
    kapcsolhatóak. Ugyanakkor további kutatási feladatok és lehetőségek is vannak a felnőttképzésben.

    4
  • Roma oktatási helyzetkép Hargita megyében – pedagógusi viszonyulások
    75-92
    Megtekintések száma:
    10

    A tanulmány roma gyerekeket oktató pedagógusokkal készített interjúk alapján mutatja be
    azokat a pedagógusi attitűdöket és magatartásokat, amelyek a mindennapi oktatási gyakorlatot alakítják. Intézményes programok, infrastrukturális és személyi feltételek hiányában a
    pedagógusoknak személyesen kell megoldásokat találniuk az adódó nehézségekre. Így válnak
    az integrációs folyamat kulcsszereplőivé, és ezért viszonyulásaik, attitűdjeik meghatározóak a
    roma gyermekek iskolai eredményességének szempontjából. A kutatás célcsoportját olyan pedagógusok képezik, akik a Csíki-medence (Hargita megye, Románia) olyan általános iskoláiban
    tanítanak, ahol a roma tanulók aránya meghaladja a 25 százalékot. Az országos szakpolitika
    fontosabb irányainak jelzése és a székelyföldi magyar-roma viszonyt vizsgáló szakirodalom bemutatása szélesebb értelmezési keretet kínál a vizsgált témakörnek.

    4