Évf. 9 szám 2 (2020)

Megjelent June 30, 2020

issue.tableOfContents662361224f381

Közelkép

  • Politika és média – A magyar médiahálózat szerkezete 2018 őszén
    107-129
    Megtekintések száma:
    18

    A tanulmányban a magyar médiavilágot elemzem, három 2018 őszén megjelent politikai ügy
    kapcsán. Az Orbán–Simicska-konfliktust követően jelentős változások történtek a médiavilágban. Több új médiumot ekkor alapítottak meg a Fideszhez informálisan kapcsolódó üzletemberek, miközben más médiumok hirtelen gyorsasággal megszűntek. 2018 őszére a Simicska -birodalom lényegében felmorzsolódott. Ezzel ellentétben a Fideszhez informálisan kapcsolódó
    médiumok száma megugrott. Hipotézisem szerint az átalakulás következtében a magyar médiavilág továbbra is polarizált képet mutat. Az őszi ügyeket háromféle módszerrel vizsgáltam. Először a leíró statisztika elemzéséből kiderült, hogy a kormánypárti és nem kormánypárti médiumok napirendje jelentős eltérést mutat. Másodszor az egyes ügyekben megjelent tudósításokat
    szisztematikus tartalomelemzésnek vetettem alá, amelynek eredménye azt mutatja, hogy a két
    csoport tartalmi értelemben polarizált. Végül a médiumok egymás közötti interakciói révén
    hálózatokat hoztam létre. Ellentétben az első két módszerrel a hálózatelemzés nem erősítette
    meg a polarizáció tézisét.

    9

Tematikus tanulmányok

  • Gyermekes családok és a velük dolgozó szociális szakemberek percepciója a családok jól-létét, társadalmi mobilitását előmozdító szolgáltatásokról
    3-28
    Megtekintések száma:
    19

    Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az észak-magyarországi régió egyik hátrányos helyzetű kistérségében különböző településnagyságú területeken, illetve a budapesti agglomerációhoz tartozó településeken élő gyermekes családok hogyan vélekednek az elérhető oktatási,
    gyermeknevelési, egészségügyi és szociális ellátásokról és szolgáltatásokról, ezekről egyáltalán rendelkeznek-e információval, valamint a gyermekes családokkal dolgozó szakemberek mit
    gondolnak a nyújtott szolgáltatás szakmai tartalmáról és minőségéről, valamint arról, hogy
    ezek a családok jól-létét, társadalmi mobilitási esélyeit mennyiben tudják szolgálni. Kutatásunk keretében készült egy lakossági kérdőíves lekérdezés, valamint interjúk készültek szakemberekkel és gyermekes családokkal. Eredményeink jelzik, hogy a gyermekek képességeit
    fejlesztő, tehetségük kibontakozását célzó, jól-létüket előmozdító szolgáltatások hiányában, a
    meglévő, igen korlátozott kapacitásokkal és így alacsony minőségben működő oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatások és a szűkösen elérhető kulturális és szabadidős lehetőségek
    elérésével a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyermekek mobilitási esélyei nagymértékben korlátozottak. A gyermekjóléti szociális munka eszköztára szűkös, a szociális intervenciók a tűzoltásra épülnek.

    48
  • Szolidaritási paradoxonok hálójában – a segítségnyújtás morális ellentmondásaitól az ellátórendszerek diszfunkciójáig
    51-85
    Megtekintések száma:
    10

    Az elemzés célja, hogy egy esettanulmány keretében mutassa be, milyen ideáltipikus szolidaritási paradoxonok bukkanhatnak fel egy falusi közösség életében. Az elemzés során különböző
    integrációs logikák (rendies-konzerváló, egyéni és interszubjektív reflexív, rendszer-kibernetikai – Sik 2015) keretei között szerveződő segítési interakciókat vizsgáltunk, hangsúlyt fektetve
    a segítő és segített perspektívák rekonstrukciójára. Az összegyűjtött interjúk (n = 22), kérdőívek
    (n = 95) és megfigyelések (1 hét terepmunka), több interpretációs körben kerültek feldolgozásra.
    A kutatás eredményeként az egyes szinteken megfigyelhető szolidaritási paradoxonok bemutatása mellett azok egymásra épülő szövetének bemutatására is kísérletet teszünk. A tanulmány
    konklúziója szerint mind a spontán, mind a célzott intervenciók szintjén kulcsfontosságú e rejtett összefüggések figyelembevétele – ennek hiányában ugyanis félő, hogy az esetlegesen megoldott szolidaritási paradoxonok helyére egy másik integrációs szintről származó látens ellentmondások lépnek.

    11
  • Cigányok/romák pasztorációja : Az egyházak társadalmi szerepvállalása
    86-106
    Megtekintések száma:
    13

    Ifjúkoromban arra lettem figyelmes, hogy abban a kis Nógrád megyei faluban, ahol éltem, a
    cigányok nagy része már nem jár szentmisére és szakít a római katolikus vallással. Ez a tendencia ma is tart, s ezt tapasztalom Pest megyében élve, napjainkban is. Vajon mi lehet ennek
    a szakadásnak az oka? A választ a váci egyházmegyében eltöltött húszéves hittanári múltam,
    valamint eddigi empirikus szociológiai kutatásaim segítségével kerestem. Követett-e el hibát a
    papság, hogy cigányok és nem cigányok tömegesen hagyták s hagyják el az egyházakat? Személyesen szerettem volna hallani a választ, maguktól az érintettektől. Így a váci megyéspüspök
    engedélyével római katolikus civil teológusként szolgálati helyükön, plébániájukon kerestem
    meg a történelmi egyházak lelkipásztorait, hogy kérdéseket tegyek fel nekik a cigány néppel
    kapcsolatban.

    8

Vélemény

  • A „Harari-jelenség” – töprengések a tudományos sikerről és a teljesítményről
    130-137
    Megtekintések száma:
    9

    Talán tőlem hallottak először debreceni egyetemi kollégáim – köztük a Metszetek
    szerkesztői is – Youval Noah Harariról, az izraeli történészről, illetve magyarul is
    megjelent könyveiről (Sapiens, Homo Deus, 21 lecke a XI. századról). Rám mély benyomást tett különösen első, és szerintem legjelentősebb könyve a Sapiens. Letagadhatatlanul tetszett szarkasztikus és önreflexív, könnyed és elegáns, provokatív, sőt
    szemtelen mesélő stílusa, élvezetes olvasmányossága – no meg, elgondolkodtató okfejtése.
    Ezzel együtt, Harari sztorija nem egy szokványos tudományos sikersztori, hanem
    sokakat zavarba ejtő egyensúlyozás a tudományosság határvonalán, amely sajátos
    mondandó és stílus korábban elképzelhetetlen, legfeljebb krimi és romantikus bestseller-szerzőkével összemérhető sikert hozott a példányszámokban szerzőjének.2
    Azután kollégáim is elolvasták Harari könyveit, és ez jól érzékelhetően elgondolkodtatta, sőt zavarba is hozta őket. Amikor gyanútlanul, egészen más ügyben keresve őt, bementem tanszékvezetőm irodájába, és ott a Metszetek szerkesztői tartottak
    szerkesztőségi ülést – egyszer csak valaki megszólalt, hogy nem lenne-e kedvem
    röviden összefoglalni és megírni gondolataimat erről a „Harari-jelenségről”? Mivel
    e jelenség engem is foglalkoztatott, könnyelműen rávágtam, hogy „miért is ne? Természetesen igen”. Meg is állapodtunk egy határidőben, ami már réges-régen elmúlt
    – pedig gyakran gondoltam adósságomra. Azután meg, sok-sok töprengés után – hát
    mégis megírtam…

    4