Tematikus tanulmányok

Az énhasadás alakzatai: A szelfzavar szerepe a kortárs fenomenológiai pszichiátria szkizofrénia kutatásaiban

Megjelent:
November 17, 2022
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2019 Metszetek

Copyright (c) 2019 Metszetek

A CC BY licence alkalmazása előtt megjelent cikkek esetében (2020 előtt) továbbra is a CC BY-NC-ND licence az érvényes.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Horváth, L. (2022). Az énhasadás alakzatai: A szelfzavar szerepe a kortárs fenomenológiai pszichiátria szkizofrénia kutatásaiban. METSZETEK - Társadalomtudományi folyóirat, 8(1), 18-31. https://doi.org/10.18392/metsz/2019/1/2
Absztrakt

A tanulmány a kortárs fenomenológiai pszichiátriában nagy népszerűségnek örvendő ipszeitás-hiperreflexió modellt vizsgálja meg és veti össze R. D. Laing néhány korábbi megfigyelésével. A Sass-Parnas szerzőpáros munkáinak köszönhetően a szkizofrénia spektrum szerteágazó
szimptómái egy a személyfogalomnál egyszerűbb minimális szelf zavarára redukálódnak. A tanulmány arra keres választ, hogy vajon mennyire tisztázott a minimális szelf és az életvilág
közötti viszony a modellben? Sass és Parnas amellett érvel, hogy a szkizofrénia prodromális fázisában már egy endogén szelfzavar jelentkezik, melynek felismerése terápiás intervenciókat
léptethet életbe a teljes pszichotikus összeomlás előtt. Más szerzők az életvilág elsőbbségét és az
életkörülmények által meghatározott identitászavarokat hangsúlyozzák a minimális öntudat
szerepe mellett vagy azzal szemben.