Tematikus tanulmányok

A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása

Megjelent:
2022-11-06
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2018 Metszetek

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

A CC BY licence alkalmazása előtt megjelent cikkek esetében (2020 előtt) továbbra is a CC BY-NC-ND licence az érvényes.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Erőss, Ágnes, & Kovály, K. (2022). A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása. METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat, 7(1), 142-164. https://doi.org/10.18392/metsz/2018/1/6
Absztrakt

Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politika
viszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a város
köztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulat
alkalmával jelentősen átalakul (Light 2004).
Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanító
törvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múlt
szimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település-
és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát.
Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunk
annak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek be
egyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilag
egyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másik
célja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy a
dekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja.