KÖZELKÉP – Tanulmányok

Boldogulási stratégiák a hátországban: az orosz–ukrán háború társadalmi hatásai a kárpátaljai magyar közösségre

Megjelent:
2025-12-31
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2025 METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

A CC BY licence alkalmazása előtt megjelent cikkek esetében (2020 előtt) továbbra is a CC BY-NC-ND licence az érvényes.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Kovály, K., Kohut-Ferka, J., Erőss, Á., & Tátrai, P. (2025). Boldogulási stratégiák a hátországban: az orosz–ukrán háború társadalmi hatásai a kárpátaljai magyar közösségre. METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat, 14(4), 1-28. https://doi.org/10.18392/metsz/2025/4/1
Absztrakt

Bár Kárpátalja területe viszonylag távol helyezkedik el az orosz–ukrán háború harci cselekményeinek gócpontjától, a régióban élők hétköznapjai drasztikusan átalakultak 2022 februárja után. Miközben több százezer belső menekült érkezett és telepedett le a megyében, a hadiállapot bevezetése és a gazdasági nehézségek a kárpátaljai magyar lakosság körében számottevő emigrációs hullámot indukáltak. Azonban jelentős azok száma is, akik a háborús nehézségek ellenére szülőföldjükön maradtak. Jelen kutatás utóbbi közösség helyzetének vizsgálatát helyezi középpontjába, amelyen belül: (1) ismertetjük a megyében zajló legfontosabb társadalmi-demográ­fiai változásokat; (2) bemutatjuk a kárpátaljai magyar közösség boldogulási stratégiáit a háborús viszonyok között, a migrációs döntések hátterére és a szülőföldön maradás tényezőire fókuszálva; (3) elemezzük a belső menekültek érkezésének helyi társadalomra gyakorolt hatásait, az interetnikus viszonyok alakulását. Empirikus kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a szülőföldön maradás kulcsa a családi boldogulási stratégiák folytonos átalakítása, formálása és a változó körülményekhez való gyors adaptálása. Bár a kárpátaljai magyarok lélekszámát a korábbi évtizedekben is elsősorban a kivándorlás apasztotta, 2022 óta a migráció mértéke és jellege megváltozott, ami új társadalmi kihívásokat jelent az otthon maradt közösség számára.