Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása
    142-164
    Megtekintések száma:
    42

    Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politika
    viszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a város
    köztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulat
    alkalmával jelentősen átalakul (Light 2004).
    Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanító
    törvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múlt
    szimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település-
    és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát.
    Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunk
    annak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek be
    egyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilag
    egyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másik
    célja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy a
    dekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja.

  • Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe
    91-118
    Megtekintések száma:
    40

    A nyelvi tájkép változása különösen érzékenyen érinti a kisebbségi helyzetben lévő lakosokat,
    akik ennek köszönhetően akár ki is szorulhatnak a virtuális nyelvhasználati térből. A nyelvi
    tájkép nemcsak egy terület vagy régió lakosságának nyelvi vitalitását jelzi, hanem akár a valóságbeli
    nyelvi etnicitást is tükrözheti. A nyelvi kiírások két alapfunkciója és a nyelvi tájkép
    elemeit magyarázó modellek mellett azonban a nyelven kívüli tényezők sem hanyagolhatók el.
    Ilyen tényező egy-egy térség, kisebb régió gazdasági, esetünkben turisztikai fejlődése. A megnövekedett
    többségi lakosok turisztikai kereslete számos olyan jelenséget hív elő a kisebbség által
    lakott területen, amelyek mindenképpen jelentős hatást gyakorolnak a kisebbségi terület nyelvi
    tájképére.
    Jelen tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy az adott terület nyelvi tájképének
    alakulására milyen hatást fejt(het) ki egy kistérségi gazdasági beruházás. A nyelvi tájképben bekövetkezett
    változást a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2011–2012. évi fényképes adatbázisa
    és a 2016 februárja és szeptembere, illetve 2017 hasonló időszakának saját magam általi megfigyelése
    és fényképes rögzítése alapján szeretném bemutatni.

  • A felvidéki és kárpátaljai falusi turizmus összehasonlító jellemzése
    63-90
    Megtekintések száma:
    49

    Egy rövid történelmi bemutatást követően a cikk a szlovákiai (Felvidék) és ukrajnai (Kárpátalja)
    magyarlakta területek falusi turizmusának fejlődésére és annak perspektíváira összpontosít.
    A kutatás több szakaszban valósult meg: 1) a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése;
    2) a falusi vendégfogadók felkutatása; 3) a falusi turizmussal kapcsolatos vendégfogadói kör
    felmérésére szolgáló kérdőív összeállítása, kitöltetése Kárpátalján és Felvidéken; 4) az adatok
    feldolgozása, kiértékelése.
    Az empirikus kutatás fő célja volt összehasonlítani a felvidéki kérdőíves felmérés eredményeit
    a kárpátaljai adatokkal, melyek alapján kimutathatjuk a térben és a különböző államok
    hatásai alatt fejlődött területek falusi turizmusában rejlő hasonlóságokat és különbségeket.

  • A kárpátaljai magyar kisebbség nyelvmegtartásáról és gazdasági életképességéről a nyelvi tájkép tükrében
    119-141
    Megtekintések száma:
    41

    A tanulmány nyelv és gazdaság összefüggésében vizsgálja Kárpátalja jellemzően magyarok lakta
    részeinek nyelvi tájképét. Azt mutatjuk be, hogyan jelenik meg a területen a nagy presztízzsel
    rendelkező világnyelv, az angol, illetve az egykori Szovjetunió közvetítő nyelve, az orosz. Bemutatjuk,
    hogy a gazdasági realitások miképp írhatják felül a kisebbségi közösség nacionalizmusát,
    illetve utalunk arra, hogy a nemzeti kisebbség nyelvmegtartását támogató nyelvpolitika
    nem lehet sikeres, ha nem jár együtt a gazdaság fejlesztésével. Hipotézisünk szerint ha többnyelvű
    környezetben javítani szeretnénk a kárpátaljai magyarok gazdasági helyzetén, akkor nyelvoktatás
    az egyik olyan terület, ahová feltétlenül szükséges invesztálni.

  • A hitelszövetkezetek gazdaságélénkítési szerepe Kárpátalján összefüggésben az Egán Ede-terv megvalósításával
    30-62
    Megtekintések száma:
    39

    A tanulmány célja, hogy a kárpátaljai üzleti környezet bemutatásával, valamint egy sajátos
    szektor (hitelszövetkezetek) kiemelése révén bemutatásra kerüljenek az elmúlt években megjelenő
    vállalkozások versenyképességét javító magyarországi gazdasági támogatások sajátosságai.
    A tanulmány készítésének az időszakában még nem áll rendelkezésre olyan mértékű
    statisztikai adat, hogy egzakt módon bemutassuk a támogatások hatásfokát, viszont az első
    évek tapasztalatai alapján le tudjuk szűrni azokat a devianciákat, kisebb kiigazításra szükséges
    elemeket, amelyek javíthatják a tervek megvalósulását. Másik oldalról – s ez jelenti a tanulmány
    központi súlyát – az a szerzők meglátása, hogy fontos a vissza nem térítendő támogatásokon
    túl olyan mikro, kvázi szövetkezeti hitelek folyósítása is, ami a gazdaságélénkítés folyamatát
    önjáróvá teszi, s ezzel hosszabb távra biztosítja a mikro-, kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának
    fokozását. Erre jó eszköz lehet az Ukrajnában már elterjedt, Kárpátalján is honos,
    de a magyar térségben, napjainkban, nem jellemző hitelszövetkezeti rendszer felélesztése, s a
    gazdasági rendszerünkbe való beágyazottságának a javítása. E rendszer helyzetértékelését és
    jövőre vonatkozó elvi javaslatait fogalmazza meg ez az írás.

  • A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására
    5-29
    Megtekintések száma:
    105

    A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar
    nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon
    keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget
    jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant
    fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző
    adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív
    felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás
    óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan
    befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.
    Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző
    aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen
    komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál
    fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma
    2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül
    lehetett.

  • Változásfolyamatok a magyarok és ukránok által lakott kárpátaljai Izsnyéte közösségében
    62-85
    Megtekintések száma:
    48

    Kutatásaimat a kárpátaljai Izsnyétén 2012-ben kezdtem antropológiai kutatócsoporttal. Kezdetben a lokális település együttélési mechanizmusaira, az ott élő etnikumok kulturális sajátosságaira voltunk kíváncsiak, de a háborús helyzet miatt hamarabb abba kellett hagynunk empirikus kutatásainkat 2015 előtt. 2017-ben, doktoranduszként folytattam empirikus kutatásaimat Izsnyétén, ahol a magyarok abszolút többséget képviselnek az államalkotó ukrán etnikummal szemben. Az alapvető kutatási koncepció az volt, hogy olyan határhoz közel eső lokális települést válasszak, ahol kettő, vagy három eltérő etnikum él együtt évtizedek óta. Tanulmányomban az etnicitás termelődésének folyamatát vizsgálom, valamint a településen élő etnikumok egymásról alkotott képét és változásait, valamint egymáshoz való alkalmazkodási folyamatait korábbi kutatások adataival összehasonlítva, reflektálva a változásokra, főként az asszimiláció tükrében. Már a 2012-es kutatások eredményei is térbeli izolációt mutattak, sok esetben a disszimiláció volt tapasztalható az együtt élő etnikumok között, azonban számos más tényező és aspektus az elmúlt években eltérő, változatos folyamatokat idézett elő.

  • Etnikai kategóriák és a migráció összefüggései Beregszászon
    120-137
    Megtekintések száma:
    48

    A tanulmányban megpróbáljuk bemutatni, hogy Beregszászon végzett, a hétköznapi etnicitás
    vizsgálatára szervezett fókuszcsoportos beszélgetésekben, milyen migrációs tendenciák rajzolódnak ki, és ezekben a migrációs folyamatokban miként jelenik meg az etnicitás. A tanulmányban elsősorban a kutatás során tapasztaltakat foglaljuk össze, melyet 2016 nyarán végeztünk
    és reflektálunk egyes leírásban azokra a változásokra, melyek azóta történtek 2017 nyaráig.
    A tanulmány elsősorban leíró jellegű és csak az etnicitás, etnikai kategóriák tárgykörén belül
    értelmez dolgokat, nem célunk összehasonlítani a következtetéseket korábbi migrációs kutatások eredményeivel. Az elemzésben a szociálkonstruktivizmus módszertani megközelítést alkalmazzuk, és célunk a diskurzusok segítségével bemutatni: miként konstruálódnak a vélemények,
    illetve az eltérő vélemények miként alkothatnak egységet.