Keresés
Keresési eredmények
-
Gyermekvédelem a változás-elmélet tükrében
154-165Megtekintések száma:99Alapvető, hogy a gyermek egyéni szükségletei határozzák meg, hogy milyen szolgáltatásokra van igény és ezek hogyan tudnak adekvát szolgáltatói válaszokat adni a gyermek problémáira. Hazánkban a gyermekvédelmi szakellátás működését jellemzően kevésbé megalapozott szakmai elvek mozgatják, a szolgáltatás tervezése és nyújtása ad hoc jellegű, a gyermekvédelemben a tudatos tervezés nincs jelen. A tanulmány a „Jó szülő-e az állam?” témájú kutatás keretében kapott főbb kvalitatív eredményekre épül. Célunk, hogy feltárjuk, hogy a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében (intézményes és nevelőszülői ellátás) hogyan történik a gyermeki szükségletek kielégítése, a rendszer hogyan szolgálja a gyermek legjobb érdekét, a gyermekvédelmi szakemberek véleménye szerint milyen diszfunkciók azonosíthatók rendszerszinten.
-
Az EU tagállamok innovációs és versenyképességi klaszteresedése 2013-ban
22-36Megtekintések száma:43Az innovációs gazdaság korában érthető módon az innováció központi jelentőségű fogalomként
jelenik meg, amelynek irodalma ezért rendkívül szerteágazó: globális, makro- és mikro-szinten,
az üzleti és non-business szektor kapcsán, sőt társadalmi vonatkozásban is értelmezik. Jelen írás
irodalmi háttere egy történeti áttekintést mutat be az innováció fogalomkörének fejlődéséről, és
annak különböző értelmezéseiről.
Az irodalmi háttér feltárása után kvantitatív, leíró és magyarázó jellegű statisztikai adatelemzés került leírásra, monotetikus, és deduktív megközelítésben. Kutatásom jelenlegi fázisában
makroszintű nemzetközi összehasonlító elemzéseket végzek az EU és a WEF (World Economic
Forum) adatbázisán (Innovation Union Scoreboard, illetve Global Competitiveness Index), az
SPSS adatbázis kezelő szoftver segítségével. Jelen kutatás célja, hogy választ találjon arra, az
innovációs folyamatok, és a versenyképesség alakulása között makroszinten van-e kapcsolat,
és ha van, az miként értelmezhető. A későbbiekben hasonló céllal és metodikával nemzetközi
mikro-szintű összehasonlító elemzéseket kívánok végezni, majd a makro- és mikro-szintű eredmények összevetésével választ keresni arra, hogy a makro-szintű innovációs politika hogyan
befolyásolja a mikro-szintű innovativitást és versenyképességet. Mindezek alapján pedig meghatározni kívánom a hazai innovációs politika sajátos vonásait, optimalizálásának lehetőségeit. -
A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása
142-164Megtekintések száma:44Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politika
viszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a város
köztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulat
alkalmával jelentősen átalakul (Light 2004).
Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanító
törvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múlt
szimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település-
és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát.
Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunk
annak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek be
egyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilag
egyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másik
célja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy a
dekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja. -
A rurális elit téralapú identitásszerkezetének elemzése egy székelyföldi térségben
32-49Megtekintések száma:56A vidéki térségek új kihívásai olyan szakmai elemzések tárházának bővítését támogatják, amelyek a fejlesztés egyik minőségi tényezőjeként a helyi vagy regionális identitásszerkezetek működésére irányulnak. A vidéki térhasználat változásait jelző megközelítések figyelembe vétele különösen fontosnak mutatkozik a posztszocialista országok vidéki térségeiben, amelyekre ez
idáig többnyire csak centralizált fejlesztési programok irányultak, és amelyek az endogén fejlesztési paradigmában rejlő lehetőségek felismerésének kezdeti szakaszában vannak. Románia
vidéki térségei közül jellegzetesen ilyen a kisebb-nagyobb tájegységekből álló székelyföldi térség,
amely esetében az új vidékfejlesztési paradigma alapján fejlesztési potenciált jelenthet az adott
tájegységekhez kapcsolódó téralapú identitás. Tanulmányom célja egy kisebb székelyföldi tájegység, a Felcsík kistérség kapcsán bemutatni a téralapú identitásszerkezet fontosabb dimenzióit a térségi elit körében végzett kutatás alapján. -
Oktatási módszerek az általános iskolások körében, a Covid-19 járvány idején
78-102Megtekintések száma:120A kutatás középpontjában a kisiskolások körében megmutatkozó Covid-19 járvány hatásai, az oktatási keretek átalakulásai állnak, melyen belül a tanulmány a pedagógusi nézőpontokra fókuszál. A kötelező online oktatási keretek felhívták a figyelmet a tantermi órák és a digitális tanítás közötti különbségekre, a tanári hivatás háttérdimenzióira, melyek a mai oktatási rendszer kihívásaiként is értelmezhetőek. Ennek megfelelően a tanulmány reflektál a pandémia által generált társadalmi és mentális problémákra, az oktatás területén szükségessé vált digitalizációra, a pedagógusokat érintő tananyag átadási nehézségekre, azaz a pedagógiai szükségállapotra, a karanténpedagógiára. A tanítási módszerek változására egy kis- és nagyvárosokban tanító pedagógusi adatbázis biztosít alapot (n = 12). Eredményként általuk bemutathatóvá váltak az online oktatás iskola-specifikus esetei, a digitális tananyagok átadására vonatkozó törekvések, a számos esetben megmutatkozó nehézségekkel és a későbbiekben beépíthető újításokkal együtt.
-
Karriertervezés és kompetenciák vizsgálata egyetemisták körében
34-45Megtekintések száma:71A karriertervezést nem lehet elég korán kezdeni. A karrierút melletti elhatározást komoly döntések és célok előzik meg. Számos kutatás foglalkozik a fiatal felnőttek önismeretének és karrierterveinek kapcsolatával a munkakeresés tükrében. Az egyetemi
hallgatók ritkán rendelkeznek megfelelő önismerettel. A munkaerő-piacon napjainkban a végzettség mellett egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a kompetenciák. A sikeres
elhelyezkedéshez, minőségi munka megtalálásához elengedhetetlen bizonyos kommunikációs, beilleszkedési, stratégiai készségek megléte. A Debreceni Egyetem lehetőséget
nyújt a hallgatói számára többféle egyéni álláskeresési támogatás vagy tanácsadás
és pályaorientációs szolgáltatás igénybevételére. A kutatásban részt vevő hallgatók a
szolgáltatások és kompetenciák fontosságát értékelték a későbbi elhelyezkedés megkönnyítését illetően. Az elérhető szolgáltatások ismerete és a munkaerőpiac által elvárt, illetve meglévő kompetenciák közötti összhang segíti a hallgatókat a diplomaszerzést követő álláskeresésben. A vizsgálathoz tartozó kérdőívet a Debreceni Egyetem
hallgatói töltötték ki, az adatok feldolgozása IBM SPSS Statistics programmal történt. -
A többség képernyőjén keresztül ...: A romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági vélemények
74-92Megtekintések száma:66Jelen tanulmány egy, a romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgáló kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. A tanulmány alapját jelentő kutatás keretében a romákkal kapcsolatos lakossági attitűdöket mértük fel, a velük szemben megnyilvánuló vélekedéseket, előítéleteket, valamint azt, hogy a romák média-megjelenéséről hogyan vélekedik a lakosság.
-
Magyar kutatók külföldön: a női és férfi karrierutak főbb jellemzői
23-48Megtekintések száma:71A nemzetközi mobilitás napjainkra nemcsak a sikeres kutatói életút részévé vált, de egyre erősebb szakmai elvárásként fogalmazódik meg. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerű növekedésnek indult migrációt a nemzetközi szakirodalom már mélyebben vizsgálja, de a magyar kutatók külföldi karrierjéről keveset tudunk. Ráadásul, ahogyan a kutatói karrierek, úgy a nemzetközi mobilitás is erősen meghatározott a nemek alapján, és számos módon összekapcsolódhat az egyenlőtlenségek különböző típusaival. Tanulmányunk célja feltárni a külföldre távozott magyar kutatók főbb jellemzőit, különös tekintettel a nemek közötti azonosságokra és különbségekre. A kutatás online kérdőív segítségével vizsgálta a PhD-fokozattal rendelkezők mobilitását: karrierjét, munkaszerződését, munka és magánéletének egyensúlyát, jövőterveit, valamint a fokozat hasznosíthatóságát. Eredményeink azt mutatják, hogy a férfiak külföldi munkaerőpiaci helyzete előnyösebb a nőkéhez képest, a munka-magánélet egyensúlya kihívás a nők számára, de mégis könnyebb külföldön, ugyanakkor a gyermekvállalásra negatív hatással van. A fokozatba fektetett tőkék megtérülését a férfiak egyértelműbben érzékelik, a nők elégedettsége mérsékeltebb.
-
Roma fiatalok munkaértékei
3-18Megtekintések száma:69A munkaértékek egyrészt tartalmazzák az ideálisnak tartott munka jellemzőit, a munkára irányuló attitűdöket, valamint szociális, egzisztenciális és önkiteljesítésre irányuló elemeket is magukban foglalnak. Az értékpreferenciáknak ez a rendszere magán viseli a szociokulturális háttér hatásait, s mint az „általános” értékek, a munkaértékek is képesek alakítani a tényleges cselekvéseket – jelen esetben a munkaerő- piaci választásokat, magatartásformákat és célokat. A magyarországi roma társadalom integrációjának egyik leginkább problematikus szála a munkaerő-piaci jelenléthez kapcsolódik – ugyanakkor nagymintás vizsgálatok hiányában feltehetjük azt a kérdést, hogy a roma populáció eltérő beállítottságokkal jellemezhető-e a vizsgált területen, s másképpen hatnak-e az esetükben a preferenciákat kialakító tényezők (például iskolai végzettség, életkor, anyagi helyzet). Tanulmányunk elméleti részei egyrészt a munkaértékek fogalmát járják körül, másrészt pedig a roma fiatalok munkaerő-piaci jelenlétét érintik. Az empirikus munkánk alapját a Kutatópont által felvett Magyar Ifjúság 2012 kutatás képezi, amely a 15 és 29 év közötti magyar fiatalok reprezentatív mintáján alapul.
-
Hogyan változott a hazai egyetemisták drogfogyasztása a Covid idején?
161-177Megtekintések száma:181A Covid-19 kitörése, a karantén mindenkire jelentős hatással bír mentálisan és szociálisan egyaránt. Az életkörülmények, a napi rutin megváltozása, a munkahely elvesztése, a létbizonytalanság
jelentős lelki megterhelést jelent az emberek számára, amely növelheti az egészségkárosító
magatartások gyakoribbá válását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a rizikómagatartásban milyen változás figyelhető meg a koronavírus hatására a hazai egyetemisták körében, illetve, hogy
ez a változás milyen pszicho-szociális tényezőkkel magyarázható. Az Antwerpeni Egyetem által
koordinált Hallgatók Jóléte Nemzetközi Koronavírus Kutatás (Covid-19 International Student
Well-Being Study) adatait dolgozzuk fel. A kutatásban közel 26 ország, 75 egyeteme vett részt.
Magyarországról a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és a
Szegedi Tudományegyetem hallgatói töltötték ki online a kérdőívet. A teljes egyetemista populációt céloztuk meg. Az adatfelvétel 2020 tavaszán zajlott le. Eredményeink azt mutatják, hogy
az összes egészségkárosító magatartás csökkent a Covid-19 alatt, azonban a vírus előtt már
fogyasztók körében nőtt a fogyasztás gyakoriságának az átlaga. Mindez arra utal, hogy a hazai egyetemisták körében feltehetően csökkent a rekreációs használat, és nőtt a problémásabb
fogyasztás a pandémia alatt. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a karantén alatti
átmeneti helyzetet nehezebben viselő egyetemisták esetében gyakoribbá válhatnak az egészségkárosító magatartások, így fontos prevenciós és segítő lehetőségeket biztosítani számukra. -
A gyermekvédelem peremén: Negatív életesemények hatása a kamaszok és fiatalok egészségkárosító magatartására
80-108Megtekintések száma:145A tanulmány a gyermekeket és fiatalokat érő negatív életesemények rizikómagatartására gyakorolt hatását vizsgálja. A „Magyar ifjúság 2012” kutatás adatbázisán végzett számítások arra utalnak, hogy a negatív életesemények erős prediktorai a legkülönfélébb kockázati magatartásoknak, mint az alkohol- és drogfogyasztás, vagy az öngyilkosság. Az adatok arra utalnak, hogy azok, akik több és súlyosabb negatív életeseményt éltek át, nagyobb valószínűséggel térnek el a felnőtt társadalom által közvetített normáktól, mint azok, akiknek az élettörténete kevésbé megterhelő. Ezeket az eredményeket gyermekvédelmi kontextusba helyezve a tanulmány egyszerre hívja fel a figyelmet arra, hogy a hazai gyermekvédelem nem foglalkozik egyenlő mértékben a tagolt társadalom minden csoportjával – holott a veszélyeztetettség előfordulási gyakorisága alapján kellene –, valamint arra, hogy a nagymintás szociológiai kutatások tudományos értékükön túl szakmai, gyakorlati értéket is hordoznak. Ennek alátámasztására a jól ismert Holmes–Rahe-skála kérdéseiből a szerzők újraalkottak egy explorációs eszközt (Redukált Életesemények Skála, RÉS). A Redukált Életesemény Skála (vagy akár az eredeti Holmes–Rahe-rendszer) alkalmazása lehetőséget ad a szakember számára, hogy nagyobb figyelmet fordíthasson a vizsgált kérdésekre a szolgáltatástervezés, a prevenció és az esetkezelés során. A mérőeszköz kulcsot adhat a szűkös erőforrások célzottabb felhasználására.
-
Politika és média – A magyar médiahálózat szerkezete 2018 őszén
107-129Megtekintések száma:65A tanulmányban a magyar médiavilágot elemzem, három 2018 őszén megjelent politikai ügy
kapcsán. Az Orbán–Simicska-konfliktust követően jelentős változások történtek a médiavilágban. Több új médiumot ekkor alapítottak meg a Fideszhez informálisan kapcsolódó üzletemberek, miközben más médiumok hirtelen gyorsasággal megszűntek. 2018 őszére a Simicska -birodalom lényegében felmorzsolódott. Ezzel ellentétben a Fideszhez informálisan kapcsolódó
médiumok száma megugrott. Hipotézisem szerint az átalakulás következtében a magyar médiavilág továbbra is polarizált képet mutat. Az őszi ügyeket háromféle módszerrel vizsgáltam. Először a leíró statisztika elemzéséből kiderült, hogy a kormánypárti és nem kormánypárti médiumok napirendje jelentős eltérést mutat. Másodszor az egyes ügyekben megjelent tudósításokat
szisztematikus tartalomelemzésnek vetettem alá, amelynek eredménye azt mutatja, hogy a két
csoport tartalmi értelemben polarizált. Végül a médiumok egymás közötti interakciói révén
hálózatokat hoztam létre. Ellentétben az első két módszerrel a hálózatelemzés nem erősítette
meg a polarizáció tézisét. -
A depresszió keretezési módjainak vizsgálata online fórumokon természetesnyelv-feldolgozással
181-208.Megtekintések száma:70A depresszió jelenségének vizsgálata nem újkeletű a szociológiában, de egyre szélesebb társadalmi problémává válása folytán ma is aktuális. A depresszióhoz kapcsolódó biomedikális és
pszichológiai aspektus mellett egyre figyelemre méltóbb a szociológiai nézőpont beemelése a
depresszió lehetséges okairól zajló párbeszédbe. A depresszióról szóló diskurzus kutatásában
az online elérhető szövegek számos új lehetőséget nyújtanak, hiszen a fórumok anonimitása,
egyszerű elérése népszerűvé teszi az online segítségkérést az érintettek számára. Kutatásomban
természetesnyelv-feldolgozást, azon belül logisztikus regressziót használtam, hogy feltérképezzem a depresszió értelmezési kereteinek laikus diskurzusokban való megjelenési mintázatainak
gépi tanuló algoritmussal való feltérképezhetőségét. A gépi tanulás által ugyanis lehetővé vált,
hogy 67857 hozzászólást elemezzek, amelynek emberi erőforrással való feldolgozása nehezen
valósulhatott volna meg. Az elemzés során angol nyelvű, depresszió témájú online fórumok bejegyzéseinek kategorizálást végeztem el a tudományos diskurzus-kategóriák mentén. Első eredményeim azt mutatják, hogy a logisztikus regresszió mérsékelten jobb eredményt nyújtott, mint
a véletlenszerű besorolás, egyben az emberi besoroláshoz hasonló eredményt ért el. Annak ellenére, hogy a kutatás angol nyelvű fórumokat elemzett, eredményeim hasznosak lehetnek bárki számára, aki absztrakt szociológiai fogalmak felhasználók által írt online szövegekben való
megjelenésével foglalkozik. -
A családon belüli döntés- és munkamegosztás alakulása a hetelő családok körében
148-165Megtekintések száma:109A tanulmány a családon belüli döntések és munkamegosztások átalakulásával foglalkozik egy, a hetelők célcsoportját érintő kvalitatív, interjús kutatás eredményeinek feldolgozásával. A tanulmány bemutatja, hogyan strukturálódnak át a döntések a családon belüli szerepeknek megfelelően, és hogyan változnak a női és férfi szerepek az egyik családtag rendszeres távolléte következtében. A háztartási munka megközelítése szempontjából pedig előtérbe kerülnek a hetelés következményének tekinthető eltérések a hétköznapok és hétvégék között. Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy a családon belüli döntési folyamatokban történt-e átalakulás a hetelés következtében (és ha igen, milyen területeket érintett az átalakulás), illetve, hogy a családon belüli feladatok megosztásában történt-e gyökeres változás a hetelés következtében? Az eredményeket két dimenzió alapján mutatom be, egyrészt a bevételek feletti rendelkezés és döntéshozatal, másrészt a családi feladatok megosztása és a problémák megoldása terén tapasztalt jelenségek alapján.
-
A 9M modell motivációs vizsgálata egy vidéki egyetem gazdasági szakos hallgatóinak körébe
24-33Megtekintések száma:88A munkavállalók motiváltságának fenntartása kulcsfontosságú tényező. A vállalatoknak folyamatosan szem előtt kell tartaniuk az olyan rendszerek kidolgozását, melyek által ez a motiváció
megmarad és minőségi munkát eredményez. Azonban a fiatal pályakezdők munkaerőpiacra
történő belépése kihívást jelent az emberi erőforrás menedzsmentnek. A 9M modell összefoglalja a motiváció kiváltó okainak minden aspektusát, egy olyan kombinált motivációs rendszert
nyújtva a vállalatok számára, ami elősegíti a kreatív és inspiráló munkahely kereteinek kiépítését. A kutatás célja, hogy értékelje a gazdasági szakokon tanuló hallgatók elvárásait az ideális
első, illetve későbbi munkahelyükre vonatkozóan. A kérdőívet 121 hallgató töltötte ki. A szociodemográfiai jellemzők között a nem, lakhely és a végzettség szerepelt. Az adatbázis kiértékelése
nem parametrikus eljárásokkal és főkomponens elemzéssel történt. Az eredmények alapján a
női válaszadók előnyben részesítik a tiszta célmeghatározást és a visszajelzést, valamint a személyes kapcsolatokat. A magasabb végzettséggel rendelkező kitöltők nagyobb arányban gondolják fontosnak a szervezeti célokkal való azonosulást, mint az alapképzést teljesítők. Ugyanez
a megállapítás igaz a megosztott értékekre és kultúrára. A főkomponens elemzés eredménye
nem mutatott egyezést az eredeti modellel. A munka 9 szintje három eltérő csoportba lett sorolva az eredetihez képest. -
Képzés és foglalkoztatás: Információ és tudásáramlás a képzőintézmények és a foglalkoztatók között
31-48Megtekintések száma:51Egy térség gazdaságifejlődéséhez elengedhetetlen, hogy olyan integrált működési formák alakuljanak ki, amelyek hatékonyan gazdálkodnak a rendelkezésre álló erőforrásokkal. Különösen érvényes ez a megállapítás egy határmenti, többnyire alacsony lélekszámú településekkel rendelkező mikrotérségben, ahol a gazdálkodás évtizedeken keresztül alapvetően a mezőgazdasági önellátásra épült, s a foglalkoztatási lehetőségek kialakítása korlátozott volt. A foglalkoztatási és képzési szerkezet illeszkedése, a kereslet és kínálat egyensúlyának kialakítása a képzési és foglalkoztatási rendszerben egy hátrányos helyzetű mikrotérség gazdasági és társadalmi fejlődését is előnyösen formálhatja. A határ menti kistérségek fejlesztése a rendszerváltást megelőzően komoly hátrányt szenvedett. A határ két oldalán lévő kis- és középméretű települések elnéptelenedtek, lakóik elöregedtek. Az elmúlt évek során a helyi szükségletekre és a még meglévő erőforrásokra építve indult meg a térségfejlesztés, melynek eredményeként a kutatás helyszínén, Érmellék kistérség 21 településén közel 2500 kis- és középméretű vállalkozás jött létre. A létrejött szervezetek gazdasági és foglalkoztatási funkcióinak fejlesztése azonban csak akkor valósulhat meg, ha a vállalkozások szakemberszükséglete atérségben, a megfelelő mennyiségben és minőségi szerkezetben biztosított.
-
Erdélyi magyar fiatalok a társadalmi struktúrában
67-95Megtekintések száma:41Jelen tanulmány két nagymintás (MOZAIK 2001, illetve Magyar Ifjúság Kutatás 2016) ifjúságkutatás alapján mutatja be az erdélyi magyar fiatalok társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci
és iskolázottsági helyzetében bekövetkezett változásokat. Kulcskérdésünk, hogy a társadalmi
rétegződés eszköztárából melyik paradigma segítségével tudjuk leírni a fiatalok körében megmutatkozó egyenlőtlenségeket, illetve milyen struktúraképző elemek differenciálják ezt a korosztályt. Következtéseink szerint – az iskolai végzettség státusra gyakorolt hatása nőtt, az apa
foglalkozásának szerepe viszont csökkent, tehát hagyományos rétegváltozók kevesebbet magyaráznak, mint korábban – a fiatalok társadalmi rétegződésének a feltárásában a társadalmi
státus (foglalkozás) mellett figyelembe kell venni a horizontális különbségeket is. -
Az apák otthoni iskolai bevonódásának típusai egy interjús kutatás tükrében
119-139Megtekintések száma:121Tanulmányunkban az apák otthoni és iskolai bevonódását vizsgáljuk gyermekük fejlődése és eredményessége érdekében. A nemzetközi szakirodalom szerint az apák kevésbé vonódnak be, mint az anyák, illetve a bevonódásuk formája is eltér. Azonban az is kimutatható, hogy otthoni és iskolai részvételük hasonlóan pozitív hatással van a gyermekük iskolai eredményességére. A szülői bevonódás formáit Epstein és Sanders által alkotott tipológia mentén vizsgáljuk. Empirikus munkánkban 14 félig strukturált interjút készítettünk kisgyermekes apákkal és célunk az volt, hogy az interjúk típusanalízisével a bevonódási formák mentén apa-típusokat határoljunk körül. Eredményeink szerint az apák első csoportja a csak otthon bevonódók, akik nem vesznek részt a gyermekükkel kapcsolatos iskolai eseményeken, de otthon saját elmondásuk szerint aktívan részt vállalnak gyermekük nevelésében és az otthoni iskolával kapcsolatos tevékenységekben. Az apák második csoportja viszont nemcsak otthon, de az iskolai életbe is bevonódik. A harmadik típust az elvált apák alkotják, akik egy kivétellel az iskolában és otthon is bevonódnak, mely összhangban van az egyedülálló gyerekes apákra vonatkozó szakirodalmi megállapításokkal. Dolgozatunkban arra is megpróbáltunk választ adni, miként lehetne növelni az apák iskolai részvételét. Az alanyok válaszai szerint az anyák támogatása, a nagyobb önbizalom és az iskolák által szervezett apákhoz jobban illő programok (sportrendezvények, közös főzés) segíthetik elsősorban elő a nagyobb aktivitást.
-
Az önkéntesség karrierépítő szerepe a felsőoktatásban
146-160Megtekintések száma:89Napjainkban a felsőoktatási hallgatók önkéntességének motivációi változóban vannak, és a
csak segítő célú altruista motivációk mellett megjelennek a karrierépítő motivációk is (például
munkatapasztalat és új ismeretek szerzése, szakmai fejlődés, kapcsolatépítés, életrajzi megjelenítés). Dolgozatunkban a karrierépítő motivációk erősségére ható tényezőket vizsgáljuk lineáris
regressziós módszerrel, illetve logisztikus regresszióval elemezzük, hogy mi hat arra, hogy az
önkéntesség kapcsolódott-e a tanulmányok jellegéhez egy öt közép- és kelet-európai országot
átfogó kérdőíves kutatás (N = 2199) adatai alapján. Hipotéziseinket a szakirodalomra építve fogalmazzuk meg. Eredményeink szerint a karrierépítő célokat erősíti, ha valaki nő, ha külső, nem
egyetemi barátokkal szorosabb kapcsolatban van, ha Magyarországon kívüli országban tanul,
illetve ha valaki nem műszaki, informatikai, természettudományos pályára készül. A tanulmányok jellegéhez való kapcsolódás pedig gyakoribb, ha valakinek a családja rosszabb anyagi helyzetű, ha az oktatókkal szorosabb a kapcsolata, akik Romániában tanulnak, illetve pedagógia
szakosok. -
A hátrányos helyzetű gimnazisták továbbtanulási tervei Magyarországon
42-64Megtekintések száma:46Tanulmányom középpontjában a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok továbbtanulási esélyei és lehetőségei állnak. A kutatás célcsoportját olyan, gimnáziumban, nappali tagozaton tanuló hátrányos helyzetű fiatalok képezték, akiknek célja a felsőoktatásban való továbbtanulás útján kitörés a helyzetükből, státuszukból. Az interjúkban az ezzel kapcsolatos elképzeléseik, félelmeik feltárására törekedtem, miközben igyekeztem körüljárni ezt az egyébként sem könnyű témakört, magát a továbbtanulást a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szemszögéből. Kutatásom fő célja az volt, hogy a mélyinterjúk segítségével betekintést nyerhessek a hátrányos helyzetű tanulók látásmódjába, gondolkodásmódjába.
-
Szolidaritási paradoxonok hálójában – a segítségnyújtás morális ellentmondásaitól az ellátórendszerek diszfunkciójáig
51-85Megtekintések száma:74Az elemzés célja, hogy egy esettanulmány keretében mutassa be, milyen ideáltipikus szolidaritási paradoxonok bukkanhatnak fel egy falusi közösség életében. Az elemzés során különböző
integrációs logikák (rendies-konzerváló, egyéni és interszubjektív reflexív, rendszer-kibernetikai – Sik 2015) keretei között szerveződő segítési interakciókat vizsgáltunk, hangsúlyt fektetve
a segítő és segített perspektívák rekonstrukciójára. Az összegyűjtött interjúk (n = 22), kérdőívek
(n = 95) és megfigyelések (1 hét terepmunka), több interpretációs körben kerültek feldolgozásra.
A kutatás eredményeként az egyes szinteken megfigyelhető szolidaritási paradoxonok bemutatása mellett azok egymásra épülő szövetének bemutatására is kísérletet teszünk. A tanulmány
konklúziója szerint mind a spontán, mind a célzott intervenciók szintjén kulcsfontosságú e rejtett összefüggések figyelembevétele – ennek hiányában ugyanis félő, hogy az esetlegesen megoldott szolidaritási paradoxonok helyére egy másik integrációs szintről származó látens ellentmondások lépnek. -
Közösségi média kommunikáció a digitális egészségügyi térben: A #cysticfibrosis és a #Asthma Big Data összehasonlító elemzése
143-180.Megtekintések száma:53A 21. század technológiai környezetében egyre nagyobb jelenléttel képviseltetik magukat a
tudatos, információszerző betegek, a korábbi alá-fölérendeltségi viszonyt elkezdte átváltani a
kooperáció alapú együttműködés, amelyet számos digitális egészségügyi projekt segít (Koskova
2015). A nagy számban elérhető orvosi információ pedig lehetővé tette, hogy a betegek tájékozódjanak, másodvéleményt kérjenek, orvosaiknak segítsenek és tudatos e-pácienssé váljanak
(Meskó et. al. 2017).
Különösen igaz a ritka betegségben érintettekre, ahol az információ megléte még nagyobb
jelentőséggel bír, Európában már több mint 30 millió érintett életében. Ezen betegségek esetében a diagnosztikus út sok esetben hosszú, ennek következtében a megszerzett tudásanyag
segítséget adhat a megküzdésben, ehhez pedig segítséget adhatnak az online felületek is. A kutatás ezért a közösségi médiában történő orvosi információ szerzését vizsgálta social média listening alkalmazásával. Az #Asthma és a #CysticFibrosis Twitter alapú adatbázisok elemzése hét
éves intervallumot foglalt magába, feltáró jellegű vizsgálattal a tweet aktivitás, a szemantikai
környezet, a véleményvezérek, valamint az elkötelezettség és a hashtag használat témakörében
egyaránt. -
A tudományfilozófiai elméletek és az értékkutatások kapcsolata
131-147Megtekintések száma:114Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a tudományfilozófiai elméletek főáramú megközelítései mennyiben alkalmazhatók az értékkutatás területén. Vizsgálatom során három jelentős, 20. századi tudományfilozófiai megközelítés alapján vizsgálom az axiológiai vizsgálatokat a 20. század közepétől. E három filozófiai elmélet: Popper falszifikációs elmélete, Kuhn paradigmaelmélete és Lakatos tudományos kutatási programok elmélete. Közülük Lakatos elméletének tulajdonítom a legnagyobb magyarázó erőt. Elméletében Lakatos úgy találta, hogy minden kutatás egy tágabb kutatási program része, amely egy kemény mag vagy negatív heurisztika (ahogy Lakatos nevezi) körül rendeződik. Írásomban a mellett érvelek, hogy az értékkutatási programok magja maga az értékmeghatározás, amelyet az értékkutatás területén különböző kutatók használnak. Ez az fogalom alig változott az elmúlt évtizedek során. Ehhez kapcsolódva léteznek a különböző értékmodellek, amelyek célja az emberek értékrendszerének felmérése. Ezek a modellek a kemény mag körül található védőövnek tekinthetők. Jelen írás célja nem Lakatos elméletének kiemelése a tudományfilozófiai megközelítések közül, hanem az értékkutatás filozófiai szemmel történő vizsgálata.
-
A munkaerőhiány néhány kérdése a közép-magyarországi régióban – empirikus vizsgálat alapján
7-23Megtekintések száma:62A humánerőforrás iránti kereslet igen erősen megváltozott az elmúlt évtizedben és átrendeződött a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala egyaránt. A 2000-es évek első évtizedére a munkaerő túlkínálat volt jellemző globálisan, ezzel szemben napjainkat a munkaerőhiány jellemzi.
A közép-kelet-európai országokban a 90-es években végbement kedvezőtlen gazdasági és társadalmi változások hatást gyakorolnak a jelenlegi munkaerőpiac változásaira és meghatározó
szerepet játszanak a munkaerőhiány kialakulásában. A rendszerváltozás után ezen országokban kialakult magas munkanélküliség arra késztette a tehetségesebb munkavállalókat, hogy a
könnyebb boldogulás reményében a nyugat-európai országok irányába mozduljanak el (Bilsen –
Konings 1998, Jeong et al. 2008). Napjaink egyik kulcskérdése ezen országokban a drasztikusan
megnövekedett munkaerőhiány, amely kialakulását különböző tényezők befolyásolták, többek
között a rendszerváltozás utáni elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai tényezők, a gazdasági
válság és az Európai Unión belüli bérkülönbségek (Brixiova et al. 2009). Az OECD adatai alapján
elmondható, hogy közel 7 millió munkavállaló hagyta el a Visegrádi országok munkaerőpiacát. A megfelelő humán tőke felkutatása, megszerzése és megtartása számos kihívás elé állítja
a vállalatokat, amely hatást gyakorol a vállalatok versenyképességére és termelékenységére
egyaránt. Jelen tanulmány a munkaerőhiány kialakulásának okaival és a munkaerő-megtartás
lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozik mind vállalati, mind kormányzati szinten. A kutatás
folyamán közép-magyarországi régióban működő vállalatok és közszféra szervezetei kerültek
megkérdezésre. A vizsgálatok eredményei rámutatnak, hogy egyeztetés és központi szervezeti
intézkedések is szükségesek a szakemberhiány megoldása érdekében mind a vállalkozások,
mind a kormányzat részéről egyaránt. -
A szabadidő mintázatai a középiskolákban
64-78Megtekintések száma:161Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy mi jellemzi a magyar középiskolások szabadidő-eltöltését és milyen különbségek vannak a szabad idő mennyiségében, helyszínek és intézménytípusok látogatásában iskolatípusonként. Hazánk oktatási rendszere szelektív – a szülői hatások erősek, így feltételezhető, hogy a művelődés- és szabadidő területén megfogható különbségek is erősek. Az iskola klímája, kapcsolatrendszere, a formális szervezet maga is generálhat egy szabadidős teret, emellett intézményi hatásokkal is számolhatunk (kortárskapcsolatok, tanári hatások, intézményi programok), tehát akár csökkentheti is a kulturális hátrányokat, vagy éppen hogy felerősítheti, továbbörökítheti ezeket. Kérdésünk, hogy a formális szervezeteknek (iskoláknak) milyen hatása van a középiskolások szabadidős preferenciáira. Képes-e korrigálni a társadalmi, kulturális hátrányokat? Milyen eszközök vannak az intézmények kezében: többek között be tudnak-e vezetni pl. magaskulturális aktivitási formákat az életmódba? A tanulmány célja, hogy a szabadidő felhasználásának mintázatait a Magyar Ifjúság Kutatás 2012-es adatbázisát felhasználva mutassa be úgy, hogy az egyes iskolatípusok (szakiskolák, szakközépiskolák, gimnáziumok és szerkezetváltó gimnáziumok) jellegzetességeire fókuszálunk. Elemzésünkben a szabadidő becsült mennyiségét, annak színtereit, a „screentime” tevékenységek ráfordításait és a különböző művelődési intézmények látogatásának gyakoriságait mértük fel átlagok, khí-négyzet statisztika, variancia-analízis, faktoranalízis és lineáris regres - szió segítségével. Az eredmények képletesen rajzolják meg az egyes iskolatípusok mintázatait, amelyek komoly, a művelődés és a szabadidő szférájában megfogható különbségekre utalnak.
