Keresés

Keresési eredmények

• Családtervezés és munkaerőpiaci aspirációk lakásotthonban nevelkedő fiatalok körében

  87-109

  Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  22

  A gyermekek helyzetének vizsgálatát számos nemzetközi és hazai szervezet állította figyelmének középpontjába. Jelen tanulmány azon fiatalok vizsgálatát tűzi ki céljául, akik a gyermekvédelmi szakellátás lakóotthonaiban élve speciális csoportot képeznek a gyermekek és fiatalok
  között. A családtól való elszakadás – akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra– alapvetően
  meghatározza a fiatalok jövőképét. A felnőtté válás több dimenzióját vizsgálja a tanulmány,
  különös hangsúlyt fektetve a fiatalok családtervezéssel és munkavállalással kapcsolatos elképzeléseire. A fiatalok elvárásait és vágyait külső és belső tényezők egyaránt determinálják, melyben különösen a lakásotthon közege és a vér szerinti családhoz fűződő viszony meghatározó
  erejű. Annak ellenére, hogy a tudatos és kevésbé tudatos jövőtervezés eltérő elvárásokat és vágyképeket takarnak, azoknak megvalósítása hasonlóan komplex feladat az összes fiatal számára.
  A szükséges feltételek megteremtése érdekében azonban a támogatói háttérrel nem rendelkezők
  többszörös hátrányt szenvednek, melynek kompenzálásában jelentős szerep jut a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek. A tanulmány összességében igyekszik a felnőtté válás előtt álló
  fiatalok jövőképét felvázolni a családtervezés a munkaerőpiaci aspirációk mentén.

• A hazai pálya előnye : A társas kapcsolatok szerepe a falusi fiatalok immobilitásában

  24-54.

  Éva Huszti

  Megtekintések száma:

  12

  A tanulmány az egyéni network felépítésének, működésének hatását vizsgálja a falusi fiatalok immobilitására. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás 2018-ban, 2500 fő alatti településen élő, 19-25 év között falusi fiatalok körében zajlott strukturált interjúk készítésével. A kutatás kere- tében összesen 104 interjú készült 53 fiatal és 51 szülő részvételével. A tanulmányban elsőként a kutatás alkalmával megkérdezett fiatalok személyes kapcsolathálózatának kiterjedtsége, össze- tétele kerül ismertetésre, majd a fiatalokat körülvevő társas kapcsolatok feltárt funkcióinak az immobilitásra gyakorolt lehetséges hatásait kerülnek bemutatásra. Az interjúk alapján elmond- ható, hogy a vizsgált fiatalok személyes kapcsolathálózata az erős, elsősorban közeli családta- gokból, rokonokból áll. A gyenge kötések közül leginkább az oktatási intézményekhez (általános iskola, középiskola, egyetem) kötődő kapcsolatok vannak jelen a fiatalok networkjében. Az ada- tok alapján megfigyelhető, hogy a helyi oktatási intézményeknek nagy szerepe van a barátságok kialakulásában. A falun belüli munkahelyi kapcsolatok, szomszédok, ismerősök nem általános aktorai a megkérdezettek kapcsolathálózatának.

• A magyar fiatalok politikai részvételének változása

  25-41

  Oross Dániel

  Megtekintések száma:

  13

  A demokratikus politikai rendszer működésének egyik meghatározó elemét jelenti az állampolgárok részvételi kultúrája. Tanulmányom abból indul ki, hogy a magyar fiatalok politikai részvételének kérdéskörét a korábbiaknál tágabban szükséges értelmezni, mert az nem pusztán érdeklődésük függvénye, hanem nagyban befolyásolja az is, milyen mobilizációs csatornák elérhetők számukra. Tehát a fiatalok demokratikus politikai folyamatokban való részvételének megvizsgálatakor célszerű figyelembe venni, kik, milyen szemléletben és milyen hatékonysággal vonják be őket a döntéshozatalba. Alábbi tanulmányom egyfelől bemutatja, milyen szemléletváltás történt a magyar fiatalok körében a politikai részvétel felfogását illetően, másfelől áttekinti, hogy a magyar fiatalok részvétele milyen intézményi és társadalmi környezetben zajlik napjainkban.

• A Derecskei járás fiataljainak helyzete a foglalkoztatás és munkalehetőségek tükrében

  131-143

  Krémer Balázs

  Szabó Fanni

  Megtekintések száma:

  10

  A fiatalok helyzete, munkaerő-piaci esélyei és lehetőségei a társadalom számára kiemelkedő jelentőségű, hiszen ezen fiatalok alkotják a következő generáció tagjait. Jelen írásunkban a Derecskei járás fiataljainak helyzetét, munkaerő-piaci esélyeit, mobilitását mutatjuk be egy 2012-es kutatás adatai alapján. A fiatalok munkához jutása, mobilitása napjainkban sokat vitatott kérdések, melyek az egész társadalmat mélyen érintik. Kiemelten vizsgáljuk a diplomával rendelkező fiatalok kilátásait.

  A fiatalokkal foglalkozó kutatások, az ifjúságkutatás igen jelentősnek mondható hazánkban. 

  A fiatalok helyzetében időről időre alapvető változások következnek be, az előző generációkkal összevetve, hamarabb felnőtté válnak, ugyanakkor ezzel egy időben ki is tolódik az ifjúkor, vagyis később kezdődik meg a szülőkről való leválásnak a folyamata. A kitolódás jelenségét nevezzük posztadoleszcenciának. Egyfelől még gyerekek (magatartásuk, értékeik, életvitelük alapján), másfelől pedig már felnőttek (politikai és gazdasági helyzetük szerint) (Vaskovics, 2000; Gábor, 2012).

• Községekben élő immobil fiatalok

  3-22.

  Czibere Ibolya

  Kovách Imre

  Megtekintések száma:

  55

  A vidéken élő emberek immobilitásának okait és jelenségeit a nemzetközi szakirodalom első- sorban az elvándorlási motivációk és a betelepülések következményein keresztül vizsgálja. Ta- nulmányunk első felében ezeket a kutatási eredményeket ismertetjük. Bemutatjuk a szegénység és immobilitás összefüggéseit, áttekintjük a mezőgazdaság és a területi mobilitás kapcsolatát, elsősorban a falusi vállalkozások funkcióin keresztül. Kitérünk a migráció után visszatérő fiata- lok (return migration) helyzetére, akik elsősorban hosszabb távú tanulás és/vagy munkakeresés után települnek vissza a falujukba. Áttekintjük a strukturális teóriákat, amelyek elsősorban a különböző tőkefajták szerint magyarázzák a vándorlást, és a vidék megváltozott percepciójá- nak hatását is értelmezik. A magyar falusi fiatalok immobilitásának jellemzőit, és a 2010–2017 között megfigyelhető elvándorlási trendeket idősoros társadalomstatisztikai eredmények alap- ján értelmezzük. Tanulmányunk második felében az MTA Mobilitás Kutatási Centrum kutatási programja keretében készült elemzések eredményeit ismertetjük. A tanulmányok és esettanul- mányok vizsgálják a társas kapcsolatok szerepét az immobilitásban, a kistelepülésen élő fiatalok foglalkozási karakterét és ezek kötődést befolyásoló hatását. Értelmezik a fiatalok mobilitástör- téneteit, identitásuk szociális reprezentációját, a sikeresség kategóriáit, a szegénység hatásait, a családi kötöttségeket, az immobil fiatalok jövőképét, valamint a települések társadalmi-területi jellemzőinek következményeit.

• Az alacsony státuszú, szegénységben élő falusi fiatalok immobilitásának okai

  134-152.

  Czibere Ibolya

  Megtekintések száma:

  19

  Tanulmányomban a kisfalvakban élő, alacsony iskolázottságú és szegény sorsú fiatalok mobili- tásának és mobilitási hajlandóságának hiányát vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy a leg- rosszabb helyzetű fiatalok miért nem költöznek el a falujukból jobb munka- és életlehetőségeket, jobb perspektívákat kínáló térségekbe. A tanulmány kitér a családi életükre és a szülőkhöz fűző- dő viszony értelmezésére is, ezen keresztül a falvakban maradást befolyásoló kötődéseikre. Az elemzés legfőbb kérdése, hogy az ezekben az elszegényedett falvakban élő fiatalok immobilitása önkéntes vagy kényszerek által irányított, racionális döntés vagy sodródás eredménye? A feltárt összefüggések szerint az elszegényedett földrajzi környezetben élő falusi fiatalok mobilitásának hiánya nem szabad döntések következménye. Az eredmények szerint egy sodródó, saját életét nem irányító társadalmi csoport, amelynek tagjai nem ismerik a körülöttük lévő tágabb világot, tájékozatlan, függő helyzetű, másoknak kiszolgáltatott, egyszerű reciprocitásra épülő életvilág- ban élő, és ebben az értelemben kirekesztődött társadalmi csoport.

• Hol dolgoznak a falusi fiatalok? Kötődéstípusok és foglalkozási karakterek a kistelepülésen élő fiatalok körében

  55-85.

  Csoba Judit

  Megtekintések száma:

  16

  A lokális kötődés egyik meghatározó eleme a munkavégzés és a jövedelemszerzés lehetősége. Különösen fontosak ezek a tényezők az alacsony lélekszámúrurális térségek kisfalvaiban, ahol a termelési szerkezetben és a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változások miatt napjaink- ban egyre kevesebb a munkalehetőség. A megélhetést biztosító munka és jövedelem hiányában a falusi fiatalok körében általánossá vált az elvándorlás, a falvak elöregednek, elnéptelenednek. A falusi fiataloknak egy szűkebb köre azonban a településen marad és mellettük megjelennek a városi térségekből kitagozódó új betelepülők is.

  A 12 településen készült 104 interjúra épülő esettanulmány során arra keressük a választ, hogy a mintába került 19–25 éves fiatalok kényszerként vagy lehetőségként azonosítják, hogy egy kislélekszámú faluban élnek. Peremhelyzetű státuszukkal magyarázzák, hogy nincs más választásuk, mint az olcsónak tételezett falusi lét, vagy éppen ellenkezőleg, a vidéki életmódot preferáló tudatos választás eredményeként maradnak a kislélekszámú településeken?

  Tanulmányunkban a munkavállalási stratégiákra fókuszálva keressük a célcsoport lokális kötődésének dimenzióit és bemutatjuk az adott keretek között kialakuló foglalkozási karakte- reket is.

• A falvakban élő fiatalok jövőképe

  167-183.

  Bihari Ildikó

  Megtekintések száma:

  57

  Az ifjúságkutatás eredményei alapján a fiatalok gyakran céltalanok és nehézséget jelent szá- mukra a jövő tervezése. A tanulmányban egy speciális célcsoport, a falvakban élő 19–25 év kö- zötti befejezett iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok jövőbeli terveit mutatjuk be egy 2018- ban készült kvalitatív kutatás eredményei alapján. Azt vizsgáltuk, hogy a fiatalok hogyan gon- dolkodnak az iskolai és a munkaerőpiaci karrierpályájukról, valamint a jövőbeli lakóhelyükről. A jövőről alkotott elképzelések alapján a fiatalokat három típusba (tudatos jövőépítő, sodródó, kudarcokat halmozó) soroltuk és az elemzésben az egyes jövőkép-mutatókat a vizsgált típusok alapján mutatjuk be. Kitérünk arra is, hogy a fiatalok közötti iskolázottsági különbség és a jelen- legi élethelyzet hogyan befolyásolja a jövőbeli tervek alakulását.

• Hol van az igazság? – Görögkatolikus egyházi fenntartású középiskolás fiatalok igazságossággal kapcsolatos értékei

  105-123

  Bencze Ádám

  Megtekintések száma:

  7

  A tanulmányunk célja annak bemutatása, hogy a megkérdezett fiatalok mit gondolnak az igazságosságról, és mennyiben különböznek a hazai ifjúságtól és a magyar társadalom egészétől.
  Egy társadalom jó működéséhez szükséges, hogy benne a viszonyok igazságosak legyenek. Azonban többféle igazságosság létezik. Az, hogy a fiatalok, mint a jövő felnőttjei, mit gondolnak erről
  az értékről, alapvető fontosságú a társadalom működése szempontjából. A tanulmányban bemutatjuk az igazságossággal kapcsolatos filozófiai értelmezéseket és értékszociológiai kutatásokat, majd meghatározzuk a magyar fiatalok és a magyar társadalom igazságosságfelfogását.
  A kutatásunkban megkérdeztük egy kelet-magyarországi görögkatolikus középiskola minden
  tizenegyedikes és tizenkettedikes diákját 2014-ben és 2019-ben. Kvantitatív módszerrel vetettük
  össze a tanulók igazságosságról alkotott nézeteit az országban élő többi fiatal elképzeléseivel.
  Eredményeink szerint a kutatás öt éve alatt a fiataloknak fontosabb lett az egyenlőség, különösen a fiúknak. Az egyenlőség értékének fontossága egyértelműen összefüggött a megkérdezett
  fiatalok vallásosságával.

• Erdélyi magyar fiatalok a társadalmi struktúrában

  67-95

  Szabó Júlia

  Megtekintések száma:

  18

  Jelen tanulmány két nagymintás (MOZAIK 2001, illetve Magyar Ifjúság Kutatás 2016) ifjúságkutatás alapján mutatja be az erdélyi magyar fiatalok társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci
  és iskolázottsági helyzetében bekövetkezett változásokat. Kulcskérdésünk, hogy a társadalmi
  rétegződés eszköztárából melyik paradigma segítségével tudjuk leírni a fiatalok körében megmutatkozó egyenlőtlenségeket, illetve milyen struktúraképző elemek differenciálják ezt a korosztályt. Következtéseink szerint – az iskolai végzettség státusra gyakorolt hatása nőtt, az apa
  foglalkozásának szerepe viszont csökkent, tehát hagyományos rétegváltozók kevesebbet magyaráznak, mint korábban – a fiatalok társadalmi rétegződésének a feltárásában a társadalmi
  státus (foglalkozás) mellett figyelembe kell venni a horizontális különbségeket is.

• Alacsonyan iskolázott fiatalok a munkaerőpiacon a derecskei kistérségben

  144-161

  Fényes Hajnalka

  Megtekintések száma:

  26

  Elemzésem célja feltárni az alacsonyan iskolázott fiatalok társadalmi hátterét, tőkefajtákkal való ellátottságát, munkaerő-piaci helyzetét, és összevetni a magasabban iskolázottak helyzetével. A kutatás a „Rural Youthjobs” Facilitating the Integration of Rural Youth ont he Labour Market of Bihor – Hajdú-Bihar Euro-Region HURO/1001/081/2.3.2 projekt keretében a derecskei kistérségben folyt 2012-ben. A kérdőíves vizsgálatban 10%-os rétegzett mintát vettünk. A vizsgálatban 14-37 éves fiatalok vettek részt, és öt településen folyt a lekérdezés, Derecskén 228, Sárándon 80, Tépén 38, Hosszúpályin 91, Konyáron 64 fős mintát vettünk, összesen N=501főt kérdeztünk meg. 

  Ebből a jelen elemzésben leválogattam a foglalkoztatottakat (142 fő), a regisztrált munkanélkülieket (81 fő) és a nem regisztrált munkanélkülieket (24 fő), és a többi inaktívot kihagytam, mivel munkámban elsősorban a jelenleg aktív népesség vizsgálata volt a cél, az elemszám így N=247 fő lett.

• „Átmeneti” kategóriák erősödése az ifjúság vallásos önjellemzésekor

  31-46

  Bögre Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  23

  A tanulmányban a fiatalok vallásos önjellemzésének változásáról írtam. A XXI. században megváltozott a fiatalok társadalmi helyzete, s ezzel együtt világfelfogásuk is. Ezek a változások a vallásossághoz fűződő viszonyt sem hagyják érintetlenül. A vallásos önjellemzés kategóriának korábbi és jelenlegi jelentéseit vizsgáltam meg. Azt a kérdést fogalmaztam meg, hogy vajon mihez képest tekintik önmagukat maguk módján vallásosnak azok a fiatalok, akik ezt a kategóriát tekintik jellemzőnek önmagukra. Kiderült, hogy az átmeneti kategóriák választásának erősödése, az egyértelmű, határozott kategóriák csökkenését hozta. A fiatalok körében a „maga módján vallásosak” mögé fokozatosan felzárkózott, s a második legnépesebb kategória lett a „nem vallásosak” csoportja. Ahogyan növekedik ezen csoportok létszáma, úgy válik bizonytalanná a fogalmak jelentése. A fogalmak tartalmát a „maga módján vallásosak” esetében vizsgáltam meg részletesebben egy kvalitatív kutatás segítségével. Az elemzésből kiderült, hogy az átmeneti kategóriákat választók szívesen tekintették magukat „keresőnek.” A megkérdezettek elmondása alapján megfogalmazható, hogy céljuk az élet értelmének a megtalálása. Keresésük, kategóriákba való önbesorolásuk ennek a célnak rendelődik alá.

• "Útvesztő": Az iskolából lemorzsolódó 15–19 évesek mindennapjai

  103-120.

  Barta Nóra

  Csoba Judit

  Harmati Katalin

  Hegyi Lilla

  Megtekintések száma:

  48

  Az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű fiatalok sikeres társadalmi és munkaerőpiaci integrációja napjaink egyik legnagyobb társadalmi kihívása. Kiemelt kutatási programok keresik a jelenség okait, következményeit és a lehetséges kezelési módokat. Az eddig rendelkezésre álló elemzések, statisztikai adatok azonban nagyon keveset árulnak el a fiatalok élethelyzetéről, családjáról, barátairól, anyagi helyzetéről, gondolkodásáról, céljairól, minden-napjaikról. Kutatásunk során erről szerettünk volna többet megtudni az iskolából lemorzsoló-dott, vagy lemorzsolódással veszélyeztetett 15–19 éves kor közötti fiatalok körében egy második esélyt biztosító középiskolában készített interjúk során.

• Területi immobilitás mint lehetőség és perspektíva a falusi fiatalok életében

  114-132

  Loncsák Noémi

  Megtekintések száma:

  22

  A tanulmány célja feltárni és leírni azoknak az immobil fiataloknak a jellemzőit, mobilitási dimenzióit, akik 2500 fő alatti kistelepülésen élnek, és lehetőséget, perspektívát látnak saját falujukban. Külön vizsgáljuk a fiatalok szüleinek álláspontját gyermekeik mobilitása kapcsán, párhuzamokat és magyarázatokat keresve a fiatalok véleményeivel. Az eredmények további ku- tatások alapjául szolgálhatnak, a vizsgált célcsoportra fókuszáló elemzéseket készíthet elő. A kutatás az MTA Kiválósági Együttműködési Program, Mobilitás Kutatási Centrum alprogramja keretében valósult meg, összesen 104 interjú képezi a kutatás alapját.

• A szülői kontroll formái a posztadoleszcens fiatalok életében

  123-141

  Stadinger Johanna Heléna

  Megtekintések száma:

  94

  Jelen tanulmány a posztadoleszcens korban lévő fiatalok leválása során megjelenő kontrolltényezőkkel foglalkozik, melyek késleltethetik, vagy akadályozhatják a fiatal felnőtt leválásának folyamatát. Célja az, hogy rávilágítson: a gyermekkori neveltetés, a gyermek-szülő kapcsolat és a közöttük lezajló kommunikáció lehetővé teszi egy újfajta tipológia megalkotását, melyben nem csupán a szülői kontrolleszközök azonosíthatók be, hanem a társadalmi kontrollmechanizmusok is identifikálhatók. A posztadoleszcencia-kutatások többsége a leválás sikerességét vagy mértékét leginkább a fiatalok anyagi helyzetére vezeti vissza. Jelen dolgozat azonban azt kívánja röviden bemutatni, hogy a Vaskovics László által megalkotott leválási dimenziók mélyebb megértése lehetséges a kötődések és kötelékek vizsgálatának segítségével.

• Falusi fiatalok identitásának szociális reprezentációja

  101-113.

  István Murányi

  Megtekintések száma:

  11

  A tanulmányban a szociális reprezentáció elmélete és annak egyik módszere (asszociációs mód- szer) alapján vizsgáljuk a szocio-kulturális jellemzők szerint kialakított csoportok lokális és én identitásának jellemzőit. A falusi fiatalok mintáján elvégzett elemzés arra irányult, hogy milyen kapcsolat van az identitás szociális reprezentációja alapján elkülöníthető, a jelentéstartalma- kat eltérő intenzitással kifejező négy csoport és a szociológiai háttérváltozók szerint kialakított csoportok között. A várt eredmények mellett az érzelmi kötődés és a mobilitás változók esetében megfigyelhető ellentmondás hipotetikus magyarázatát további kutatásokkal lehet empirikusan igazolni.

• Fiatal közmunkások egyik lehetségesjövőképe(?) – avagy a magyar JWT

  121-130.

  Sánta Tamás

  Megtekintések száma:

  9

  Ma Magyarországon, a közlések szerint, egyre több 25 év alatti fiatal jelenik meg közmunkap-rogramokban. Sőt mind gyakrabban fordul elő, hogy szülők, elsősorban anyagi indokokra hivat-kozva, kiveszik gyerekeiket az iskolákból, hogy közmunkásoknak adják őket.A tanulmány erre a jelenségre irányítja a figyelmet. Továbbá bemutatja azt a párhuzamot, amit a szerző lát azok között a fiatalok között, akik dolgoznak, de képzettség nélküli munkákat végez-nek (Job Without Training [JWT]), valamint a közmunka és az abban dolgozó fiatalok sajátosan magyar helyzete között.Bemutatásra kerül a JWT fogalma, az ebben kimutatható kategóriák, illetve hogy ezek közül melyek rendelhetők a magyarországi fiatal közmunkások létállapota mellé. Statisztikai adatok mutatják be a 25 év alatti fiatal közmunkások számarányát, nemek szerinti bontását, valamint jelentések utalnak a növekvő tendenciára és helyzetük jövőbeli kilátástalanságaira.A szerző úgy véli, hogy a fiatal közmunkások számának növekedése, helyzetük változatlan-sága ebben a foglalkoztatási formában a „NEET-gyártás előszobájának” tekinthető a jövőben.

• Jövő-kép-alkotás: A magyar fiatalok jövőterveit megalapozó motivációk vizsgálata

  5-19

  Hamvas László

  Megtekintések száma:

  42

  Az egyre gyorsabban változó világunkban a fiatalok számára egyre nehezebbé és összetettebbé

  válik a jövőjük tervezése, amit minden érintett problémaként értékel. Nem csak az egyén szá-

  mára fontos például a demokratikus berendezkedéshez fűződő viszony, a gyermekvállalási hajlandóság, a továbbtanulási szándék, az, hogy a lakóhelyén vagy külföldön képzeli-e el a jövőjét,

  a deviáns viselkedésminták kockázata, hanem a társadalom számára is, hiszen egy-egy adott

  térség jövőjét is befolyásolják a fenti jövőkép-mutatók. Az ifjúságkutatásban hagyományosan alkalmazott módszerek, melyek a szociodemográfiai jellemzőkre (azaz az objektív élethelyzet-muutatókra) fókuszálnak, egyre kevésbé képesek adekvát válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Feltételezésünk szerint az összefüggések beazonosítására a hagyományos szociológiai módszerek

  mellett a pszichológiai és szociálpszichológiai eszközök is szükségesek.

  Tanulmányunkban ezért a magyar fiatalok döntései mögött meghúzódó motivációkat, mint jö-

  vőkép-alkotó tényezők jelentőségét mutatjuk be a European Social Survey legutóbbi, 2014-es

  adatainak másodelemzésével.

• Zárt intézeti neveltek családdal kapcsolatos nézetei

  138-153

  Hegedűs Judit

  Fekete Márta

  Sipos Szandra

  Megtekintések száma:

  8

  A bűnelkövetés okainak vizsgálata során szinte mindegyik szakirodalom kiemeli a család felelősségét, szerepét, ugyanakkor a zárt intézeti (javítóintézeti, speciális gyermekotthoni) neveltek családjainak működését elemző kutatások száma viszonylag szűk. Ezt a hiátust kívánta pótolni jelenlegi pilotszerű (nagyobb vizsgálódást előkészítő) kutatásunk. Kutatásunk során arra vállalkoztunk, hogy félig strukturált interjúk segítségével feltárjuk azt, hogy az intézeti neveltek családi hátterét mi jellemzi, milyen módszerekkel nevelték őket, mit gondolnak a családról, a család szerepéről és jelentőségéről az ember életében. A fiatalkorú bűnelkövetők családjában a zaklatás nem egyetlen formában jelent meg: fizikai és érzelmi formát öltött, az érintett személyiségre gyakorolt hatása minden értelemben összetett. Ezek a fiatalok nem rendelkeztek/ rendelkeznek biztos háttérrel, így sokkal jobban befolyásolhatók voltak rossz irányba; nem volt igazán gyermekkoruk, nem élték át a közös játék, a kirándulás élményét, nem szembesültek a bizalmat, szeretetet, biztonságot sugalló légkörrel. Jól látható volt, hogy a fiatalok családjában kevés figyelmet fordítottak az egyes családtagok egyéni érzékenységére, véleményére, az érzelmi kötelékek hiányoztak, vagy pedig erősen eltorzultak. Egy ilyen családi közegben a fiatalok a normális fejlődéssel járó serdülőkori krízisek megoldására sem voltak képesek, a feszültségek leküzdésében nem biztosított társas támaszt a család, magukra maradtak problémáik megoldásában. Ebből kiindulva nem meglepő, hogy igen nehezen tudták megfogalmazni, hogy számukra mit is jelent a család és milyen képük van jövőbeli családjukról.

• Roma fiatalok munkaértékei

  3-18

  Bocsi Veronika

  Csokai Anita

  Megtekintések száma:

  38

  A munkaértékek egyrészt tartalmazzák az ideálisnak tartott munka jellemzőit, a munkára irányuló attitűdöket, valamint szociális, egzisztenciális és önkiteljesítésre irányuló elemeket is magukban foglalnak. Az értékpreferenciáknak ez a rendszere magán viseli a szociokulturális háttér hatásait, s mint az „általános” értékek, a munkaértékek is képesek alakítani a tényleges cselekvéseket – jelen esetben a munkaerő- piaci választásokat, magatartásformákat és célokat. A magyarországi roma társadalom integrációjának egyik leginkább problematikus szála a munkaerő-piaci jelenléthez kapcsolódik – ugyanakkor nagymintás vizsgálatok hiányában feltehetjük azt a kérdést, hogy a roma populáció eltérő beállítottságokkal jellemezhető-e a vizsgált területen, s másképpen hatnak-e az esetükben a preferenciákat kialakító tényezők (például iskolai végzettség, életkor, anyagi helyzet). Tanulmányunk elméleti részei egyrészt a munkaértékek fogalmát járják körül, másrészt pedig a roma fiatalok munkaerő-piaci jelenlétét érintik. Az empirikus munkánk alapját a Kutatópont által felvett Magyar Ifjúság 2012 kutatás képezi, amely a 15 és 29 év közötti magyar fiatalok reprezentatív mintáján alapul.

• A radikalizmus szociális reprezentációja fiatalok körében

  64-78.

  Murányi István

  Megtekintések száma:

  15

  A tanulmányban egy nemzetközi kutatás (Myplace) adatait felhasználva, politikai szocializációs szempontból lényegesen eltérő két városban (Ózd és Sopron) élő 15–26 éves fiatalok radikalizmus értelmezését a szociális reprezentáció elmélet alapján vizsgáltuk. Az elméletre épülő
  egyik empirikus módszernek megfelelően, a 2012-ben lebonyolított kérdőíves adatfelvétel során
  asszociációs válaszok kvantifikálásával a radikalizmus reprezentációjának strukturális és tartalmi jellemzését követően a fiatalokra jellemző nacionalizmus és a demokratikus alapelvekhez
  való viszony, valamint a radikalizmus reprezentációjának kapcsolatát elemeztük.

• Fiatalok foglalkoztatása: Egy magyar-román határ menti térségben élő fiatalok foglakoztatási helyzetének összehasonlító vizsgálata

  20-32

  Márton Sándor

  Megtekintések száma:

  9

  -

• A család hatása a falusi fiatalok immobilitására

  153-166.

  Molnár Éva

  Megtekintések száma:

  16

  A tanulmány a család hatását vizsgálja a térbeli mobilitásra. A család számos területen be- folyással bír az emberek életére, így az egyén társadalmi-térbeli mobilitásra is. Az emberek a családból öröklik az erőforrásaik nagy részét, terepet szolgáltat normák, értékek, készségek, viselkedési minták átadásának, mindezek hatással vannak a társadalmi és földrajzi mozgással összefüggő törekvésekre és esélyekre. A tanulmány falusi fiatalokkal készült interjúk segítsé- gével vizsgálja a család és a mobilitás, immobilitás közötti kapcsolatot. A 19 és 25 év közötti interjúalanyok közös jellemzője, hogy már tanulmányaikat befejezték, ők és a szüleik is azonos településen élnek. Elemeztük, hogyan van jelen ezeknek a fiataloknak a családtörténetében a mobilitás, mi jellemezi családtagjaik, rokonaik térbeli mozgását, továbbá családi erőforrásaik, kapcsolataik, kötődéseik milyen módon befolyásolják a helyben maradásukat.

• A gyermekvédelem peremén: Negatív életesemények hatása a kamaszok és fiatalok egészségkárosító magatartására

  80-108

  Hüse Lajos

  Huszti Éva

  Takács Péter

  Megtekintések száma:

  80

  A tanulmány a gyermekeket és fiatalokat érő negatív életesemények rizikómagatartására gyakorolt hatását vizsgálja. A „Magyar ifjúság 2012” kutatás adatbázisán végzett számítások arra utalnak, hogy a negatív életesemények erős prediktorai a legkülönfélébb kockázati magatartásoknak, mint az alkohol- és drogfogyasztás, vagy az öngyilkosság. Az adatok arra utalnak, hogy azok, akik több és súlyosabb negatív életeseményt éltek át, nagyobb valószínűséggel térnek el a felnőtt társadalom által közvetített normáktól, mint azok, akiknek az élettörténete kevésbé megterhelő. Ezeket az eredményeket gyermekvédelmi kontextusba helyezve a tanulmány egyszerre hívja fel a figyelmet arra, hogy a hazai gyermekvédelem nem foglalkozik egyenlő mértékben a tagolt társadalom minden csoportjával – holott a veszélyeztetettség előfordulási gyakorisága alapján kellene –, valamint arra, hogy a nagymintás szociológiai kutatások tudományos értékükön túl szakmai, gyakorlati értéket is hordoznak. Ennek alátámasztására a jól ismert Holmes–Rahe-skála kérdéseiből a szerzők újraalkottak egy explorációs eszközt (Redukált Életesemények Skála, RÉS). A Redukált Életesemény Skála (vagy akár az eredeti Holmes–Rahe-rendszer) alkalmazása lehetőséget ad a szakember számára, hogy nagyobb figyelmet fordíthasson a vizsgált kérdésekre a szolgáltatástervezés, a prevenció és az esetkezelés során. A mérőeszköz kulcsot adhat a szűkös erőforrások célzottabb felhasználására.

• A hátrányos helyzetű gimnazisták továbbtanulási tervei Magyarországon

  42-64

  Agócs Helga

  Megtekintések száma:

  12

  Tanulmányom középpontjában a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok továbbtanulási esélyei és lehetőségei állnak. A kutatás célcsoportját olyan, gimnáziumban, nappali tagozaton tanuló hátrányos helyzetű fiatalok képezték, akiknek célja a felsőoktatásban való továbbtanulás útján kitörés a helyzetükből, státuszukból. Az interjúkban az ezzel kapcsolatos elképzeléseik, félelmeik feltárására törekedtem, miközben igyekeztem körüljárni ezt az egyébként sem könnyű témakört, magát a továbbtanulást a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szemszögéből. Kutatásom fő célja az volt, hogy a mélyinterjúk segítségével betekintést nyerhessek a hátrányos helyzetű tanulók látásmódjába, gondolkodásmódjába.