Keresés

Keresési eredmények

• Egy érem két oldala: A hetelő munkát végzők és családjaik kapcsolatrendszere

  54-71

  Huszti Éva

  Megtekintések száma:

  195

  Az egyént körülvevő társaknak fontos szerepe van a társadalmi integrációban, a minőségi élet
  kialakításában. Az életkörülményekben végbemenő változások, mint a munkavállalás vagy a
  munkahely változtatás lényegesen alakítják át a személyes kapcsolatokat. Egy új munkahelyi
  környezetben új kapcsolatok alakulnak, ugyanakkor, a kapcsolatok bővülése mellett valószínűleg lesznek olyan kapcsolatok is, melyek kikopnak a korábbi kapcsolatrendszerből. A tanulmányban hetelő munkát végzők szempontjából vizsgálom meg a társas kapcsolatok rendeződését.
  Hetelő munkának a tanulmány során azt tekintem, amely esetén a munkavállaló otthonától
  távol végzi kereső tevékenységét heti több napban, jellemzően heti-kétheti, esetenként ettől ritkább hazalátogatási gyakorisággal. A témát interjúk készítésével vizsgáltuk, melyek 2019-ben készültek (N = 24). A válaszadók elbeszélései alapján egyrészt tágas és bizalmas családi, rokoni kapcsolathálózatot tártunk fel. Másrészt azonban úgy tűnik, hogy az otthonról „kiszakadt” családtagnak esetenként sikerül a családi kapcsolatok mellé új, hosszú távú és bizalmassá váló baráti kapcsolatokat is kiépíteni, melyek elsősorban a munkahelynek köszönhető. Ezzel növekedhet az egyén kapcsolati tőkéje is, melynek további pozitív hozadékai lehetnek.

• Roma oktatási helyzetkép Hargita megyében – pedagógusi viszonyulások

  75-92

  Jakab Judit

  Megtekintések száma:

  179

  A tanulmány roma gyerekeket oktató pedagógusokkal készített interjúk alapján mutatja be
  azokat a pedagógusi attitűdöket és magatartásokat, amelyek a mindennapi oktatási gyakorlatot alakítják. Intézményes programok, infrastrukturális és személyi feltételek hiányában a
  pedagógusoknak személyesen kell megoldásokat találniuk az adódó nehézségekre. Így válnak
  az integrációs folyamat kulcsszereplőivé, és ezért viszonyulásaik, attitűdjeik meghatározóak a
  roma gyermekek iskolai eredményességének szempontjából. A kutatás célcsoportját olyan pedagógusok képezik, akik a Csíki-medence (Hargita megye, Románia) olyan általános iskoláiban
  tanítanak, ahol a roma tanulók aránya meghaladja a 25 százalékot. Az országos szakpolitika
  fontosabb irányainak jelzése és a székelyföldi magyar-roma viszonyt vizsgáló szakirodalom bemutatása szélesebb értelmezési keretet kínál a vizsgált témakörnek.

• Jó lány, rossz fiú: csalás a profi teniszben

  232-235

  Ladancsik Tibor

  Megtekintések száma:

  195

  -

• A „Harari-jelenség” – töprengések a tudományos sikerről és a teljesítményről

  130-137

  Krémer Balázs

  Megtekintések száma:

  179

  Talán tőlem hallottak először debreceni egyetemi kollégáim – köztük a Metszetek
  szerkesztői is – Youval Noah Harariról, az izraeli történészről, illetve magyarul is
  megjelent könyveiről (Sapiens, Homo Deus, 21 lecke a XI. századról). Rám mély benyomást tett különösen első, és szerintem legjelentősebb könyve a Sapiens. Letagadhatatlanul tetszett szarkasztikus és önreflexív, könnyed és elegáns, provokatív, sőt
  szemtelen mesélő stílusa, élvezetes olvasmányossága – no meg, elgondolkodtató okfejtése.
  Ezzel együtt, Harari sztorija nem egy szokványos tudományos sikersztori, hanem
  sokakat zavarba ejtő egyensúlyozás a tudományosság határvonalán, amely sajátos
  mondandó és stílus korábban elképzelhetetlen, legfeljebb krimi és romantikus bestseller-szerzőkével összemérhető sikert hozott a példányszámokban szerzőjének.2
  Azután kollégáim is elolvasták Harari könyveit, és ez jól érzékelhetően elgondolkodtatta, sőt zavarba is hozta őket. Amikor gyanútlanul, egészen más ügyben keresve őt, bementem tanszékvezetőm irodájába, és ott a Metszetek szerkesztői tartottak
  szerkesztőségi ülést – egyszer csak valaki megszólalt, hogy nem lenne-e kedvem
  röviden összefoglalni és megírni gondolataimat erről a „Harari-jelenségről”? Mivel
  e jelenség engem is foglalkoztatott, könnyelműen rávágtam, hogy „miért is ne? Természetesen igen”. Meg is állapodtunk egy határidőben, ami már réges-régen elmúlt
  – pedig gyakran gondoltam adósságomra. Azután meg, sok-sok töprengés után – hát
  mégis megírtam…

• „Nem látod, hogy bajban vagyunk?” – A környezetvédelemmel kapcsolatos ignorancia megjelenése a vizuális figyelmi folyamatokban, és néhány lehetséges magyarázat

  49-69

  Farkas Célia Krisztina

  Pajkossy Péter

  Dúll Andrea

  Megtekintések száma:

  224

  A környezeti válság napjaink kiemelkedő kérdésköreként, s alapvetően emberi tevékenység következményeként a társadalom minden szintjén tanulmányozandó. Jelen kutatás az egyéni vizuális figyelmi mintázatokat, illetve az esetleges figyelmi torzítás megjelenését helyezte a középpontba, környezeti problémákat megjelenítő képekkel kapcsolatban, háborítatlan természeti,
  illetve szociális jeleneteket ábrázoló kontrollingerekkel összehasonlítva, mindezt egy reakcióidő-feladat keretei közt. Emellett a résztvevők hangulatának változása és önbevallásos környezettudatosságuk is felmérésre került. Figyelmi torzítást kizárólag a szociális tartalmú negatív
  ingerek eredményeztek, a környezeti jelenetek esetében ez nem volt kimutatható. A résztvevők
  hangulata bár romlott a kísérlet során, sem ez, sem pedig a környezettudatosság nem mutatott
  összefüggést egyik további változóval sem. A kísérlet során az ingerek kifejezetten rövid ideig
  kerültek megjelenítésre, mely rövidség automatikus figyelmi válaszok megragadását célozta. Az
  eredmények szerint a környezeti krízis témája erre nem volt alkalmas, ami különböző lehetséges
  magyarázatok (köztük az evolúciós háttér) keresésének igényét is felveti.

• Testmagasság és kogníció a munkában

  176-182.

  Éva Libicki

  Megtekintések száma:

  187

• Egyetemista fiatalok önkéntessége

  118-127

  Silló Ágota

  Megtekintések száma:

  130

  -

• Tomka Béla: Szociálpolitika Fejlődés, formák, összehasonlítások: Osiris Kiadó, Budapest, 2015 (p. 250)

  100-103

  Czibere Ibolya

  Vadász Gabriella

  Megtekintések száma:

  379

  Tomka Béla érdeklődése a jóléti államok, azok intézményei és a jóléti modellek iránt publikációiban a 2000-es évek óta nyomon követhetők. Legutolsó, 2009-es, nagyobb lélegzetvételű, könyvként is megjelent összefoglalója után1 jelen kötet egy, a korábban már kisebb tanulmányok, illetve könyvfejezetek formájában körüljárt probléma, a jóléti állam és annak intézményei kérdéskörét vizsgálja európai és történeti perspektívában. Bár több kiváló könyv áll rendelkezésre a témában, a kötet mégis egyfajta hiánypótló szerepet tölt be a nagyívű, történeti perspektívákat is átölelő, a szociálpolitikai gondolkodást meghatározó értékeket és társadalomtörténeti összefüggéseket, valamint gazdaságtani hatásokat is érintő gondolatmenete eredményeként.

• A születési sorrend hatása a nem kognitív készségekre: avagy hányadikként érdemes születnünk, ha vezetői pályára készülünk?

  190-195

  Jánosy Orsolya

  Megtekintések száma:

  190

  Gyakran tapasztaljuk, hogy az azonos családban felnővő testvérek személyisége teljesen eltér egymástól, pedig szüleik ugyanabban a családi környezetben, megegyező
  elvek és értékrend mentén nevelik őket. A közvélekedés szerint a legidősebb testvér
  általában vezető szerephez jut családon belül, ő szolgál viselkedési mintaként kisebb
  testvérei számára. A legkisebbek gyakran dacosak, akaratosak, hiszen meg kell küzdeniük a szülői figyelemért, az érvényesülésért, ugyanakkor sokszor túlkényeztetettek is. A középső gyerekek talán a legalkalmazkodóbbak, hiszen ők szinte egész gyermekkorukat testvéreik „szorításában”, kisebb és nagyobb testvéreikhez folyamatosan
  alkalmazkodva élik.

• Kelet, Nyugat? A finn nemzeti azonosulás a történelmi narratívák tükrében

  33-57

  Markovics Márton

  Megtekintések száma:

  54

  A tanulmány Szűcs Jenő történész és Antonsich kutató területi archetípusainak mentén mutatja be a finn nemzeti és állami identitás kialakításának főbb mérföldköveit, a finn nemzetállam kiépítésének folyamatát. A szakirodalmak elemzése során Finnország négy fő identitás narratívájának ismertetése történik meg. Ezek a narratívák időben nem egymást követik, hanem történelmi koronként, valamint történelmi fordulópontok alkalmával újra és újra megerősödnek majd eltűnnek, Ezek közül a narratívák közül: a „Finnország mindig is a nyugati világ része volt”, „Se nem Kelet, se nem Nyugat”, „Finnország, mint Kompország Kelet és Nyugat között”, „Finnország, mint északi ország” kiemelkedik a Szűcs által leírt keleti típusú és nyugati típusú európai történelmi fejlődés hatása Finnország történelmi önidentifikációjára, amely mind keleti, bizánci (Orosz Birodalom), mind nyugati (Svéd Birodalom) elemeket és szimbólumokat is magában hordoz. A különböző megközelítések során az állam által közvetített identitására olyan konstrukció­ként tekintünk, amely a mindenkori uralkodó elitek hatására, de a nemzeti identitás kialakításának és megerősítésének érdekében történt meg. Felhasználva azokat a népi motívumokat, valamint társas identitásokat, amik a finn döntően agrár jellegű népesség számára erősítették a nemzethez való tartozás érzését. Hiszen az állampolgárok által megnyilatkozó nemzeti identitás és az állam által közvetített identitás narratíva egymáson belül, egymásra kölcsönösen hatva is elősegítheti az azonosság és azonosulás érzésének erősödését. Finn esetben a legjelentősebb, a nemzeti identitás kialakulására hatást gyakorló események közé tartozik a 19. század végén elkezdődött oroszosítási hullám, valamint a Hidegháború időszakában kialakult finn semlegességi politika. Előbbi közvetlenül vezetett el a finn nemzetállam létrejöttéhez, míg az utóbbi egyfajta kényszerű visszatérést jelentett a keleti identitáshoz, megerősítve a magyar viszonylatban is sokat hangoztatott kompországi/közvetítői identitás narratíváját Kelet és Nyugat között. Napjainkban már egyértelműen Finnország Nyugattal való azonosulása a hangsúlyos, azonban a nemzeti, populista kormányzó pártok, köztük elsősorban a Finnek Pártja olyan narratívákat hangoztatnak, amelyek ismét előtérbe helyezik a „Se nem Nyugat se nem Kelet” megközelítést. Ezen túlmenően pedig Finnország és különállását is hangsúlyozzák, ami megnyilvánul többek között az Európai Uniótól való elszakadásra való törekvések hangsúlyozásában

• A magán és közösségi lét terei és helyszínei, a tulajdon szerepe a társadalom perifériáján élő fővárosi roma közösségekben

  3-13.

  Balázs András

  Megtekintések száma:

  183

  -

• Külföldi önkéntesek egy kolozsvári civil szervezetnél

  171-182

  Silló Ágota

  Megtekintések száma:

  97

  -

• Turizmusra vállalkozva: „Székelyföld, a Kelet Nyugatja, a Nyugat Keletje”

  206-226

  Tóth-Batizán Emese Emőke

  Megtekintések száma:

  173

  Jelen tanulmány a romániai, erdélyi, Kovászna megyei turisztikai piac gazdaságszociológiai elemzését tűzi ki céljául. Az elemzés alapjául 30 félig strukturált mélyinterjú
  valamint egy fókuszcsoportos interjú szolgál, amelynek hat, a Kovászna megyei turisztikai iparban aktív résztvevője volt. Kutatásunk eredményeképpen négy szabályozottsági szintkirajzolódik ki: az állami szabályozások szintje, szakmai szervezetek, kooperáció, valamint az informális gazdaság szintje. Ezen szabályozási szintek bemutatásán
  keresztül érintjük a professzionalizáció, bizalom és minőség problematikáját is.

• A feltétel nélküli alapjövedelem megítélésének empirikus elemzése YouTube hozzászólásokon keresztül

  68-93.

  Eszter Oláh

  Megtekintések száma:

  178

  Az online térben nagy népszerűségnek örvend a világ egyik legnagyobb videómegosztó platformja, a YouTube, ahol a nézők véleményezhetik a videókat és azok témáit. A tanulmány célja
  annak vizsgálata, hogy a napjaink gazdasági-társadalmi változásaival párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kapó feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban hazánkban milyen
  értékek és vélemények rajzolódnak ki a YouTube ilyen témájú videóinak kommentszekciójában.
  Kutatásunk vegyes módszerrel dolgozik, az adatok gyűjtése, tárolása, szentimentanalízise és
  a szózsák módszere informatikai eljárásokkal valósult meg, míg a kategorizálás kézi kódolás
  révén. A szentimentanalízis eredménye mutatja, hogy a pozitív érvek kisebb arányban merülnek fel a megjegyzésekben. Olyan értékjellemzőkkel bírnak, mint a befogadás, a létjogán elv, az
  igazságosság és a szabadság hangsúlyozása. A pozitív érvek közül a legmagasabb támogatottságot a megvalósíthatóság képezi. A negatív kategóriájú értékek gyakrabban merülnek fel, így
  a másodrangú lét, igazságtalanság, kirekesztés, megfizethetetlenség és a teljesítményelvűség
  értékeinek hangsúlyozása domináns az elemzett megjegyzésekben.

• A töredezett magyar társadalom esélyei

  88-93

  Vida László

  Megtekintések száma:

  164

  Takács Erzsébet (2018): A szolidaritás alakváltozásai: Az együttműködés lehetőségei és gátjai Magyarországon.
  Budapest, Magyarország: Napvilág Kiadó (2018), 217 oldal

• A diszkurzív társadalomtudományi megismerés lehetőségeiről

  93-107

  Lipcsei László Péter

  Megtekintések száma:

  168

  Számos társadalomtudományi diszciplínában megjelent paradigmaváltást kísérek nyomon,
  amely elméleti és módszertani szempontok szerint is eltér az objektivitásra törekvő tudományos
  szemlélettől. Az interpretatív társadalomtudomány elsősorban a jelentések vizsgálatával foglalkozik,
  az értelmezés középpontjába a szöveget és a beszédet állítja. A társadalom tényei, melyeket
  a dolgozatban konzekvensen „társadalmi jelentéses ténynek” nevezek, nyilvánosan, egymás
  között, ti. interszubjektíven történnek. Tehát lehetőség adódik ezek értelmének és jelentésének
  vizsgálatára anélkül, hogy különböző kérdőíves technikákkal a valóságról egy pillanatképet kellene
  felvennünk, miközben azzal a társadalmi jelentések gazdagságát is szükségszerűen redukálnánk.
  A dolgozatban ennek a diszkurzív szemléletnek a paradigmává válása mellett teszem le a
  voksomat. Néhány szempontot bemutatva, kísérletet teszek e paradigma tudományos relevanciájára
  bizonyítást nyerni. Cáfolom azokat a gyakori félreértelmezéseket, melyek szerint a szövegközpontú
  szemlélet és voltakképpen a posztmodern tudományos gondolkodás mindössze irodalmi
  próbálkozás, ami tagadja még a valóság puszta létezését is és minden korábbi tudást csupán
  relativizál. Ehelyett nem többet és nem kevesebbet állítok, mint hogy a társdalom minden egyes
  ténye jelentéssel bír, amelyeket narratívákon keresztül maga a nyelv közvetít.

• Jövő-kép-alkotás: A magyar fiatalok jövőterveit megalapozó motivációk vizsgálata

  5-19

  Hamvas László

  Megtekintések száma:

  233

  Az egyre gyorsabban változó világunkban a fiatalok számára egyre nehezebbé és összetettebbé

  válik a jövőjük tervezése, amit minden érintett problémaként értékel. Nem csak az egyén szá-

  mára fontos például a demokratikus berendezkedéshez fűződő viszony, a gyermekvállalási hajlandóság, a továbbtanulási szándék, az, hogy a lakóhelyén vagy külföldön képzeli-e el a jövőjét,

  a deviáns viselkedésminták kockázata, hanem a társadalom számára is, hiszen egy-egy adott

  térség jövőjét is befolyásolják a fenti jövőkép-mutatók. Az ifjúságkutatásban hagyományosan alkalmazott módszerek, melyek a szociodemográfiai jellemzőkre (azaz az objektív élethelyzet-muutatókra) fókuszálnak, egyre kevésbé képesek adekvát válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Feltételezésünk szerint az összefüggések beazonosítására a hagyományos szociológiai módszerek

  mellett a pszichológiai és szociálpszichológiai eszközök is szükségesek.

  Tanulmányunkban ezért a magyar fiatalok döntései mögött meghúzódó motivációkat, mint jö-

  vőkép-alkotó tényezők jelentőségét mutatjuk be a European Social Survey legutóbbi, 2014-es

  adatainak másodelemzésével.

• „Sarjainak sorsát-hírét vállára felöltvén”: Vincenzo A. Piccione (szerk.) (2008): Kiskorúak és az új egyetemes jogok. Úton az európai polgárság felé. Aemme Kiadó, Róma

  176-180

  Takács Izolda

  Megtekintések száma:

  137

  -

• Nagycsaládban élő gyermekek iskolai teljesítménye és extrakurrikuláris tevékenységei

  15-24

  Bálity Csaba

  Duráczky Bálint

  Megtekintések száma:

  140

  -

• „Mi ide születtünk, mi itt nevelkedtünk fel, itt a rokonság, a gyerekek, minden… itt a faluban” Hetelők egy tiszaháti faluban

  38-53

  Molnár Éva

  Megtekintések száma:

  176

  A tanulmány egy 1600 fős tiszaháti falu esetén keresztül mutatja be a hetelés jelenségét napjainkban. A település gazdasági helyzete, munkaerő felszívó képessége, a munkavállalási esélyek az országos átlag alatt maradnak, ami a falu élhetőségére is rendkívül erős hatást gyakorol. Az elsődleges munkaerőpiac csak kevesek számára jelent jövedelemszerző lehetőséget, a környékbeli településekre is csak néhányan járnak át dolgozni napi ingázással, mivel kistérségi szinten problémát okoz a munkanélküliség. A településen elsősorban a mezőgazdaságban van lehetőség szezonálisan dolgozni, illetve a közfoglalkoztatás teremt a legtöbbek számára hosszútávon munkát. A falu szűkös munkahely kínálatára a munkavállalók egy jelentős csoportja a heteléssel reagált. Interjúk segítségével megvizsgáltuk, hogyan vált népszerűvé a hetelés a településen, s mindez hogyan hatott a helyi családokra és a helyi közösségre.

• A „kiegészítő” állampolgárság

  139-145

  Ladancsik Tibor

  Megtekintések száma:

  160

  -

• A munka és a kapitalizmus viszonya, vagyis mi marad a munkából?

  115-120

  Bajnóczki Laura

  Megtekintések száma:

  156

  Szalai Erzsébet (2024): Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? Napvilág Kiadó, Budapest, 126 oldal.

• Gyönyörű királynők és harcos lovagok

  229-231

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  196

  -

• Hatalom és paraszti társadalom: Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában - A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945-1965. Budapest, 2012. Korall Társadalomtörténeti Monográfiák 3. 574 o.

  125-130

  Valuch Tibor

  Megtekintések száma:

  156

• Hármas határokról antropológiai megközelítésben

  191-195

  Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  157

  A kötet tematikus szerkezete lehetőséget nyújt az olvasó számára, hogy a kezdeti
  elméleti felvezetés után a terepmunka módszerének köszönhetően egy-egy fejezeten keresztül részese legyen az adott térség lokális közegének. A néprajzi megközelítés eredményeként nem csak a fizikai határ jellemzőit ismerhetjük meg közelebbről, hanem betekintést nyerhetünk a helyi közösségek identitásformálásának
  legfontosabb mechanizmusaiba. A széleskörűen és változatosan vizsgált hármas
  határ blokkok igyekeznek megragadni és hűen ábrázolni a kisebbség-többség kapcsolatból adódó másság és önmeghatározás kérdéseit. Mindemellett olyan alapvető
  témákat is középpontba állítanak a szerzők, amelyek a tapasztalt lokális jelenségek
  mellett kiterjedtebb és komplexebb kérdéseket is felvetnek, úgymint a regionális
  identitás, az informális kereskedelem és a határon túli kisebbségek jövője.