Keresés
Keresési eredmények
-
Egyenlő esélyekkel a munka világában? Esélyegyenlőség és jogvédelem a munkaerőpiacon
46-63Megtekintések száma:373A tanulmány az esélyegyenlőség megvalósulását, valamint az ezzel kapcsolatos jogvédelem
lehetőségeit vizsgálja a munkaerőpiacon. A kutatás célja, hogy feltárja, hogy melyek az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos legjellemzőbb problémák az Egyenlő Bánásmód Hatóság
joggyakorlata alapján. Meghatározható-e az, hogy mely típusú diszkrimináció jellemző illetve,
hogy jelenleg Magyarországon melyek a leghátrányosabbnak ítélt tulajdonságok a munkaerőpiacon.
A feltárt összefüggések arra mutatnak rá, hogy jóllehet a törvényi háttér szabályozása jelentős mértékben elősegítette az egyének jogtudatosságát e területen, de még több fórumra van
szükség, hogy mérhető eredményeket érjünk el. -
Asbóth a „birtokos osztály” hanyatlásáról
60-78Megtekintések száma:184A tanulmány a magyar konzervatív gondolkodás első jelentős teoretikusának, Asbóth Jánosnak a politikai elittel kapcsolatos felfogását vizsgálja. Az európai konzervativizmus hagyományaival összhangban Asbóth abból indult ki, hogy a „történelmi” uralkodó osztálynak, a földbirtokos nemességnek az 1867-es kiegyezés után, a gyorsan erősödő kapitalizmus körülményei közepette is meg kell őriznie korábbi irányító pozícióját. Szerinte ugyanis kizárólag ez a réteg rendelkezett történelmi gyökerekkel. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy míg az 1870-es és 1880-as években Asbóth a „gentrynek” szánta a kulcsszerepet, a századfordulóra már a nagybirtokos arisztokrácia melletti kiállást tartotta a legfontosabbnak. Historizáló-defenzív konzervativizmusa élesen elutasította a szabad verseny középpontba állítását, de a radikális agrárszocialista törekvéseket is. A munka a magyar konzervatív gondolkodás kialakulásának árnyaltabb megértéséhez kíván hozzájárulni.
-
Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe
91-118Megtekintések száma:268A nyelvi tájkép változása különösen érzékenyen érinti a kisebbségi helyzetben lévő lakosokat,
akik ennek köszönhetően akár ki is szorulhatnak a virtuális nyelvhasználati térből. A nyelvi
tájkép nemcsak egy terület vagy régió lakosságának nyelvi vitalitását jelzi, hanem akár a valóságbeli
nyelvi etnicitást is tükrözheti. A nyelvi kiírások két alapfunkciója és a nyelvi tájkép
elemeit magyarázó modellek mellett azonban a nyelven kívüli tényezők sem hanyagolhatók el.
Ilyen tényező egy-egy térség, kisebb régió gazdasági, esetünkben turisztikai fejlődése. A megnövekedett
többségi lakosok turisztikai kereslete számos olyan jelenséget hív elő a kisebbség által
lakott területen, amelyek mindenképpen jelentős hatást gyakorolnak a kisebbségi terület nyelvi
tájképére.
Jelen tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy az adott terület nyelvi tájképének
alakulására milyen hatást fejt(het) ki egy kistérségi gazdasági beruházás. A nyelvi tájképben bekövetkezett
változást a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2011–2012. évi fényképes adatbázisa
és a 2016 februárja és szeptembere, illetve 2017 hasonló időszakának saját magam általi megfigyelése
és fényképes rögzítése alapján szeretném bemutatni. -
Oktatási módszerek az általános iskolások körében, a Covid-19 járvány idején
78-102Megtekintések száma:379A kutatás középpontjában a kisiskolások körében megmutatkozó Covid-19 járvány hatásai, az oktatási keretek átalakulásai állnak, melyen belül a tanulmány a pedagógusi nézőpontokra fókuszál. A kötelező online oktatási keretek felhívták a figyelmet a tantermi órák és a digitális tanítás közötti különbségekre, a tanári hivatás háttérdimenzióira, melyek a mai oktatási rendszer kihívásaiként is értelmezhetőek. Ennek megfelelően a tanulmány reflektál a pandémia által generált társadalmi és mentális problémákra, az oktatás területén szükségessé vált digitalizációra, a pedagógusokat érintő tananyag átadási nehézségekre, azaz a pedagógiai szükségállapotra, a karanténpedagógiára. A tanítási módszerek változására egy kis- és nagyvárosokban tanító pedagógusi adatbázis biztosít alapot (n = 12). Eredményként általuk bemutathatóvá váltak az online oktatás iskola-specifikus esetei, a digitális tananyagok átadására vonatkozó törekvések, a számos esetben megmutatkozó nehézségekkel és a későbbiekben beépíthető újításokkal együtt.
-
A családi miliő a hátrányos helyzetű családokban és annak pszichológiai hatásai a szociokulturális hátrányokra
120-134Megtekintések száma:109A szociokulturális hátrány a hátrányos helyzetből adódó kulturális deficit, ami a többségi társadalom normái szerint a kisebb fokú tájékozottságot, műveltséget, a rosszabb iskolai teljesítményt, a társadalmi előre jutáshoz szükséges viselkedési szabályok ismeretének/betartásának kisebb fokát jelenti, többek között. A szociokulturális hátrányok között egyre nagyobb figyelem illeti a szociális kompetenciákat (pl. kommunikációs és együttműködési készség, önszabályozás), melyek hozzásegítenek például a jó iskolai teljesítmény eléréséhez. A szociális kompetenciák gyermekkorban alapvető kapcsolatban vannak a családi miliővel. Tanulmányunk a családi miliő pszichológiai hatásait veszi számba szisztematikus szakirodalmi keresés segítségével. A kapcsolatokat három tematika szerint tárgyaljuk: a stressz kapcsolata a gyerekek pszicho-szociális és értelmi fejlődésével; A szülők iskolai nevelésre vonatkozó attitűdjeinek kapcsolata a gyerekek tanulási attitűdjeivel és kitartásával; A szülői nevelési stílus kapcsolata az önszabályozással. A tanulmány állást foglal amellett, hogy a szociokulturális hátrányok csökkentésére irányuló hátránykompenzáló programokból a szülők kihagyhatatlanok.
-
Az apák otthoni iskolai bevonódásának típusai egy interjús kutatás tükrében
119-139Megtekintések száma:368Tanulmányunkban az apák otthoni és iskolai bevonódását vizsgáljuk gyermekük fejlődése és eredményessége érdekében. A nemzetközi szakirodalom szerint az apák kevésbé vonódnak be, mint az anyák, illetve a bevonódásuk formája is eltér. Azonban az is kimutatható, hogy otthoni és iskolai részvételük hasonlóan pozitív hatással van a gyermekük iskolai eredményességére. A szülői bevonódás formáit Epstein és Sanders által alkotott tipológia mentén vizsgáljuk. Empirikus munkánkban 14 félig strukturált interjút készítettünk kisgyermekes apákkal és célunk az volt, hogy az interjúk típusanalízisével a bevonódási formák mentén apa-típusokat határoljunk körül. Eredményeink szerint az apák első csoportja a csak otthon bevonódók, akik nem vesznek részt a gyermekükkel kapcsolatos iskolai eseményeken, de otthon saját elmondásuk szerint aktívan részt vállalnak gyermekük nevelésében és az otthoni iskolával kapcsolatos tevékenységekben. Az apák második csoportja viszont nemcsak otthon, de az iskolai életbe is bevonódik. A harmadik típust az elvált apák alkotják, akik egy kivétellel az iskolában és otthon is bevonódnak, mely összhangban van az egyedülálló gyerekes apákra vonatkozó szakirodalmi megállapításokkal. Dolgozatunkban arra is megpróbáltunk választ adni, miként lehetne növelni az apák iskolai részvételét. Az alanyok válaszai szerint az anyák támogatása, a nagyobb önbizalom és az iskolák által szervezett apákhoz jobban illő programok (sportrendezvények, közös főzés) segíthetik elsősorban elő a nagyobb aktivitást.
-
Az üzleti kapcsolatok erkölcsi újjáépítése: Menedzsment szemlélet keresztény nézőpontból
71-90Megtekintések száma:208A globalizáció történelmi időkön átívelő, igen összetett folyamat. A nagy földrajzi felfedezésekhez köthető a kezdete, a világkereskedelem és a világpiac kialakulásával folytatódott és jutott el
jelenkori állapotáig. A globalizációnak pozitív és negatív hozadékai egyaránt vannak. A pozitív
hozadékok között ki kell emelnünk, hogy a világ egyre nagyobb területein élvezik a tudomány és
a technika vívmányait, egyre több ember jut tanulási lehetőséghez, alapvető szükségleteket kielégítő javakhoz. A vállalkozások hatékonyságát növeli, új lehetőségeket kínál, hiszen gyakorlatilag határok nélküli hozzáférést biztosít nyersanyagokhoz, munkaerőhöz és tudáshoz. A negatív
hatások között meg kell említeni a bioszféra pusztulását, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek fokozódását, különösképpen a fejlődő országokban. Számos vállalat az egész világra kiterjesztette működését és olyan hatalmas gazdasági erővel, befolyással rendelkezik, hogy felettük
korlátozott a kormányok szabályozó képessége. A profitért folytatott küzdelemnek magas ára
van, amit a vállalatok gyakran a társadalmi-természeti környezetre hárítanak. Tanulmányunk
célja áttekinteni, hogyan lehetne ember-, illetve környezetbarátabbá tenni napjaink üzleti kapcsolatait – a keresztény filozófia szellemében. Meg kell jegyezni, hogy habár tanulmányunk a
keresztény alapú nézőpontra fókuszál, természetesen globalizált világunk üzleti kapcsolatainak
vizsgálatakor nem szabad kihagyni az egyéb világvallások meghatározó szerepét sem. -
Munkajog és biztosítás a patriarchális viszonyoktól az államosítás kezdetéig
279-282Megtekintések száma:169Ha az olvasó kézbe veszi Bódy Zsombor Az ipari munka társadalma című munkáját, a címlap alapján valószínűleg hosszas fejtegetésre számít az iparosítás által okozott újtípusú gondokról, feladatokról, valamint az ez által megváltozó társadalmi viszonyok struktúrájáról, helyzetéről.
Az első oldalakat elolvasva azonban megértjük, hogy Bódy – a mélyebb társadalmi összefüggéseket is érintve – a kor ipari társadalmának összetett problematikájából csak egy szeletet választ ki, a munkához kapcsolódó intézményrendszer kialakulását és változását a 19. század közepétől a második világháború végéig. A nemzetközi és hazai szakirodalom releváns köteteit, számos levéltári és nyomtatott forrást széleskörűen feldolgozó szerző több, kisebb tanulmány után szintetizálta megállapításait ebben a kötetben. A munka számos új megközelítést és problémafeltevést tartalmaz, melyekre az alábbiakban szeretnék reflektálni. A könyvből megismerhetjük a kor munkaügyi vonatkozású nézeteit, terveit, a megszülető rendelkezéseket a patriarchális szemlélettől az államosítás korának kezdetéig. A munka nagy előnye, hogy hosszan elemzi az egyes korszakok uralkodó társadalompolitikai elképzeléseit, ütköztetve egymással az eltérő véleményeket. Nemcsak a kormányzati elgondolásokkal foglalkozik, hanem ismerteti az ellenzéki felvetéseket is, valamint az érdekképviseletek, és nem utolsósorban a korabeli szaktekintélyek és egyesületeik álláspontját. Vizsgálja, hogy az egyes korokban milyen ereje volt az egyes szervezeteknek, valamint hogy milyen hatást tudtak gyakorolni a döntéshozókra, érhettek-e el különféle eredményeket akár más csoportokkal szemben is. Mindezek a dolgozat előnyeire válnak, sőt talán néha túlságosan is részletezi a szerző az egyes nézetek közötti csatározásokat. -
Az ukrajnai menekültek lakhatási életútjai Magyarországon
5-35Megtekintések száma:239Elemzésünkben az ukrajnai menekültek szövevényes és töredezett magyarországi lakhatási életútjait követjük nyomon. Kiindulópontunk, hogy az orosz-ukrán háború elől menekülők némileg különböző összetételű csoportot alkotnak Magyarországon, mint az EU más tagországaiban, mely akár eltérő menekültellátási stratégia kialakítását is igazolhatná az érintett országokban. A jelenség hazai vetületét az ukrajnai menekültekkel folytatott vegyes módszertanú kutatásunk (interjúk – N=11, kvantitatív online vizsgálat – N=460 fő) alapján rajzoljuk meg. A terepmunka nem csupán a 2023. decemberi lakhatási pillanatfelvétellel szolgál, hanem visszatekint a menekülők érkezés utáni első lakhatásáig, és nyomon követi a továbbköltözéseket is. Az írás igyekszik a lakhatási életutak, a közel két évet felölelő időszak lakhatási átrendeződései mögé nézni, és támpontokat adni az ukrajnai menekültek lakhatását meghatározó egyéb tényezők vonatkozásában is. E tényezők közül kiemelten foglalkozunk a hazai menekültellátási stratégiába nem illeszkedő, állampolgári szolidaritást kifejező lakhatási felajánlások hatásával. Vonatkozó eredményeink részletesen taglalják a magánszállás alapú szolidáris lakhatás hozzáadott értékét, de arra is rávilágítanak, hogy megfelelő támogatás nélkül ez a lakhatási forma kockázatot is jelenthet és kevéssé fenntartható.
-
A felvidéki és kárpátaljai falusi turizmus összehasonlító jellemzése
63-90Megtekintések száma:261Egy rövid történelmi bemutatást követően a cikk a szlovákiai (Felvidék) és ukrajnai (Kárpátalja)
magyarlakta területek falusi turizmusának fejlődésére és annak perspektíváira összpontosít.
A kutatás több szakaszban valósult meg: 1) a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése;
2) a falusi vendégfogadók felkutatása; 3) a falusi turizmussal kapcsolatos vendégfogadói kör
felmérésére szolgáló kérdőív összeállítása, kitöltetése Kárpátalján és Felvidéken; 4) az adatok
feldolgozása, kiértékelése.
Az empirikus kutatás fő célja volt összehasonlítani a felvidéki kérdőíves felmérés eredményeit
a kárpátaljai adatokkal, melyek alapján kimutathatjuk a térben és a különböző államok
hatásai alatt fejlődött területek falusi turizmusában rejlő hasonlóságokat és különbségeket. -
A rabszolga-kereskedelem és a bizalom
172-177.Megtekintések száma:248Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és Leonard Wantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, az afrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó – ám mintegy 100 éve befejeződött – rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, nor-makövető, hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén. Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bi-zalmatlansághoz vezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a ki-sebb lakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon be-lül, s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunn és Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, vala-mint az afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelem hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva.
-
Politikai átrendeződés a pandémia és a háború árnyékában: A 2022. évi lettországi parlamenti választás és következményei
73-94Megtekintések száma:210Lettország pártrendszere a kilencvenes évektől fogva – lényegében a függetlenedés és demokratizálódás óta – az instabilabbak közé tartozik európai összehasonlításban. Bár a 2010-es évek közepén volt egy periódus, ami a releváns pártok körének stabilizálódását, és a pártok számának csökkenését mutatta, az évtized végére ismételten nagy lett a fluktuáció a balti köztársaság pártjai között. A 2018-as választást követően, rekord hosszú idő után megalakult Kariņš-kabinet mégis egyedülálló rekordot állított fel az országban: ez volt az első kormány, amely kitöltött egy teljes, négy éves parlamenti ciklust. A kormány két kihívással küzdött meg hivatali ideje alatt, a 2020 tavaszán kezdődő pandémiával, majd a 2022. február 24-én kezdődő, Ukrajna elleni orosz agresszióval. Mindkettő jelentős hatással volt a pártpaletta alakulására. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a lettországi pártpolitikai paletta változásait az elmúlt két törvényhozási ciklusban, elemezze a 2022 októberi választás eredményeit, kiemelten kezelve az orosz–ukrán háború hatásait a pártstruktúra átalakulására és a választások eredményére.
-
Mi a téma? Politikai témák és felhasználói reakciók szövegbányászati vizsgálata a 2018-as országgyűlési kampány politikusi Facebook-oldalain
94-123.Megtekintések száma:227A tanulmány szövegbányászati eszközökkel vizsgálja, hogy a felhasználók hogyan reagálnak a
2018-as magyarországi országgyűlési választás kampányának vezetői témáira a jelöltek Facebook-oldalain. Azt feltételezi, hogy a kiemelt (migráció, korrupció) és a kampánnyal kapcsolatos
posztok több reakciót váltanak ki, míg a közpolitikai témák és a mobilizációs tartalmak kevésbé
lesznek népszerűek. Mindezek túlmenően a témagazda-hatás elméletet is teszteli a felhasználói
reaktivitás tekintetében. E feltevéseket egy olyan adatbázison teszteli a kutatás, amely a választás minden mérhető támogatottságú jelöltjének a kampány alatt közzétett összes posztját tartalmazza (511 jelölt 38030 posztja), a témákat pedig szövegbányászati eszközökkel azonosítja,
ily módon használva ki a közösségi médiában rejlő „big data”-elemzés lehetőségét. Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupció, a fejlesztéspolitika és a kampány a legnépszerűbb témák
a Facebookon, míg a migráció csak az ellenzéki politikusok oldalán volt vonzó, a kormánypárti politikusok követői kerülték a migrációs témájú posztokra való reagálását. A legérdekesebb
eredmény a fordított témagazda-hatáshoz kapcsolódik, miszerint a politikusok saját témáikkal
általában kevésbé tudnak reakciókat kiváltani, mint ellenfeleik ugyanezekben a témákban -
A katasztrófa meghatározása
113-119Megtekintések száma:140Marie Aronsson-Storrier – Rasmus Dahlberg (eds.) (2022): Defining Disaster. Edward Elgar, Cheltenham, 264 oldal
-
A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására
5-29Megtekintések száma:391A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar
nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon
keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget
jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant
fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző
adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív
felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás
óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan
befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.
Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző
aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen
komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál
fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma
2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül
lehetett.
