Keresés

Keresési eredmények

• Az új típusú droghasználat szerepe és megjelenése a társadalom perifériáján élő fővárosi roma közösségekben

  104-114

  Balázs András

  Megtekintések száma:

  16

  A hazai tömegmédia egyre gyakrabban ad hírt az új típusú, szintetikus kábítószerek1 térhódításáról, illetve arról a folyamatról, amely során az olcsó drogok a legszegényebb rétegek esetében alternatívájává válnak a hagyományos pszichoaktív szereknek, illetve az alkoholfogyasztásnak.

  A tudatmódosító szerek használata valamennyi társadalmi réteg életmódjának szerves része. A személyes szerhasználati szokások kialakulását és rögzülését döntő módon befolyásolja a családi szocializáció, az egyént körülvevő szűkebb és tágabb környezet szenvedélyekhez, illetve szenvedélybetegségekhez való viszonya. Bár az adott életformacsoport addikciókkal kapcsolatos normarendszere lényeges hatást gyakorol a fiatalokra, a felelősség a társadalom egyéb szocializációs intézményeit is terheli. A szerhasználati trendek változását a közegészségügy, az oktatási rendszer és az állami büntetőpolitika jelentős mértékben alakítja.

• Effects of Poverty and Wealth on Identity

  168-179

  Murányi István

  Megtekintések száma:

  10

  -

• Nők a tudományban: A női tudósok odisszeája, a háttérből „Prokrusztész ágyába”, avagy a férfi korrelátum opálos tükre

  129-157

  Takács Izolda

  Megtekintések száma:

  8

  A tanulmány kiemelkedő nőtudósok történelmi példáján keresztül vizsgálja azt a társadalmi
  örökséget és ideológiát, melyek még mindig fogva tartják a szabad gondolkodást a tudományban, a politikában és minden más területen. Többek között Maria Michell, Marie Curie, Lise Meitner, Vera Rubin tudományos pályafutásának fontosabb állomásaival alátámasztva mutatom
  be, hogy a teljesítményen kívül mennyire meghatározó a nem kérdése a tudományos pozíciókba
  kerülést illetően. A témát a nőkérdés elméleti keretein belül ragadom meg, melyet megannyi
  kérdés és meddő vita jellemez, pl. a biológiai és a kulturális determináltság apóriája, azaz, hogy
  a természetnek vagy a nevelésnek, vallásnak, kultúrának, szocializációnak van-e nagyobb befolyása a nemi szerepeket illetően.

• Egy gimnáziumi osztály: Sárospatak, 1956–1960: A találkozók etnográfiája

  145-146

  Szekeres Melinda

  Megtekintések száma:

  8

  -

• A távolsági ingázás néhány demográfiai sajátossága

  3-19

  Balcsók István

  Megtekintések száma:

  32

  A tanulmány az elérhető legfrissebb statisztikai adatokat felhasználva kívánja bemutatni a huzamos ingázásban résztvevő munkavállalók legfontosabb demográfiai jellemzőit, illetve a kirajzolódó területi egyenlőtlenségeket. Az ingázás, ezen belül a huzamos ingázás fő motivációja napjainkban is a megfelelőnek ítélt munkahely elérése, mintegy negyedmillió ember ugyanakkor az átlagosnál sokkal nagyobb terheket vállal fel ennek érdekében, és csak hetente vagy ritkábban utazik haza. Többségük kényszerből dönt így, mivel lakóhelyükön nincs munkalehetőség, a családjuknak viszont nagyon fontos az általuk biztosított bevétel. A huzamos ingázók javarészt szezonális munkát végeznek (építőipar, vendéglátás stb.), és fizikai munkakörben dolgoznak. Nem meglepő módon sokkal inkább a férfiak vállalják fel a fokozott fizikai és lelki megterheléssel járó életformát, azonban nem csupán a negyvenes éveikben járó családfők, hanem a családjuktól még nem függetlenedő huszonéves fiatalok is nagy létszámban képviseltetik magukat. A huzamos ingázás markáns területi egyenlőtlenségekkel jellemezhető, és az érintettek döntően falvakból indulnak útra annak ellenére is, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő térségekben a közfoglalkoztatás magas szintje a munkaerő helyben maradásának irányába hat.

• A birtokrekonstrukciós módszer lehetőségei a magyar mezőgazdaság birtok- és földhasználat szerkezetének a kutatásában

  148-152

  Kovách Imre

  Megtekintések száma:

  5

  -

• Alapjövedelem: Édes bevonatú keserű pirula?

  159-181

  Oláh Eszter

  Megtekintések száma:

  12

  A XXI. században fokozatosan elmosódik a határvonal a tradicionális foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatási formák között. A munkaerőpiacon fokozódó létbizonytalanság nehezíti
  a jóléti állam működését, egyre többen szorulnak ki a bérmunka társadalmából, így szűkebb
  körre fókuszálnak a jóléti ellátások, melyek főként munkához kötődő juttatásokat jelentenek.
  Ilyen társadalmi és gazdasági környezetben merül fel az alapjövedelem mint a társadalmi javak elosztásának új modellje. Ez a koncepció nem kötődik jövedelemteszthez, és nem vizsgálja
  a munkavállalási hajlandóságot. Ezen előnyök ellenére bevezetése nem jut tovább a kísérleti
  fázison, mivel alapvető félelmek fogalmazódnak meg vele szemben. Jelen kutatás kísérletet
  tesz az alapjövedelemmel kapcsolatos várakozások és félelmek vizsgálatára. Egyrészt a tartalomelemzés módszerével elemzésre került néhány hírportál online felülete, fókuszálva az alapjövedelemmel kapcsolatos értékítéletet tartalmazó írásokra. Másrészt egy online kérdőívvel igyekeztünk megismerni a Debreceni Egyetem hallgatóinak értékválasztását e témában, a
  tartalomelemzéssel kialakított szempontok mentén.

• A fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási sajátosságai

  110-128

  Balázs András

  Megtekintések száma:

  25

  Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási viszonyait kívántam feltérképezni a Magdolna-negyedben megfigyelhető háztartási stratégiák dokumentálásával. Arra voltam kíváncsi, hogy a főváros szegregátumszerű bérház és utcacsoportjaiban élők miként reagáltak a gazdasági szerkezetváltozás során beszűkülő lehetőségekre, az
  itt élő családok és háztartások milyen stratégiák mentén próbálnak bevételre szert tenni. Kutatásom arra is megpróbált választ adni, hogy a kirekesztettség érzésén túl létezik-e közöttük
  bármilyen gazdálkodási vagy életszervezési közösség.
  A megélhetési formák áttekintése után a fogyasztási szerkezet sajátosságaira koncentráltam. Interjúalanyaimat hétköznapi és ünnepi kiadásaik mellett a kiadáscsökkentés lehetséges
  eszközeiről is kérdeztem. Igyekeztem megvizsgálni, hogy a kiterjedt nagycsaládok együttműködése milyen hatást gyakorol az egyes részcsaládok hétköznapi életvitelére.

• Szerkesztői előszó: A munkaerőpiac gazdasági-társadalmi kérdései

  5-5

  Mohácsi Márta

  Megtekintések száma:

  12

  -

• „Az asszonyok történetének megírásáról elfeledkezett még a történelem is” A nőtudomány útja az intézményesülésig

  18-32

  Czibere Ibolya

  Megtekintések száma:

  7

  -

• Párválasztást befolyásoló tényezők az egyetemista nők körében

  136-158

  Kukucska Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  17

  A tanulmány középpontjában a felsőoktatásban tanuló női hallgatók párválasztását befolyásoló tényezői állnak. Kutatási kérdésként jelenik meg, hogy a házasság intézménye továbbra is
  kiemelkedő helyen szerepel-e a felsőoktatásban résztvevő női hallgatók körében, mint tervezett
  kapcsolati forma? Illetve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező egyén magasabb iskolai
  végzettségű személlyel alakít-e ki párkapcsolatot, ezzel kapcsolati homogámiát megvalósítva? A
  párválasztás alakulása ezáltal a házasság, az élettársi kapcsolat valamint a halasztási mechanizmus vizsgálata mellett kerül bemutatásra, a partnerszelekciót befolyásoló tényezőkön túl,
  melyek elemzésére egy tíz fős kvalitatív kutatás keretében kerül sor. A faktorok között pedig
  megjelenik az életkor, a lakóhely, a származás és a vallási hovatartozás, illetve a szülőről való
  leválás, valamint az iskolai végzettség, az anyagi tőke és munkaerőpiaci helyzet, a párkapcsolat
  tervezett időtartama és az információs kor hatásai

• A jóléti rendszer átalakulásának hatása a helyi önkormányzatok szerepének változására

  54-68

  Csoba Judit

  Megtekintések száma:

  15

  A nyugat-európai jóléti államok a 70-es évek közepétől fokozatosan erősödő gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesültek. Ezek hátterében egyfelől a mind nagyobb mértékben térhódító, s a kilencvenes évek elejére meghatározó szereplővé váló globalizáció, technikai modernizáció és a térség demográfiai szerkezetének átalakulása állt.

  A globalizált világban a nemzethatárok kereti között működő jóléti államok az ellátó és szolgáltató rendszer, valamint a szociális jogok átformálása nélkül már nem képesek betölteni eredeti funkciójukat. A jóléti rendszerek átfogó reformja főként azért elkerülhetetlen, mert nem átmeneti válságtünetről van szó, hanem – a legtöbb elemző szerint (Pierson 1998, Scharpf 1999, Scharpf – Schmidt 2000, Pierson 2001) – a Bismarck által megalapozott és az eddig ismert jóléti állam alapvető működési elvei kérdőjeleződnek meg. A külső és belső kényszerek hatására – öregedő társadalom, csökkenő születési arányszámok, átalakuló családmodellek, változó szerepek a nemek között, a szolgáltatási szektor térhódítása az ipar rovására, az új „humánerőforrás kímélő” technológiák megjelenése stb. – egyfelől új és elmélyült egyenlőtlenségi viszonyok, másfelől az ezek kezelésére képtelen, folyamatosan romló anyagi és társadalmi helyzet alakult ki az egyes országokban. Mindezek következtében új utakat kellett találni a gazdasági és társadalmi kihívásokra és a posztindusztriális társadalom folyamatosan növekvő egyenlőtlenségi viszonyainak kezelésére.

• Fiatal közmunkások egyik lehetségesjövőképe(?) – avagy a magyar JWT

  121-130.

  Sánta Tamás

  Megtekintések száma:

  9

  Ma Magyarországon, a közlések szerint, egyre több 25 év alatti fiatal jelenik meg közmunkap-rogramokban. Sőt mind gyakrabban fordul elő, hogy szülők, elsősorban anyagi indokokra hivat-kozva, kiveszik gyerekeiket az iskolákból, hogy közmunkásoknak adják őket.A tanulmány erre a jelenségre irányítja a figyelmet. Továbbá bemutatja azt a párhuzamot, amit a szerző lát azok között a fiatalok között, akik dolgoznak, de képzettség nélküli munkákat végez-nek (Job Without Training [JWT]), valamint a közmunka és az abban dolgozó fiatalok sajátosan magyar helyzete között.Bemutatásra kerül a JWT fogalma, az ebben kimutatható kategóriák, illetve hogy ezek közül melyek rendelhetők a magyarországi fiatal közmunkások létállapota mellé. Statisztikai adatok mutatják be a 25 év alatti fiatal közmunkások számarányát, nemek szerinti bontását, valamint jelentések utalnak a növekvő tendenciára és helyzetük jövőbeli kilátástalanságaira.A szerző úgy véli, hogy a fiatal közmunkások számának növekedése, helyzetük változatlan-sága ebben a foglalkoztatási formában a „NEET-gyártás előszobájának” tekinthető a jövőben.

• Családtervezés és munkaerőpiaci aspirációk lakásotthonban nevelkedő fiatalok körében

  87-109

  Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  22

  A gyermekek helyzetének vizsgálatát számos nemzetközi és hazai szervezet állította figyelmének középpontjába. Jelen tanulmány azon fiatalok vizsgálatát tűzi ki céljául, akik a gyermekvédelmi szakellátás lakóotthonaiban élve speciális csoportot képeznek a gyermekek és fiatalok
  között. A családtól való elszakadás – akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra– alapvetően
  meghatározza a fiatalok jövőképét. A felnőtté válás több dimenzióját vizsgálja a tanulmány,
  különös hangsúlyt fektetve a fiatalok családtervezéssel és munkavállalással kapcsolatos elképzeléseire. A fiatalok elvárásait és vágyait külső és belső tényezők egyaránt determinálják, melyben különösen a lakásotthon közege és a vér szerinti családhoz fűződő viszony meghatározó
  erejű. Annak ellenére, hogy a tudatos és kevésbé tudatos jövőtervezés eltérő elvárásokat és vágyképeket takarnak, azoknak megvalósítása hasonlóan komplex feladat az összes fiatal számára.
  A szükséges feltételek megteremtése érdekében azonban a támogatói háttérrel nem rendelkezők
  többszörös hátrányt szenvednek, melynek kompenzálásában jelentős szerep jut a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek. A tanulmány összességében igyekszik a felnőtté válás előtt álló
  fiatalok jövőképét felvázolni a családtervezés a munkaerőpiaci aspirációk mentén.

• A tanyák: Csatári Bálint (1949–2019)

  93-109

  Csatári Bálint

  Megtekintések száma:

  24

  Ezt a tanulmányt Csatári Bálint emlékének tiszteletére jelentetjük meg a Metszetek Társadalomtudományi folyóiratban. Megírásának pillanatában még nem tudtuk, hogy ez lesz Bálint életének utolsó írásműve. Cikkét valójában egy átfogó, tanyákról, falvakról szóló önálló könyve egyik fejezetének szánta, amelynek megírására a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke nevében kértük fel. A tervezett közös munkánk, amelyet Bálint óriási lelkesedéssel kezdett el, sajnos, nem teljesedhetett ki. Könyve egyik fejezetének szánt utolsó tanulmányát most változtatás nélkül közöljük. Csatári Bálint az Alföld, az alföldi települések és társadalmuk kutatója volt. Az alföldi szórványtelepülések és tanyák modern kori fejlődésének és Magyarország lemaradó térségeinek vizsgálatai mellett elhivatott képviselőként emelt szót a területi és társadalmi egyenlőtlenségek ellen.

• Néhány megjegyzés Csepeli György: Értékek ébresztése című könyvéhez: Csepeli György (2023): Értékek ébresztése. Budapest, Kocsis Kiadó, 232 oldal

  157-159

  Murányi István

  Megtekintések száma:

  13

  -

• Szerkesztői előszó: Menedzsment: vezetők, vezetés és munkavállalók

  3

  Mohácsi Márta

  Megtekintések száma:

  10

  -

• Örök visszatérés? A radikalizmus szelleme az európai és a magyar ifjúság körében. Murányi István szerk. (2015): Eternal Return? The Specter of Radicalism among Young People in Europe and Hungary, L’Harmattan, Budapest

  83-85

  Gégény János

  Megtekintések száma:

  17

  -

• Hatékonyan hatni az emberekre: avagy kell-e, szabad-e manipulatív hatásokkal élniük a segítő szakembereknek?

  78-108

  Krémer Balázs

  Megtekintések száma:

  19

  Az elmúlt két évtized gazdasági és politikai válságaihoz nagyban hozzájárult az, hogy különféle
  manipulatív hatásoknak engedve az emberek józan eszük és racionális gondolkodásuk helyett
  döntéseiket különféle érzelmi és ösztönös alapú csábítás, félrevezetés hatása alatt hozták meg.
  Mára e manipulatív hatások uralják a kereskedelmi vagy a populista politikai kommunikációt. Az alábbi dolgozat a szerző hezitálását osztja meg arról, hogy miközben mind az emberek
  döntéshozatalában, mind a másik emberre gyakorolt kommunikatív hatások körében nemhogy
  megkerülhetetlenül jelen vannak a racionális mérlegeléstől és érveléstől eltérő, nem racionális
  tényezők is – de, vajon szabad-e egyáltalán ilyen manipulatív hatásokkal élniük az ügyfeleikre
  gyakorolt hatásgyakorlásuk közben a segítő szakembereknek? És ha bármiben is igen, akkor
  milyen feltételek mellett, milyen speciális korlátokat betartva szabad élni az ilyen hatásokkal,
  az ilyen hatások „hatalmával”? Ugyanígy: vajon mikor mit lehet és kell tenni a manipulatív hatások enyhítésére, az azok alól felszabadító, bölcs döntésekhez segítő józan ész térnyeréséhez, a
  racionális mérlegelés alapján történő felelős „képessé tevésre”? A cikk nem vállalkozik az igaz
  és helyes válaszok megadására, szempontokat ad és igyekszik olvasóját arra provokálni, hogy
  járuljon hozzá e fontos probléma tisztázásához.

• Az interszekcionalitás elméleti megközelítései

  108-126

  Sebestyén Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  42

   Az interszekcionalitást mint egyenlőtlenségi koncepciót, avagy egyfajta látásmódot 2014-ben már bemutattam a Metszetek Olvasóinak. Ebben a tanulmányomban arra vállalkozom, hogy az interszekcionalitásnak néhány elméleti megközelítését ismertessem, továbbá két szociológiai kutatáson keresztül felhívjam a figyelmet az interszekcionalitás alkalmazhatóságára. Az egyen­lőtlenségi dimenziókban bekövetkezett változásokon keresztül vázolom fel azt a jelenséget, mi­szerint erőteljesen áthelyeződik a fókusz a túlsúlyban lévő társadalmi nemek egyenlőtlenségéről a többszörös vagy halmozott diszkrimináció irányába. Számos feminista kutató foglalkozott és foglalkozik az egyenlőtlenségi dimenziók (főleg faj, osztály és gender) kapcsolatával. Fontos le­szögezni azonban azt, hogy az interszekcionalitásnak még ma sem létezik egységes meghatáro­zása. Rengeteg külföldi szakértő, kutató alkotta meg a saját definícióját az egyenlőtlenségi fak­torok metszéséről, ezekből jó néhányat kiemelek. Az elméleti megközelítések közül részletesebben írok a Choo és Ferree által használt elméleti keretről: bevonásközpontú értelmezés, kapcsolat/ folyamatközpontú modell, rendszerközpontú modell. A tanulmányban ismertetek két olyan szo­ciológiai kutatást is, amelyet az interszekcionalitás módszerével végeztek. Emellett pedig össze­foglalom, hogy miért is érdemes a kutatóknak alkalmazniuk az interszekcionalitást.

• Jövő-kép-alkotás: A magyar fiatalok jövőterveit megalapozó motivációk vizsgálata

  5-19

  Hamvas László

  Megtekintések száma:

  42

  Az egyre gyorsabban változó világunkban a fiatalok számára egyre nehezebbé és összetettebbé

  válik a jövőjük tervezése, amit minden érintett problémaként értékel. Nem csak az egyén szá-

  mára fontos például a demokratikus berendezkedéshez fűződő viszony, a gyermekvállalási hajlandóság, a továbbtanulási szándék, az, hogy a lakóhelyén vagy külföldön képzeli-e el a jövőjét,

  a deviáns viselkedésminták kockázata, hanem a társadalom számára is, hiszen egy-egy adott

  térség jövőjét is befolyásolják a fenti jövőkép-mutatók. Az ifjúságkutatásban hagyományosan alkalmazott módszerek, melyek a szociodemográfiai jellemzőkre (azaz az objektív élethelyzet-muutatókra) fókuszálnak, egyre kevésbé képesek adekvát válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Feltételezésünk szerint az összefüggések beazonosítására a hagyományos szociológiai módszerek

  mellett a pszichológiai és szociálpszichológiai eszközök is szükségesek.

  Tanulmányunkban ezért a magyar fiatalok döntései mögött meghúzódó motivációkat, mint jö-

  vőkép-alkotó tényezők jelentőségét mutatjuk be a European Social Survey legutóbbi, 2014-es

  adatainak másodelemzésével.

• Szociálpolitikai modellváltás Magyarországon a 2010 utáni kormányzás tükrében

  28-42

  Kovács Fruzsina

  Megtekintések száma:

  149

  A magyar szociálpolitika a 2010-es kormányváltást követően lényeges hangsúlyváltozásokon ment keresztül. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az Esping-Andersen által jóléti államok tipizálására felállított modellekhez képest az említett hangsúlyváltozások milyen irányt mutatnak. Elemzési szempontként a modellek klasszikus ismérveit használjuk és öt terület mentén elemezzük a szociálpolitikai elvek, célok, eszközök változásait. A foglalkoztatás, családpolitika, adópolitika, lakáspolitika és válságkezelés mentén azt szeretnénk ismertetni, hogy Magyarországon jelenleg nem beszélhetünk a kormány által deklarált tisztán konzervatív szociálpolitikai modellről. Tanulmányunk konklúziója az, hogy a hazai rendszer jelenleg vegyes elemeket használ, bár a deklarált értékek konzervatívak, és a hatalom igyekszik megőrizni a konzervatív struktúrákat és szereplőket, a szociálpolitikában megfigyelhető egy lényeges hangsúlyeltolódás, a vegyes modell pedig erőteljes liberális elemeket mutat.

• Hármas határokról antropológiai megközelítésben

  191-195

  Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  14

  A kötet tematikus szerkezete lehetőséget nyújt az olvasó számára, hogy a kezdeti
  elméleti felvezetés után a terepmunka módszerének köszönhetően egy-egy fejezeten keresztül részese legyen az adott térség lokális közegének. A néprajzi megközelítés eredményeként nem csak a fizikai határ jellemzőit ismerhetjük meg közelebbről, hanem betekintést nyerhetünk a helyi közösségek identitásformálásának
  legfontosabb mechanizmusaiba. A széleskörűen és változatosan vizsgált hármas
  határ blokkok igyekeznek megragadni és hűen ábrázolni a kisebbség-többség kapcsolatból adódó másság és önmeghatározás kérdéseit. Mindemellett olyan alapvető
  témákat is középpontba állítanak a szerzők, amelyek a tapasztalt lokális jelenségek
  mellett kiterjedtebb és komplexebb kérdéseket is felvetnek, úgymint a regionális
  identitás, az informális kereskedelem és a határon túli kisebbségek jövője.