Keresés

Keresési eredmények

• Változások a családban: Orsolya Kolozsvari (2019): Gender, Marriage, Families – From the Individual to the Social. Kendall Hunt Publishing Company, Dubuque, 372 p.

  147-151

  Béres Zsuzsa

  Ladancsik Tibor

  Maszlag Fanni

  Nemes-Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  109

  -

• Kockázatok és mellékhatások az iskolai nevelésben

  77-85

  Kósa Rita Diána

  Megtekintések száma:

  114

  Az iskolával foglalkozó kutatókat főként az érdekli, mi történik az általános iskolába való belépés előtt, illetve az onnan való kilépés után, azzal, hogy mi zajlik e két esemény között már

  kevésbé.

  Ennek egyrészt módszertani okai vannak, hiszen a rejtett tanterv, az iskola életének,

  belső világának feltárása sok szempontból problémás terület. Másrészt mindenki járt iskolába,

  így a legtöbben úgy vélik, hogy pontosan tudják, mi zajlik az iskola falai között. Azonban ma sem

  tudjuk azt, hogy pontosan mi is játszódik le az iskolában, ami jelentősen megnehezíti az oktatáspolitikusok, tantervkészítők és a pedagógusok munkáját.Az iskolával foglalkozó kutatókat főként az érdekli, mi történik az általános iskolába való belépés előtt, illetve az onnan való kilépés után, azzal, hogy mi zajlik e két esemény között már

  kevésbé.

• Az iskola életébe való szülői bevonódás akadályai egy székelyföldi rurális település mintáján

  103-122

  Szász Mária-Magdolna

  Megtekintések száma:

  167

  A tanulmány egy székelyföldi rurális település mintáján keresztül, az Epstein (1987) által tárgyalt hat szülői bevonódási területen vizsgálja az iskola életébe való szülői bevonódás akadályait. A vizsgált térségben a tényleges Epstein-i értelemben vett szülői bevonódási folyamat kezdeti szakaszban van. Habár megjelennek az iskola-szülő együttműködés kategóriájába sorolható magatartások, még nem beszélhetünk egy tudatos szülő-iskola együttműködésről.

• Struktúra és communitas: Szubkulturális problémamegoldó tudás egy alternatív gimnáziumban

  153-174.

  Balázs Szentesi

  Megtekintések száma:

  113

  Az írás egy budapesti alternatív iskola, a „Diákház” belső diskurzusában megjelenő szubkulturális és iskolai/intézményi értelmezések kapcsolatát mutatja be. Két eltérő értelmezési kerethez
  tartozó értelmezéseket és gyakorlatokat, amelyek párhuzamosan, egymásba fonódva jelennek
  meg a diákházi kommunikációs színtéren. Ez hozzájárul egy olyan problémamegoldó felkészültség/tudás létrejöttéhez, amely külön egyik értelmezési keretben sem jelenik meg. Ebben a diskurzusban a különbözőség, deviancia, marginalitás, ellenállás vagy a communitas szubkulturális megnyilvánulásai, illetve a tudás, önállóság, felelősségvállalás és az iskolai hierarchikus
  struktúra megnyilvánulásai hol egymással szembeállítva, hol egymást erősítve jelennek meg.
  A diskurzusban létrejövő tudást a Diákház fel tudja használni a (korábban iskolaelhagyó) diákok intézményen belül tartásához, a diákok pedig saját érvénytelenség-élményük csökkentéséhez. Így a Diákház a két ellentétes társadalmi állapotot, a communitast és a struktúrát képes a
  saját hasznára fordítani.

• Nagycsaládban élő gyermekek iskolai teljesítménye és extrakurrikuláris tevékenységei

  15-24

  Bálity Csaba

  Duráczky Bálint

  Megtekintések száma:

  100

  -

• Női szempontok…: A nők növekvő munkaerő-piaci jelenléte és hatása az amerikai családok életére az ezredfordulón

  3-15

  Baluja Petra

  Czibere Ibolya

  Takács Izolda

  Megtekintések száma:

  241

  A szakértők régóta vizsgálják a női munkavállalásban történt változások hatását az amerikai családok életére. Az 1970 és 2001 közötti időszakban a gyermeküket egyedül nevelő vagy párkapcsolatban élő, huszonöt és negyvennégy év közötti nők körében a foglalkoztatottsági ráta 43 százalékról 71 százalékra emelkedett. A családok számára a női munkavállalási kedv emelkedése egyet jelentett azzal, hogy a nők otthoni és egyéb, nem piaci tevékenysége a fizetett piaci munka irányába tolódott el. Ennek következményeként sok család csak úgy képes megoldani a gyermek ellátását, hogy fizetett szolgáltatást vesz igénybe. Ebben a tanulmányban, a témában meghatározó tanulmányok elemzésével, (1) a munka- és a gyermekvállalás stratégiáit vesszük górcső alá az egyedülálló és a párkapcsolatban élő anyák körében (2), valamint azt, hogy a munkavállaló anyák távollétének milyen következményei vannak a gyermek fejlődésére. Tanulmányunkban mindezeken felül bemutatjuk a gyermekvállalás időzítését és az első gyermek megszületése körüli munkavállalási trendeket is, különös tekintettel a 25 és 44 év közötti, a gyermekvállalás és gyermeknevelés aktív időszakában lévő nők munkaerő-piaci jelenlétére, továbbá a nők és a férfiak házimunkában és a gyermek gondozásában vállalt szerepére.

• A kapcsolatintenzitás, a kapcsolattartás gyakorisága és a kapcsolatstruktúra jellemzői 2006-ban és 2015-ben Magyarországon

  102-138

  Gregor Anikó

  Kukucska Zsuzsa

  Oláh Eszter

  Megtekintések száma:

  183

   Tanulmányunkban az EU jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó (EU-SILC) kérdőíves ku­tatásának 2006-os és 2015-ös ad hoc moduljában szereplő, a rokonokkal és a barátokkal való személyes és távolsági kapcsolattartás gyakoriságára vonatkozó kérdések magyarországi ered­ményeit hasonlítjuk össze. Eredményeink szerint, összhangban korábbi hazai kutatások megál­lapításaival, 2006-hoz képest 2015-ben Magyarországon ritkább kapcsolattartás lett jellemző. A baráti kapcsolatok, azon belül is a személyesen tartott baráti kapcsolatok kevésbé, addig a rokoni kapcsolatok, különösen a rokonokkal való távolsági kapcsolattartás erőteljesebben meg­ritkultak. A különböző társadalmi csoportok közül a már eleve hátrányosabb helyzetűeket vagy az intenzitásban, vagy a kapcsolatok struktúrájában bekövetkező változás jellemzően negatí­van érintette. Az idősebbek és a deprivált háztartások lakóinak helyzete azonban mindhárom vizsgált dimenzióban romlott: kapcsolataik erőteljesebben gyengültek, tovább jobban szűkültek a rokoni és a személyesen tartott kapcsolatokra 2015-re. Ez az eredmény azt jelzi, hogy ezeknek a csoportoknak különösen felgyorsult a két év közti időszakban a társadalmi dezintegrációja, amely komoly szociálpolitikai kihívást jelent.

• Kapcsolatok sűrűjében? Rokoni és baráti kapcsolatok, személyes és távkapcsolatok Magyarországon 2015-ben

  65-101

  Gregor Anikó

  Kukucska Zsuzsa

  Oláh Eszter

  Megtekintések száma:

  195

  A tanulmány az EU jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó (EU-SILC) 2015-ös adatfelvé­telének négy, a rokonokkal és barátokkal való személyes és távolsági kapcsolattartás gyakori­ságát mérő változók leíró elemzésén keresztül mutatja be, hogy milyen a 16 év feletti magyar­országi népesség kapcsolatainak struktúrája és intenzitása. Az adatok szerint a kapcsolatstruk­túra átlagosan kiegyenlített, a kapcsolatok fele-fele kötődik rokonokhoz vagy barátokhoz, és hasonlóan egyenlő a személyes és a távkapcsolatok egymáshoz viszonyított aránya. Eredménye­ink szerint a kor mellett a háztartás anyagi helyzetének van jelentős együtt járása a kapcsolat­struktúra jellemzőivel. A többváltozós regressziós modellek egyik tanulsága, hogy az idősödés­sel párhuzamosan felerősödik más háttérváltozó kapcsolatstruktúrára gyakorolt hatása, ami az idősek közti kapcsolati egyenlőtlenségek mélyüléséhez vezet. A modellek másik tanulsága, hogy a háztartásra vonatkozó tulajdonságok (anyagi helyzet, létszám, transzferkapcsolata más háztartásokkal) bevonása érdemben befolyásolja a klasszikus háttérváltozók hatásmechaniz­musát, így megerősítést nyer, hogy a kapcsolatintenzitás és kapcsolatstruktúra mélyebb megis­meréséhez elengedhetetlen a háztartások belső szerkezeti sajátosságainak mélyebb vizsgálata. Elemzésünk végén a kapcsolatok intenzitása, a kapcsolatok iránya és a kapcsolattartás módja alapján kapcsolatklasztereket alakítottunk ki, ahol a relatív többséget a több mint egyharmadot kitevő, rendkívül gyér kapcsolati beágyazottsággal bíró klaszter tette ki.

• A „nőkérdés” tematizálása a politikai pártok diskurzusaiban a forradalom utáni Tunéziában (2011–2014)

  127-145

  Ghali Nawel

  Szekulesz Dóra

  Megtekintések száma:

  136

  A tunéziai politikai rendszer több mint ötven éven keresztül szekuláris alapokon szerveződött, amely számos jogot biztosított a nők számára. A családpolitika mellett az oktatás, az egészségügy, valamint a gazdasági és politikai szektorok is kedvezően alakultak nemek egyenlősége szempontjából. Ugyanakkor a rendszer autoriter elnyomást gyakorolt minden más politikai erővel szemben. A Ben Ali rezsim 2011. január 14-én történő elsöprése után a tunéziai társadalomnak új gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokkal kellett szembenéznie. Az új szekuláris-Iszlám diskurzus vitákat indított, mind a nyilvános, mind pedig a magánszférával kapcsolatban (Zeghal 2013). Ezen viták egyik legégetőbb témája a nők jogainak kérdésköre volt. Az iszlamisták közéleti részvételének következtében az országban új, komplex és az eddiginél kétértelműbb politikai mező jött létre. Ebben a mezőben a nőket – bár a „nőkérdést” eltérő módon tematizálták az egyes politikai szereplők, lényegében a szembenálló és versengő felek egyaránt instrumentalizálták. Ennek a kontextusnak a vizsgálatára a diskurzuselemzés módszerét alkalmazza a kutatás, mely a demokratikus átalakulás alatt zajlott eseményeket, és elhangzott beszédeket elemzi. Célom a forradalom utáni politikai helyzet jobb megértése, annak érdekében, hogy a nők társadalmi és politikai szerepének és lehetőségeinek politikai peremfeltételeit feltárjam Tunéziában.

• Trójai faló és fügefalevél: a populizmus szerepe a globális demokráciakrízisben és posztmodern autokráciákban

  30-61

  Benedek István

  Megtekintések száma:

  177

  Állításom szerint a populizmus lehet az a kapocs, amely segíthet megfelelőbb keretben értelmezni nem csupán a globális demokráciakrízist, hanem az új típusú autokráciák térnyerését és mindennapi működését. Az állítás alátámasztása érdekében előbb ezen jelenségek térhódításának jellegzetességeit vizsgáltam meg, majd a közöttük lévő kapcsolat természetével foglalkoztam, különös tekintettel az új típusú autokráciák stabilitásának vizsgálatára, amelyben érvelésem szerint a populizmus kulcsszerepet tölt be. A demokrácia és a képviselet egy autokratikus értelmezéseként felfogott populizmus, mint egy trójai faló, különösen nagy veszélyt jelent a demokráciákra, mindenekelőtt a homogénnek képzelt nép egységes akaratának és a közjó meghatározásának kisajátítására törekvő, megcáfolhatatlan morális képviseleti igénye miatt. Másfelől a populizmus az új típusú, formálisan ugyan többpárti választásokkal operáló posztmodern autokráciák számára a politikai versengés szisztematikusan eltorzított, így csupán korlátozott jellegét, valamint a rendszeren belüli újabb és újabb autokratikus tendenciák elfedését és legitimálását szolgálhatja. Mivel egy radikális, a modern autokráciákat idéző hatalmi fordulat túlságosan költséges lenne, a kvázi-demokratikus legitimációt biztosító manipulált, de többpárti választásokra és másfajta plebiszciter technikákra nélkülözhetetlen szerep hárul a posztmodern autokráciák számára, amelyekben a konszolidált politikai versenyt élet-halál harccá transzformáló és egyéb kognitív funkciókat ellátó populizmus központi szerepet tölthet be. Azaz a populista autokrácia – mint a posztmodern autokráciák egy paradigmatikus típusa – jelensége sokáig velünk maradhat, újabb és újabb feladatokat adva ezzel a működésükkel foglalkozó kutatók számára.

• A kiközösített gyerekek integrálása élménypedagógiai játékokkal

  58-70

  Vaszi Emőke

  Megtekintések száma:

  354

  A tanulmány központjában olyan gyerekek állnak, akiket a kortársai bántalmaztak már verbálisan, fizikailag és/vagy szociálisan. Az elmúlt három évtizedben az iskolai bántalmazás jelenségének vizsgálata egyre kutatottabb területté vált, amelyeknek egyik kiváltó oka a gyerek-öngyilkosságok számának jelentős növekedése. Ebből kifolyólag számos prevenciós és intervenciós program kifejlesztése és alkalmazása vált elsődlegessé, amelynek célja csökkenteni e deviáns jelenséget a tanintézményekben. Ezeknek a programoknak, kezdeményezéseknek a megléte elősegíti azt, hogy olyan közösségek alakuljanak ki, amelyekben alacsony számba fordul elő a bántó viselkedésforma. Jelen kutatás során beavatkozási eszközként az élménypedagógiai játékokat választattam. Az általam választott reformpedagógiai módszernek a központjában a szociális kapcsolatok létrejöttének elősegítése, valamint a már meglévőknek szorosabbá tétele válik elsődlegessé. A gyerekek az élménypedagógiai játékok során megtapasztalhatják a flow-t, az egymásra utaltság pozitív hozadékát, valamint a komfortzóna elhagyása során kapott új isme­reteket. A tanulmány kísérleti részében bemutatva és értelmezve lesznek a kapott eredmények. Kutatás eszközeként szociometriát választottam, amely demonstrálja az adott osztály kapcsolathálóját. Az előfelméréskor két gyerek (egy lány és egy fiú) nem rendelkezett kölcsönös kapcsolattal, majd a tudatosan irányított élménypedagógiai játék által utófelméréskor az az eredmény volt látható, hogy ezeknek a gyereknek sikerült kölcsönös kapcsolatot létrehoznia. 

• A cigány kártya: A cigányellenesség megnyilvánulási formái a szélsőjobboldali parlamenti felszólalásokban

  131-155.

  Félix Anikó

  Vásárhelyi Orsolya

  Megtekintések száma:

  183

  A tanulmány célja a magyarországi szélsőjobboldal cigánysággal kapcsolatos beszédmódjának vizsgálata az Országgyűlésbe bekerült szélsőjobboldali pártok, a MIÉP és a Jobbik parlamenti felszólalásainak elemzésén keresztül. Ennek során bemutatjuk azokat a tematikus kereteket, diskurzusokat, amelyek keretében a MIÉP és a Jobbik képviselői a cigányságról beszéltek az Or-szággyűlésben. Továbbá elemezzük a különböző reprezentációkat, „cigányképek” és kapcsolódó diszkurzív stratégiákat, amelyek a feltárt tematikák mentén megjelennek a három vizsgált par-lamenti ciklusban. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen témák mentén és hogyan kommunikáltak ezen pártok a romákról és ezáltal feltárja, hogy a szélsőjobboldali retorika hogyan járult hoz-zá a cigányellenesség társadalomban való fennmaradásához, újratermelődéséhez, vagy éppen megerősödéséhez.

• A gyermekek helye és szerepe a hetelő családokban – szülői döntések, nevelés

  88-103

  Nemes-Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  153

  A tanulmány olyan családokat vizsgál, melyek egyik vagy mindkét partnere hosszabb időtartamú távoli munkavégzés céljából hetel. Kutatási kérdéseink azokra a családokra irányulnak, akik gyermeket nevelnek és ennek eredményeként a családi életüket nagymértékben meghatározza az a sajátos működési mód, melynek alapja a fizikai, érzelmi közelség és távolság változó dinamikája. A kvalitatív eredményeket feldolgozó elemzés a gyermekeket középpontba állítva igyekszik feltárni a hetelés következtében végbement változásokat a családban. Ezek között hangsúlyosan megjelenik a kötődés a családban, a gyermekek gondozása és nevelése, valamint
  a gyermek helye és szerepe a családban. A vizsgált családok életében különböző szülői attitűdökkel és szülő-gyermek kapcsolatokkal találkoztunk.

• „Nem látod, hogy bajban vagyunk?” – A környezetvédelemmel kapcsolatos ignorancia megjelenése a vizuális figyelmi folyamatokban, és néhány lehetséges magyarázat

  49-69

  Farkas Célia Krisztina

  Pajkossy Péter

  Dúll Andrea

  Megtekintések száma:

  184

  A környezeti válság napjaink kiemelkedő kérdésköreként, s alapvetően emberi tevékenység következményeként a társadalom minden szintjén tanulmányozandó. Jelen kutatás az egyéni vizuális figyelmi mintázatokat, illetve az esetleges figyelmi torzítás megjelenését helyezte a középpontba, környezeti problémákat megjelenítő képekkel kapcsolatban, háborítatlan természeti,
  illetve szociális jeleneteket ábrázoló kontrollingerekkel összehasonlítva, mindezt egy reakcióidő-feladat keretei közt. Emellett a résztvevők hangulatának változása és önbevallásos környezettudatosságuk is felmérésre került. Figyelmi torzítást kizárólag a szociális tartalmú negatív
  ingerek eredményeztek, a környezeti jelenetek esetében ez nem volt kimutatható. A résztvevők
  hangulata bár romlott a kísérlet során, sem ez, sem pedig a környezettudatosság nem mutatott
  összefüggést egyik további változóval sem. A kísérlet során az ingerek kifejezetten rövid ideig
  kerültek megjelenítésre, mely rövidség automatikus figyelmi válaszok megragadását célozta. Az
  eredmények szerint a környezeti krízis témája erre nem volt alkalmas, ami különböző lehetséges
  magyarázatok (köztük az evolúciós háttér) keresésének igényét is felveti.

• A rendszerváltozás szociológiai és szociálpszichológiai kontextusa Magyarországon, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyére

  166-185

  Pócsi Orsolya

  Megtekintések száma:

  165

  A cikk összefoglalja a magyarországi rendszerváltozás szociológiai és szociálpszichológiai szakirodalom fontosabb megállapításait, melyek szerint az államszocializmus összeomlása, a piacgazdaságra való átmenet jelentős társadalmi veszteségekkel járt, melyek aránytalanul sújtottak régiókat és társadalmi csoportokat. A rendszerváltás társadalomlélektani következményeinek vizsgálata azt mutatja, hogy az államszocializmus paternalista, tanult tehetetlenségre ösztönző hagyatékának felszámolására a rendszerváltozást követő három évtized nem volt elegendő.

• Bourdieu tőkeelmélete és a bolognai folyamat

  105-117

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  153

  -

• Lehet-e Nyugat Kelet-Európa?

  136-141

  Főcze János

  Megtekintések száma:

  108

  Stefano Bottoni: A várva várt Nyugat. Kelet-Európa története
  1944-tól napjainkig. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont,
  Történettudományi Intézet, Budapest, 2014, p. 362.

• A szociális dominancia lehetséges megnyilvánulásainak vizsgálata az online térben: Diskurzuselemzés a Finnek Pártja képviselőinek videós tartalmai alatt

  104-127

  Markovics Márton

  Megtekintések száma:

  149

  A tanulmány során diskurzuselemzéssel vizsgáltuk a Finnek Pártja három legnagyobb YouTube követőtáborral rendelkező képviselőjének videói alá írt megjegyzéseket. A kutatás célja volt, hogy a szociális dominancia diskurzív megnyilvánulásai megállapíthatóak legyenek a kommentmezőben. Emellett szintén célul tűztük ki egy szociálisan domináns szavakat tartalmazó szólista validálását is. Ennek érdekében a szociális dominancia szakirodalmi előzményei szerint négy olyan nyelvi kategóriát állapítottunk meg, amelyek képezhetik a szociálisan domináns kommunikáció alapját. Az egyes kategóriák legnagyobb elemszámban előforduló szavait szófelhőn ábrázoltuk. A leggyakoribb kifejezések összegyűjtését követően három olyan külső csoport került meghatározásra, amellyel szemben a szociális dominancia releváns lehet. Ezek alapján az Európai Unió, a bevándorlók, valamint a hazai baloldal képezhetik a populista támogatók szemében az out-group kategóriáját. A hierarchikus kifejezések végül nem nyertek bizonyítást, mivel elenyésző elemszámban fordultak elő a mintában. A sikeresen validált kategóriákat egy kereszttáblán ábrázoltuk, amelyből megalkottuk a Finnek Pártja támogatóinak négy különböző típusát aszerint, hogy milyen külső csoportot neveznek meg, illetve milyen gyakori szavak, kifejezések dominánsak az adott kommentkategóriákban. A szociális dominancia azonban nem olyan módon fejeződött ki, ahogyan eleinte feltételeztük, és a kommentelők az „igazi finn” személyeket tekintették egy szociálisan domináns szituáció elszenvedőinek. A jelenség hátterében feltehetőleg a Finnek Pártja populista politikai retorikája áll, ami a finneket, mint hátrahagyott, leértékelt helyzetben lévő személyeket igyekszik ábrázolni. Az autoriter, politikailag kirekesztő kategória jelenléte rámutat a politikai polarizáció finnországi terjedésére. Mivel mind a szociális dominancia orientáció, mind a politikai polarizáció hátterében a szociális identitás áll, ezért a későbbi kutatásokban releváns lehet ezen tényezők egymásra hatásának vizsgálata is. 

• Felsőoktatás – integráció és más folyamatok

  62-77.

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  165

• Egy megközelítés, ezer leképeződés: Edited by Leo Granberg – Kjell Andersson – Imre Kovách: EVALUATING THE EUROPEAN APPROACH TO RURAL DEVELOPMENT – Grass-roots Experiences of the LEADER Programme

  79-82

  Bánfalvi Győző Sándor

  Megtekintések száma:

  170

  -

• Halmozódó hátrányok? – avagy cseh és szlovák roma bevándorlók mindennapjai Glasgowban

  213-220.

  Zsuzsanna Juhászné Fazekas

  Megtekintések száma:

  101

• Egy új korszak határán: Mit tartogat a jövő a szakmák világában?

  84-90

  József Boros

  Megtekintések száma:

  98

• A diszkurzív társadalomtudományi megismerés lehetőségeiről

  93-107

  Lipcsei László Péter

  Megtekintések száma:

  124

  Számos társadalomtudományi diszciplínában megjelent paradigmaváltást kísérek nyomon,
  amely elméleti és módszertani szempontok szerint is eltér az objektivitásra törekvő tudományos
  szemlélettől. Az interpretatív társadalomtudomány elsősorban a jelentések vizsgálatával foglalkozik,
  az értelmezés középpontjába a szöveget és a beszédet állítja. A társadalom tényei, melyeket
  a dolgozatban konzekvensen „társadalmi jelentéses ténynek” nevezek, nyilvánosan, egymás
  között, ti. interszubjektíven történnek. Tehát lehetőség adódik ezek értelmének és jelentésének
  vizsgálatára anélkül, hogy különböző kérdőíves technikákkal a valóságról egy pillanatképet kellene
  felvennünk, miközben azzal a társadalmi jelentések gazdagságát is szükségszerűen redukálnánk.
  A dolgozatban ennek a diszkurzív szemléletnek a paradigmává válása mellett teszem le a
  voksomat. Néhány szempontot bemutatva, kísérletet teszek e paradigma tudományos relevanciájára
  bizonyítást nyerni. Cáfolom azokat a gyakori félreértelmezéseket, melyek szerint a szövegközpontú
  szemlélet és voltakképpen a posztmodern tudományos gondolkodás mindössze irodalmi
  próbálkozás, ami tagadja még a valóság puszta létezését is és minden korábbi tudást csupán
  relativizál. Ehelyett nem többet és nem kevesebbet állítok, mint hogy a társdalom minden egyes
  ténye jelentéssel bír, amelyeket narratívákon keresztül maga a nyelv közvetít.

• Esélyegyenlőség és integrációs lehetőségek a pályaorientációban: Iskolai kompetenciák és a munkaerőpiaci integráció összefüggései

  173-190

  Sipeki Irén

  Megtekintések száma:

  147

  A pályaorientációs döntésekben megnyilvánuló kompetenciák az integráció és esélyegyenlőség
  sikerességére is utalnak, képesek prediktív módon előre jelezni ezen társadalmi folyamatokat.
  A pályaorientációs kompetenciák összekötik az egyéni jellemzőket és társadalmi színtereket,
  emiatt vizsgálatuk képes már a középiskolás korosztály munkaerőpiaci esélyeit is bejósolni. A
  kompetenciaterületek vizsgálata és elemzése képes a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai
  összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló - diákok iskolai és
  munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi
  integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás összekötő szerepet tölt be az iskolai
  oktatás és a munkaerőpiac között, emiatt jelentős szerepe van a társadalmi esélyegyenlőség
  és integráció szempontjából, túlmutatva az iskolai végzettség hatásán. Tanulmányomban ezt a
  folyamatot mutatom be az érintett kompetenciaterületek bemutatásán keresztül.

• A munka és a kapitalizmus viszonya, vagyis mi marad a munkából?

  115-120

  Bajnóczki Laura

  Megtekintések száma:

  108

  Szalai Erzsébet (2024): Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? Napvilág Kiadó, Budapest, 126 oldal.