Keresés

Keresési eredmények

• Közösségi média kommunikáció a digitális egészségügyi térben: A #cysticfibrosis és a #Asthma Big Data összehasonlító elemzése

  143-180.

  Sára Simon

  Megtekintések száma:

  416

  A 21. század technológiai környezetében egyre nagyobb jelenléttel képviseltetik magukat a
  tudatos, információszerző betegek, a korábbi alá-fölérendeltségi viszonyt elkezdte átváltani a
  kooperáció alapú együttműködés, amelyet számos digitális egészségügyi projekt segít (Koskova
  2015). A nagy számban elérhető orvosi információ pedig lehetővé tette, hogy a betegek tájékozódjanak, másodvéleményt kérjenek, orvosaiknak segítsenek és tudatos e-pácienssé váljanak
  (Meskó et. al. 2017).
  Különösen igaz a ritka betegségben érintettekre, ahol az információ megléte még nagyobb
  jelentőséggel bír, Európában már több mint 30 millió érintett életében. Ezen betegségek esetében a diagnosztikus út sok esetben hosszú, ennek következtében a megszerzett tudásanyag
  segítséget adhat a megküzdésben, ehhez pedig segítséget adhatnak az online felületek is. A kutatás ezért a közösségi médiában történő orvosi információ szerzését vizsgálta social média listening alkalmazásával. Az #Asthma és a #CysticFibrosis Twitter alapú adatbázisok elemzése hét
  éves intervallumot foglalt magába, feltáró jellegű vizsgálattal a tweet aktivitás, a szemantikai
  környezet, a véleményvezérek, valamint az elkötelezettség és a hashtag használat témakörében
  egyaránt.

• Területi integráció és fejlesztéspolitika: Esettanulmány a Vértesi Natúrpark példáján

  41-63.

  Csurgó Bernadett

  Megyesi Boldizsár

  Megtekintések száma:

  233

  Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a fejlesztési kezdeményezések milyen hatást gyakorolnak a területi integrációra. Kutatásunkban a Vértesi NatúrPark példáján keresztül azt vizsgáltuk, hogy egy területi alapú fejlesztési kezdeményezés képes-e átalakítani az érintettek térbeli kapcsolatait. Jelen tanulmány célja, hogy egy fejlesztéspolitikai tárgyú esettanulmány segítségével mutassuk be a területi integráció mechanizmusait.Eredményeink azt mutatják, hogy a részvétel mértékét alapvetően meghatározza a szerep-lők státusza, a legaktívabbak az alapító tagok. A Vértesi Natúrpark programjaiban való rész-vétel és aktivitás mértéke növeli az egyéb jellegű térbeli kapcsolatok kiterjedtségét is. Az in-volváltságra hatással van a Vértesi Natúrparkhoz való térbeli közelség, ebből következően erős Csákvárnak és a környékének a szerepe az összefogásban. A térbeli közelségen alapuló integrált-ság a kezdeményezéssel való azonosulást is meghatározza és csökkenti a versengő elképzelések kibontakozását.

• A cigány kártya: A cigányellenesség megnyilvánulási formái a szélsőjobboldali parlamenti felszólalásokban

  131-155.

  Félix Anikó

  Vásárhelyi Orsolya

  Megtekintések száma:

  359

  A tanulmány célja a magyarországi szélsőjobboldal cigánysággal kapcsolatos beszédmódjának vizsgálata az Országgyűlésbe bekerült szélsőjobboldali pártok, a MIÉP és a Jobbik parlamenti felszólalásainak elemzésén keresztül. Ennek során bemutatjuk azokat a tematikus kereteket, diskurzusokat, amelyek keretében a MIÉP és a Jobbik képviselői a cigányságról beszéltek az Or-szággyűlésben. Továbbá elemezzük a különböző reprezentációkat, „cigányképek” és kapcsolódó diszkurzív stratégiákat, amelyek a feltárt tematikák mentén megjelennek a három vizsgált par-lamenti ciklusban. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen témák mentén és hogyan kommunikáltak ezen pártok a romákról és ezáltal feltárja, hogy a szélsőjobboldali retorika hogyan járult hoz-zá a cigányellenesség társadalomban való fennmaradásához, újratermelődéséhez, vagy éppen megerősödéséhez.

• Szociálpolitikai modellváltás Magyarországon a 2010 utáni kormányzás tükrében

  28-42

  Kovács Fruzsina

  Megtekintések száma:

  386

  A magyar szociálpolitika a 2010-es kormányváltást követően lényeges hangsúlyváltozásokon ment keresztül. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az Esping-Andersen által jóléti államok tipizálására felállított modellekhez képest az említett hangsúlyváltozások milyen irányt mutatnak. Elemzési szempontként a modellek klasszikus ismérveit használjuk és öt terület mentén elemezzük a szociálpolitikai elvek, célok, eszközök változásait. A foglalkoztatás, családpolitika, adópolitika, lakáspolitika és válságkezelés mentén azt szeretnénk ismertetni, hogy Magyarországon jelenleg nem beszélhetünk a kormány által deklarált tisztán konzervatív szociálpolitikai modellről. Tanulmányunk konklúziója az, hogy a hazai rendszer jelenleg vegyes elemeket használ, bár a deklarált értékek konzervatívak, és a hatalom igyekszik megőrizni a konzervatív struktúrákat és szereplőket, a szociálpolitikában megfigyelhető egy lényeges hangsúlyeltolódás, a vegyes modell pedig erőteljes liberális elemeket mutat.

• Szolidaritási paradoxonok hálójában – a segítségnyújtás morális ellentmondásaitól az ellátórendszerek diszfunkciójáig

  51-85

  Sik Domonkos

  Megtekintések száma:

  191

  Az elemzés célja, hogy egy esettanulmány keretében mutassa be, milyen ideáltipikus szolidaritási paradoxonok bukkanhatnak fel egy falusi közösség életében. Az elemzés során különböző
  integrációs logikák (rendies-konzerváló, egyéni és interszubjektív reflexív, rendszer-kibernetikai – Sik 2015) keretei között szerveződő segítési interakciókat vizsgáltunk, hangsúlyt fektetve
  a segítő és segített perspektívák rekonstrukciójára. Az összegyűjtött interjúk (n = 22), kérdőívek
  (n = 95) és megfigyelések (1 hét terepmunka), több interpretációs körben kerültek feldolgozásra.
  A kutatás eredményeként az egyes szinteken megfigyelhető szolidaritási paradoxonok bemutatása mellett azok egymásra épülő szövetének bemutatására is kísérletet teszünk. A tanulmány
  konklúziója szerint mind a spontán, mind a célzott intervenciók szintjén kulcsfontosságú e rejtett összefüggések figyelembevétele – ennek hiányában ugyanis félő, hogy az esetlegesen megoldott szolidaritási paradoxonok helyére egy másik integrációs szintről származó látens ellentmondások lépnek.

• A feltétel nélküli alapjövedelem megítélésének empirikus elemzése YouTube hozzászólásokon keresztül

  68-93.

  Eszter Oláh

  Megtekintések száma:

  231

  Az online térben nagy népszerűségnek örvend a világ egyik legnagyobb videómegosztó platformja, a YouTube, ahol a nézők véleményezhetik a videókat és azok témáit. A tanulmány célja
  annak vizsgálata, hogy a napjaink gazdasági-társadalmi változásaival párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kapó feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban hazánkban milyen
  értékek és vélemények rajzolódnak ki a YouTube ilyen témájú videóinak kommentszekciójában.
  Kutatásunk vegyes módszerrel dolgozik, az adatok gyűjtése, tárolása, szentimentanalízise és
  a szózsák módszere informatikai eljárásokkal valósult meg, míg a kategorizálás kézi kódolás
  révén. A szentimentanalízis eredménye mutatja, hogy a pozitív érvek kisebb arányban merülnek fel a megjegyzésekben. Olyan értékjellemzőkkel bírnak, mint a befogadás, a létjogán elv, az
  igazságosság és a szabadság hangsúlyozása. A pozitív érvek közül a legmagasabb támogatottságot a megvalósíthatóság képezi. A negatív kategóriájú értékek gyakrabban merülnek fel, így
  a másodrangú lét, igazságtalanság, kirekesztés, megfizethetetlenség és a teljesítményelvűség
  értékeinek hangsúlyozása domináns az elemzett megjegyzésekben.

• Vallásosság megélése a börtönben: Hosszúidős fogvatartottak körében végzett kvalitatív kutatás első eredményei

  81-103

  Miklósi Márta

  Fekete Márta

  Tihanyi Miklós

  Sivadó Máté

  Megtekintések száma:

  233

  A vallás számos pozitív hatást fejt ki a fogvatartott életében, segíti a börtönkörülményekkel való megbirkózásban, képes jelentősen csökkenteni a bebörtönzéssel járó problémákat. Kvalitatív kutatásunkban hosszúidős fogvatartottakat kérdeztünk meg 3 magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben félig strukturált interjú módszerével arról, hogyan vélekednek a vallásosságról, gyakorol e hatást a vallás életvezetésükre, illetve, hogy milyen szerepet prognosztizálnak a vallásnak büntetésük lejártát követően. A szakirodalom feltárását követően három kutatási kérdést állítottuk fel. Feltételeztük, hogy a börtönbüntetés olyan válsághelyzet az egyén életében, amely nyitottá teszi őt a vallási értékrend felé; a vallásosság befolyásolja az egyén értékrendjét, ezen keresztül világ jelenségeihez való viszonyulását; a vallásos fogvatartottak alacsonyabb biztonsági kockázatot jelentenek. A fogvatartottak társadalomba történő visszailleszkedésén túlmutatóan az interjúk elemzése során a narratívák némelyikéből nemcsak a reintegráció igénye rajzolódik ki, hanem a szolgálat célként történő megfogalmazása is tetten érhető. 

• Tomka Béla: Szociálpolitika Fejlődés, formák, összehasonlítások: Osiris Kiadó, Budapest, 2015 (p. 250)

  100-103

  Czibere Ibolya

  Vadász Gabriella

  Megtekintések száma:

  433

  Tomka Béla érdeklődése a jóléti államok, azok intézményei és a jóléti modellek iránt publikációiban a 2000-es évek óta nyomon követhetők. Legutolsó, 2009-es, nagyobb lélegzetvételű, könyvként is megjelent összefoglalója után1 jelen kötet egy, a korábban már kisebb tanulmányok, illetve könyvfejezetek formájában körüljárt probléma, a jóléti állam és annak intézményei kérdéskörét vizsgálja európai és történeti perspektívában. Bár több kiváló könyv áll rendelkezésre a témában, a kötet mégis egyfajta hiánypótló szerepet tölt be a nagyívű, történeti perspektívákat is átölelő, a szociálpolitikai gondolkodást meghatározó értékeket és társadalomtörténeti összefüggéseket, valamint gazdaságtani hatásokat is érintő gondolatmenete eredményeként.

• Az orvosi pályaválasztás átalakulása – Mit mutatnak a terepmunka-tapasztalataink?

  5-21

  Győrffy Zsuzsa

  Susánszky Anna

  Szántó Zsuzsa

  Susánszky Éva

  Megtekintések száma:

  334

  Bevezetés: Az orvosi hivatás átalakulása a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. A deprofeszszionalizáció folyamata mellett megváltozik a gyógyítók demográfiai és társadalmi összetétele, jelentősen emelkedik a nők aránya. A fentiekkel párhuzamosan átalakulnak az orvosképzésbe jelentkező hallgatók pályaválasztási motivációi. Minta és módszer: Felmérésünkben 175 budapesti orvostanhallgató vett részt, akik egy megadott szempontrendszer alapján írták le pályaválasztásuk történetét. A szövegek feldolgozása kvalitatív (tartalomelemzés) és kvantitatív módszerek együttes alkalmazásával történt. Eredmények: A női hallgatók esetében szignifikánsan gyakoribb, hogy korábbi életkorban választják az orvosi hivatást. Mindkét nem esetében a hivatásválasztás legfontosabb faktora a természettudományos érdeklődés és az altruisztikus motivációk. A férfiak és nők pályaválasztási motivációiban a tapasztalatok, a tudás és az előnyök/lehetőségek szerepének jelentősége egyértelműen férfi dominanciát mutat. Következtetések: A hivatás pályamotivációs faktorának megváltozása minden bizonnyal jelentős hatású mind a gyógyítók, mind pedig a betegek számára. E kérdés számos további kutatási terület felé nyitja meg az utat.

• Társadalmi rétegek polarizálódása és heterogénebbé válása, a „nagyszerkezet” beállásával: Dilemmák az utóbbi két évtized kutatásai alapján

  62-88

  Harcsa István

  Megtekintések száma:

  239

  Az utóbbi időszakban a vizsgálatok inkább a polarizálódásra irányultak, és meglehetősen kevés figyelmet kaptak az egyes rétegek belső tagoltságával kapcsolatos kérdések. Jelen kutatás legfontosabb célja az volt, hogy empirikus alapon képet adjon az egyes rétegek heterogenitásáról, illetve ezzel párhuzamosan a „nagyszerkezet” beállásáról. A vizsgálatot a KSH 2016. évi rétegződés adatfelvétele alapján végeztük, amelynek különösen nagy mintája jó lehetőséget adott a kérdéskör kibontásához.  A tapasztalatok arra utaltak, hogy a heterogenitás jellemzőinek feltárása csak a különböző modellek és sémák továbbfejlesztése alapján oldható meg. Ezzel kapcsolatosan a kulcskérdés az volt, hogy az általunk használt Andorka séma módosításával sikerül-e pontosabb ismereteket szerezni az egyenlőtlenségek alakulásáról. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy az újabb sémaváltozatok alapján jóval nagyobbak a rétegeken belüli egyenlőtlenségek, mint amit az alapséma jelzett.

• Projects’ Social Effects: The Project Orientated Society

  66-77

  Czibere Ibolya

  Megtekintések száma:

  244

  -

• Veszély a munkaerőpiacon – néhány gondolat a foglalkozási szegregációró

  49-63

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  229

  A munkavállalók számára biztosítani kell az egyenlőséget, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy munkájuk, az általuk folytatott tevékenység, végső soron munkájuk eredménye alapján ne lehessen őket diszkriminálni, hátrányosan megkülönböztetni. Ez egy olyan komoly kötelezettsége az államnak, amelyet jogszabályai, illetve a bíróságoknak ítéletei révén biztosítania kell, hiszen a szociális biztonság másként nem teremthető meg. Az állam ez irányú felelőssége tértől és időtől független, hiszen amióta egyáltalán munkajogviszonyról beszélhetünk a jogfejlődés során, ez a kérdés mindig foglalkoztatta a munkavállalókat – egyúttal a munkajogászokat is. 

  Megítélése nem egyszerű, hiszen napjainkban is, amikor pedig az általános egyenlőség és általános jogegyenlőség már évszázadok óta a világ szinte összes pontján (azokon a pontokon természetesen nem, ahol például a nők és férfiak társadalmi különbségeinek komoly tradicionális jellemzői vannak, így jellemzően például az arab világban) elfogadott alapelvnek számít, ez a probléma nap mint nap jelentkezik.

• Magyar videóblogger hálózatok online

  43-67.

  Dániel Hegedűs

  Megtekintések száma:

  201

  A web 2.0 és digitális környezet, illetve az ezekben a terekben létrejövő közösségi média vitathatatlanul átformálta életünket: nemcsak a mindennapi tapasztalatainkat befolyásolta, de egy teljesen új társas terepet is teremtett, elősegítve korábban soha nem látott társadalmi gyakorlatok és szereplők kialakulását, elterjedését. A digitális technológiák demotizáló (Turner 2010) hatása teljesen új terepeket hozott létre a hírességek (újra)termelődéséhez, aminek egyik legnépszerűbb formája a videóblogolás. A vloggerek különböző mikro-celeb gyakorlatokon keresztül meglehetősen nagy hírnévre tettek szert rövid időn belül (Marwick 2015, Senft 2012), így társadalmi szerepük kulcsfontosságúvá vált a különböző tudáshalmazok, ötletek, értékek terjesztése, nyilvános artikulációja kapcsán. Ezek a kognitív mintázatok különböző diszkurzív gyakorlatokon keresztül jutnak el a rajongókhoz, melyek konkrétan – a közösségi médiás affordanciáknak megfelelően – a posztok, videók, kommentek, tweet-ek stb. sokaságából állnak össze és amely aktivitási elemekkel a rajongók különböző interakciókat is végezhetnek (komment, like stb.). Ez a fajta diszkurzív folyamat a hírességeket (jelen esetben videóbloggereket) úgynevezett szakértői intézmény (Giddens 1990) pozícióba helyezi, aminek segítségével különböző attitűdbeli, mentális, viselkedési sémákat nyújthatnak rajongóiknak. Mindeközben a digitális környezet a társadalomtudományos megismerés számára is teljesen új perspektívákat nyit, mivel a kutatók éppen ezekhez a diszkurzív panelekhez férhetnek hozzá nagy volumenben, tudományos elemzés céljából. Jelen kutatás is éppen a digitális adatokban rejlő megismerési potenciált aknázza ki, ugyanis a SentiOne nevű social listening alkalmazás segítségével rekonstruálja a hírességek alkotta online hálózatokat a különböző közös említések alapján (történjen az egy posztban, vagy rajongói kommentben). A hálózat felrajzolásán felül a SentiOne lehetőséget nyújt különböző, az említésekhez kapcsolódó metrikák létrehozására, amellyel még részletesebb kép nyerhető a hazai online térben hálózatosodó videóblogger hírességekről és az általuk létrehozott diskurzusról.

• Közösségi szolidaritás helyett sorstárs segítés a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek körében: Egy online, anonim önsegítő oldal vizsgálata

  10-33

  Bányai Borbála

  Légmán Anna

  Megtekintések száma:

  183

  Kutatásunk során az első olyan magyarországi közösségi weboldalt vizsgáltuk meg, mely kifejezetten és felvállaltan pszichés problémákkal küzdő személyek és hozzátartozóik, vagy a téma iránt érdeklődők számára készült. Egyedisége, hogy 2021-ben is anonim módon lehet regisztrálni az oldalra és hozzászólni a témákhoz. Kutatásaink során a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek élethelyzeteit a felépülés modell koncepciójában vizsgáljuk, ezért központi kérdés számunkra, hogy egy online önsegítő, sorstárs segítő csoport hogyan járulhat hozzá az egyének felépüléséhez. Emellett jelen kutatásunk egyik alaphipotézise, hogy a pszichiátriai diagnózissal élő emberek iránt mutatott közösségi szolidaritás nagyon csekély a társadalom különböző szintjein, épp ezért kiemelt jelentősége lehet az érintettek számára az – általunk vizsgált oldal által is nyújtott – önsegítésnek és sorstárs segítésnek. Feltételezésünk szerint ők egy olyan csoportot alkotnak, ami erősen stigmatizált, nagy a társadalmi elutasítottságuk. A médiában jellemzően vagy láthatatlanok, vagy erőszakos, agresszív figurákként ábrázolják őket. A Covid19 járvány helyzet hatására a karantén vagy maga a vírus hosszú távú mellékhatásainak következtében sok embernél jelentkeztek pszichés nehézségek, amik a médiában is tematizálódtak, mindennek ellenére azt gondoljuk, hogy a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek iránti szolidaritási mechanizmusok alapvetően nem változtak (lásd például elsőként a pszichiátriai kórházi osztályokat alakították át Covid19 fertőzött osztályokká).

• A „nőkérdés” tematizálása a politikai pártok diskurzusaiban a forradalom utáni Tunéziában (2011–2014)

  127-145

  Ghali Nawel

  Szekulesz Dóra

  Megtekintések száma:

  223

  A tunéziai politikai rendszer több mint ötven éven keresztül szekuláris alapokon szerveződött, amely számos jogot biztosított a nők számára. A családpolitika mellett az oktatás, az egészségügy, valamint a gazdasági és politikai szektorok is kedvezően alakultak nemek egyenlősége szempontjából. Ugyanakkor a rendszer autoriter elnyomást gyakorolt minden más politikai erővel szemben. A Ben Ali rezsim 2011. január 14-én történő elsöprése után a tunéziai társadalomnak új gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokkal kellett szembenéznie. Az új szekuláris-Iszlám diskurzus vitákat indított, mind a nyilvános, mind pedig a magánszférával kapcsolatban (Zeghal 2013). Ezen viták egyik legégetőbb témája a nők jogainak kérdésköre volt. Az iszlamisták közéleti részvételének következtében az országban új, komplex és az eddiginél kétértelműbb politikai mező jött létre. Ebben a mezőben a nőket – bár a „nőkérdést” eltérő módon tematizálták az egyes politikai szereplők, lényegében a szembenálló és versengő felek egyaránt instrumentalizálták. Ennek a kontextusnak a vizsgálatára a diskurzuselemzés módszerét alkalmazza a kutatás, mely a demokratikus átalakulás alatt zajlott eseményeket, és elhangzott beszédeket elemzi. Célom a forradalom utáni politikai helyzet jobb megértése, annak érdekében, hogy a nők társadalmi és politikai szerepének és lehetőségeinek politikai peremfeltételeit feltárjam Tunéziában.

• Újra a cigánykérdésről – Diskurzusok elemzése és a valóság

  265-274

  Alabán Péter

  Megtekintések száma:

  189

  Több, azonos megközelítésmódot követő, részben társadalomtörténeti vonatkozású, részben szociológiai felmérésekre támaszkodó alkotás látott napvilágot az új évezred első évtizedének végén a magyarországi cigányságról, annak történetéről, jelenkori kirekesztettségéről és megoldatlan társadalmi helyzetéről. Kertesi Gábor 2005. évi („A társadalom peremén. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában” című), illetve Dupcsik Csaba 2009. évi („A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében 1890-2008” című) könyve az Osiris Kiadó, míg Virág Tünde 2010-es kötete (Kirekesztve. Falusi gettók az ország peremén”) az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg egy-egy sikeres OTKA pályázat eredményeképpen.
  A több területen hasonlóságot mutató szociológiai megközelítések sorába állítható a legutóbb megjelent, a 83. Ünnepi Könyvhéten bemutatott mű, amely az emberi jogok védelmével foglalkozó Majtényi Balázs alkotmányjogász és a 20. század (azon belül a Kádár-korszak) kultúra- és társadalomtörténetét kiemelten kutató Majtényi György történész első közös kiadványa. A világhálón kétféle keménytáblás borítóval rendelhető könyv alapja egy, a későbbiekben közösen bővített 2003. évi tanulmány volt, amely több tudományág kutatási eredményeit ötvözve „érett” önálló kötetté. A címben megjelölt téma kifejtése azonban elmarad a várt alapos elemzésektől: a realitások figyelemfelkeltő, illetve a valósághű, a mindennapok szintjén átélt és tapasztalt, több nézőpontból vizsgált jelenségek tényfeltáró, ugyanakkor megoldási alternatívákat is felvázoló társadalomrajza ebből az alkotásból (is) hiányzik.

• „Társadalmunkban a sikert a nyilvánosság iktatja törvénybe”, avagy a vidéki színésznő siker- és karriermodellje

  84-104

  Baluja Petra

  Megtekintések száma:

  233

  Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy kimutathatóak-e különbségek abban, ahogy a színésznők és színészek definiálják karrierjüket, sikereiket? Mit jelent a vidéki színház színészeinek sikere? Ennek kifejtésére több kortárs, sikerre irányuló elemzést ismertetek, amelyek közül Deaton-Kahnemann és Barabási főbb elméleteire támaszkodom. Ezt követően a kutatásom módszertanát mutatom be, majd Bourdieu mezőelmélete alapján a kőszínház munkaszervezetének értelmezése kap nagyobb hangsúlyt. Végül a szervezetszociológiai kontextusba ágyazva írom le, hogy a színművészek hogyan értelmezik a sikert és a karriert, illetve mindezek alapján tipizálom habitusaikat

• Boldogulási stratégiák a hátországban: az orosz–ukrán háború társadalmi hatásai a kárpátaljai magyar közösségre

  5-32

  Kovály Katalin

  Kohut-Ferki Julianna

  Erőss Ágnes

  Tátrai Patrik

  Megtekintések száma:

  176

  Bár Kárpátalja területe viszonylag távol helyezkedik el az orosz–ukrán háború harci cselekményeinek gócpontjától, a régióban élők hétköznapjai drasztikusan átalakultak 2022 februárja után. Miközben több százezer belső menekült érkezett és telepedett le a megyében, a hadiállapot bevezetése és a gazdasági nehézségek a kárpátaljai magyar lakosság körében számottevő emigrációs hullámot indukáltak. Azonban jelentős azok száma is, akik a háborús nehézségek ellenére szülőföldjükön maradtak. Jelen kutatás utóbbi közösség helyzetének vizsgálatát helyezi középpontjába, amelyen belül: (1) ismertetjük a megyében zajló legfontosabb társadalmi-demográ­fiai változásokat; (2) bemutatjuk a kárpátaljai magyar közösség boldogulási stratégiáit a háborús viszonyok között, a migrációs döntések hátterére és a szülőföldön maradás tényezőire fókuszálva; (3) elemezzük a belső menekültek érkezésének helyi társadalomra gyakorolt hatásait, az interetnikus viszonyok alakulását. Empirikus kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a szülőföldön maradás kulcsa a családi boldogulási stratégiák folytonos átalakítása, formálása és a változó körülményekhez való gyors adaptálása. Bár a kárpátaljai magyarok lélekszámát a korábbi évtizedekben is elsősorban a kivándorlás apasztotta, 2022 óta a migráció mértéke és jellege megváltozott, ami új társadalmi kihívásokat jelent az otthon maradt közösség számára.

• A diszkurzív társadalomtudományi megismerés lehetőségeiről

  93-107

  Lipcsei László Péter

  Megtekintések száma:

  213

  Számos társadalomtudományi diszciplínában megjelent paradigmaváltást kísérek nyomon,
  amely elméleti és módszertani szempontok szerint is eltér az objektivitásra törekvő tudományos
  szemlélettől. Az interpretatív társadalomtudomány elsősorban a jelentések vizsgálatával foglalkozik,
  az értelmezés középpontjába a szöveget és a beszédet állítja. A társadalom tényei, melyeket
  a dolgozatban konzekvensen „társadalmi jelentéses ténynek” nevezek, nyilvánosan, egymás
  között, ti. interszubjektíven történnek. Tehát lehetőség adódik ezek értelmének és jelentésének
  vizsgálatára anélkül, hogy különböző kérdőíves technikákkal a valóságról egy pillanatképet kellene
  felvennünk, miközben azzal a társadalmi jelentések gazdagságát is szükségszerűen redukálnánk.
  A dolgozatban ennek a diszkurzív szemléletnek a paradigmává válása mellett teszem le a
  voksomat. Néhány szempontot bemutatva, kísérletet teszek e paradigma tudományos relevanciájára
  bizonyítást nyerni. Cáfolom azokat a gyakori félreértelmezéseket, melyek szerint a szövegközpontú
  szemlélet és voltakképpen a posztmodern tudományos gondolkodás mindössze irodalmi
  próbálkozás, ami tagadja még a valóság puszta létezését is és minden korábbi tudást csupán
  relativizál. Ehelyett nem többet és nem kevesebbet állítok, mint hogy a társdalom minden egyes
  ténye jelentéssel bír, amelyeket narratívákon keresztül maga a nyelv közvetít.

• Kovách Imre: A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai

  299-307

  Alabán Péter

  Megtekintések száma:

  145

  -

• Közösségkép – másképp

  161-168

  Tibori Tímea

  Megtekintések száma:

  201

  A közösségek kialakulásának, belső dinamikájának, átalakulásának főbb jellemzőit foglalja össze az írás Hankiss Elemér érték- és közösség kutatásainak és elemzéseinek felhasználásával. Központi kérdése az egyén elidegenedésének társadalmi meghatározottsága, a cselekvés korlátozottsága.

• Új utak a társadalom megismerésében: A donáció alapú digitális adatgyűjtésben rejlő lehetőségek

  6-26.

  Zoltán Kmetty

  Megtekintések száma:

  308

  Napról napra egyre több digitális adat keletkezik és egyre több társadalomtudományi elemzés
  használ Twitter, Instagram vagy akár Facebook-adatokat. A „big data” jelenség kapcsán felmerülő társadalomtudományi lehetőségeket és dilemmákat számos nemzetközi és hazai tanulmány végigjárta már – de az „adathoz jutás” kérdésével csak érintőlegesen foglalkoztak ezek a
  tanulmányok. Az adathoz jutás pedig egyre nehezebbé válik. Mit tehetünk abban az esetben, ha
  a piaci szereplők lezárják a platformjaikat és ha mégis találunk elérhető adatot, akkor a kutatás-etikai tanács parancsol nekünk megálljt? A válasz egyszerű: forduljunk a felhasználókhoz és
  tőlük kérjük el az adatokat. Ezt a megközelítést nevezi a szakirodalom adatdonációnak. A tanulmányban részletesen bemutatjuk az adatdonációs megközelítést külön kitérve arra, hogy a jelenlegi nagy nyugati platformok esetében milyen adatokhoz férhetnek hozzá a kutatók a felhasználókon keresztül. Az adatdonációs hozzáférés gyakorlati megvalósíthatósággát egy hazai
  pilot kutatás alapján mutatjuk be.

• A vasárnapi ebédtől a szavazóurnáig: Politikai szocializáció és politikai homofília a magyar társadalomban

  8-36

  Gere Dömötör

  Stefkovics Ádám

  Megtekintések száma:

  460

  A politikai szocializáció az egyéni politikai identitás formálódásának folyamata, amely során kialakul az egyén politikához való viszonya és politikai világképe. A politikai szocializáció különböző szférákban valósul meg, melyek közül kiemelt jelentősége van a családnak és azon belül is a szülőknek. Korábbi magyarországi kutatások is megerősítették, hogy a család az állampolgárság egyfajta „inkubátora”. Mindazonáltal alig áll rendelkezésre Magyarországon olyan adat, ami a politikai attitűdök átadásának pontosabb megértését tenné lehetővé. Jelen tanulmány a családon belüli (szülő és gyermek közötti) politikai homofíliát, valamint a szülői politikai jellemzők egyénre gyakorolt hatásait vizsgálja Magyarországon. Adataink egy 2023-ban felvett országosan reprezentatív, 2000 fős telefonos kérdőíves kutatásból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar családok közel kétharmadában azonos politikai nézeten voltak a családtagok a kérdezett gyermekkorában, a homofíliamutatók esetében a legmagasabb arányt, az apák és a válaszadók szavazási aktivitásában, valamint az anyák és megkérdezettek konzervatív-liberális beállítódása között találtuk. A szülők jellemzőinek hatását strukturális egyenlet modellezésével (SEM) teszteltük. A szülők politikai érdeklődésének és ideológiai pozíciójának erős direkt hatása volt a gyermek ugyanezen jellemzőire, ám az egyén politikai részvételét és pártpreferenciáját a szülők már csak indirekt módon befolyásolták. Az attitűdök átadásának sikerét erősen növelte, ha a szülők maguk is homofílek voltak a szóban forgó jellemző mentén. Eredményeink rámutatnak a család, mint elsődleges ágens fontos szerepére a politikai szocializációban és új kutatási irányokat jelölnek ki.

• Thomas Hobbes és a természeti állapot dilemmái I.: A totális háború axiomatikus volta

  3-24

  Nagy Levente

  Megtekintések száma:

  410

  A tanulmány a kora modern kor egyik legmeghatározóbb politikai filozófus – Thomas Hobbes –
  fő művére, a Leviatánra való reflexió. Ebből nem következik automatikusan, hogy jelen írás a mű
  egészének elemzésére, a szerző morálfilozófiájának vagy államelméletének átfogó bemutatására,
  netán Hobbes, a politikai gondolkodásra gyakorolt hatásának kifejtésére vállalkozik. A cél ennél
  szerényebb, a vizsgált terület szűkebb: a Hobbes-i hatalomelmélet dilemmákkal telített premisz-
  szájának, a természeti állapot néhány szempontjának elsősorban analitikus módszerrel történő
  elemzése. A kezdeti helyzetre vonatkozó, ambivalens kérdések annak reményében fogalmazódnak meg, hogy e kérdések több oldalról történő megvilágításával rámutassunk a téma komplexitására, illetve hogy a tanulmányban rögzítettek továbbgondolásra serkentsék az olvasót.
  Jelen írás Hobbes általános filozófiájának bemutatásával és a Leviatán logikai rekonstrukciójával indul. Ezt követően a természeti állapottal kapcsolatos két aspektus rövid elemzésére
  kerül sor: először az eredeti helyzet és a Teremtés története közötti analógia felvetése a cél, a
  feltételezett szerzői szándék szemmel tartásával. Másodszor, a kezdeti helyzet esetleges fejleményei alapján a totális háborúba torkollás axiomatikusságának vizsgálata kerül a középpontba.
  Az elemzésből kiderül, hogy a válaszadás egyik kérdésre sem annyira egyértelmű.

• A gyermekek veszélyeztetettségének konceptuális megközelítései, gyermekvédelmi kontextusok

  186-202

  Nemes-Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  144

  A gyermekek veszélyeztettségét meghatározó fogalmi megközelítések és a különböző gyermekvédelmi orientációk vizsgálata a tudományos kereteken túl szakpolitikai jelentőségű, ugyanakkor a társadalmak biztonságát és jólétét nagymértékben meghatározó kérdéskör is. A tanulmány a szisztematikus szakirodalomelemzés módszerével vizsgálja a gyermekek veszélyeztetettségének konceptuális megközelítéseit és a különböző gyermekvédelmi kontextusokat a társadalmi beágyazottság vonatkozásában. Az elméleti modellek mellett – amelyek alapvetően a veszélyeztető helyzetek kialakulásának okait igyekeznek beazonosítani – egyre inkább előtérbe kerülnek a rizikó- és védőfaktorok komplexitásán alapuló előrejelző modellek, vizsgálatok. Az egyes országokban beazonosítható gyermekvédelmi orientációk nagymértékben meghatározzák a gyermekek védelme érdekében kialakított intézményi struktúrákat, közpolitikai mechanizmusokat, amelyek működését a társadalom által képviselt értékek és a bizalom is nagymértékben meghatározza.