Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A vajdasági/délvidéki magyarok nemzeti identitása 1990-től napjainkig – II.: Irodalmi betekintés alapján
    109-134
    Megtekintések száma:
    20

    Tanulmányunk második részében bemutatjuk a vajdasági/délvidéki magyarok harmadik generációjának, az 1990 után színre lépettek nemzeti identitásának politikai-állampolgári és
    kulturális-történeti összetevőinek átalakulási folyamatait. A jugoszláv állam megszűnésével a
    vajdasági magyarok szerb állampolgárok lettek. Az új államhatalom ellenségesen viszonyult a
    vajdasági magyar kisebbséghez egészen 2014-ig, amikor az uralkodó szerb politikai elit politikai identitást váltott: oroszpártiból nyugat-európai párti lett. A magyar kormánynak a vajdasági magyaroknak nyújtott kulturális és gazdaságfejlesztési támogatásának a célja a szülőföldön
    való boldogulás és a nemzeti identitás erősítése volt. Akik támogatásban részesültek, azok előtt
    megnyílt egy pozitív jövőkép. A könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság
    nemcsak a magyarság összetartozásának tudatát, de az amúgy is nagymértékű népességfogyásban szenvedő délvidéki magyar közösség elvándorlását is felerősítette. Míg a továbbtanulási célú kivándorlás Magyarországra, addig a munkavállalás döntően Nyugat-Európába tart.

  • Az oktatási rendszer kulcsszereplői: pedagógusok Kárpátalján az ukrán válság éveiben
    165-196
    Megtekintések száma:
    12

    2017 tavaszán 338 kárpátaljai gyakorló pedagógus között végeztünk felmérést anyagi és szakmai
    elégedettségükről, illetve a migrációval kapcsolatos terveikről. A kutatási eredmények rámutattak,
    hogy az egyik legsúlyosabb probléma az alacsony keresetekkel van összefüggésben. A
    migrációt fontolgatók leginkább az anyagi elégedetlenség miatt hagynák el az országot, ezt követően
    a családi, párkapcsolati okok a mérvadók. Szakmai kiégésről azonban nem beszélhetünk
    a pedagógusok között. A megkérdezettek 72%-a, bár elégedetlen helyzetével, nem gondolkodik
    a kitelepedésen, vagy elutasítja ennek a gondolatát is. A veszélyeztetettebb kategóriát az a 84 fő
    jelenti (25%), akinek már vannak elképzelései a kitelepedéssel kapcsolatban, illetve az az 5 fő
    (2%) aki már konkrét lépéseket is tett. Ebben a két kategóriában főleg a fiatalabb pedagógusok
    képviseltetik magukat. A legfontosabb célországnak Magyarország számít. A maradók és a menni
    szándékozók között is magas a magyar állampolgársággal rendelkezők aránya, ezért ezt nem
    tekinthetjük a kivándorlás egyértelmű katalizátorának a pedagógusok között.

  • A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására
    5-29
    Megtekintések száma:
    23

    A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar
    nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon
    keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget
    jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant
    fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző
    adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív
    felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás
    óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan
    befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.
    Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző
    aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen
    komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál
    fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma
    2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül
    lehetett.