Keresés

Keresési eredmények

• A felsőoktatási kollégiumok változó világa: Közösségfejlesztés, avagy a PPP konstrukciókhoz igazodó üzemeltetés

  79-108

  Pataki Gyöngyvér

  Megtekintések száma:

  174

  2003–2011 között lezajlott felsőoktatási fejlesztés keretében létrejöttek a magán-, és a közszféra együttműködéséből származó felsőoktatási beruházások, az ún. PPP konstrukciók. Jelen cikk azt vizsgálja, hogy a PPP konstrukcióként felépülő kollégiumok miként szervesülnek a felsőoktatási térbe, illetve hogyan hatnak környezetük hasonló közfunkciókat ellátó intézményeire. Milyen válaszokat ad a tisztán közszféra, valamint a köz- és magánszféra együttműködéséből származó intézetirányítás – a public management és a private-public management – az átalakuló felsőoktatási környezet kihívásaira. Az adatok tizenhét vezetői interjún alapulnak, amelyben elemeztük a hallgatók hétköznapjait lényegileg meghatározó intézményi szereplők diskurzusait. Összességében elmondható, hogy a hallgatói önkormányzatiság átalakulása, és a hatékony üzemeltetésre való mind nagyobb igény következtében olyan strukturális erőtérbe kerültek a kollégiumok, amelyben a privát szféra logikája piacfüggőséget alakít ki és hatékonyan formálja saját képére a közszférát. A demokráciájára büszke kollégiumok olyan strukturális viszonyok közé kerülnek, ahol egyértelműen sodródnak nyíltan felvállalt stratégiai céljaikkal ellentétes irányba. Egyfelől a magánszféra mintáinak prioritásai, a ’tiszta, átlátható’ tér, a könnyebb és biztonságosabb üzemeltetés, másfelől a hallgatókról és az öntevékenységről kialakuló, reflektálatlan, normatív kép ellehetetleníti a kollégiumok felsőoktatási integrációban eddig betöltött szerepének folytatását. A vizsgált intézmények a hallgatókat a felsőoktatás szolgáltatásainak hotelszerű igénybevételére szocializálják. Ezért nem tekinthető meglepőnek a hallgatók alacsony intézményi azonosulása és részvételi hajlandósága a magán- és köztér kialakításában.

• Oktatási módszerek az általános iskolások körében, a Covid-19 járvány idején

  78-102

  Kukucska Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  248

  A kutatás középpontjában a kisiskolások körében megmutatkozó Covid-19 járvány hatásai, az oktatási keretek átalakulásai állnak, melyen belül a tanulmány a pedagógusi nézőpontokra fókuszál. A kötelező online oktatási keretek felhívták a figyelmet a tantermi órák és a digitális tanítás közötti különbségekre, a tanári hivatás háttérdimenzióira, melyek a mai oktatási rendszer kihívásaiként is értelmezhetőek. Ennek megfelelően a tanulmány reflektál a pandémia által generált társadalmi és mentális problémákra, az oktatás területén szükségessé vált digitalizáció­ra, a pedagógusokat érintő tananyag átadási nehézségekre, azaz a pedagógiai szükségállapotra, a karanténpedagógiára. A tanítási módszerek változására egy kis- és nagyvárosokban tanító pedagógusi adatbázis biztosít alapot (n = 12). Eredményként általuk bemutathatóvá váltak az online oktatás iskola-specifikus esetei, a digitális tananyagok átadására vonatkozó törekvések, a számos esetben megmutatkozó nehézségekkel és a későbbiekben beépíthető újításokkal együtt.

• A hosszú távú nemzetközi kutatói mobilitást befolyásoló tényezők – résztvevők, motivációk, célországok

  32-58

  Jánosy Orsolya

  Megtekintések száma:

  107

  A felsőoktatás nemzetköziesítésével foglalkozó tanulmányok jelentős része hallgatócentrikus, az egyetemek nemzetközi hallgatói létszámát, idegen nyelvű képzéseit, nemzetközi együttműködéseit, illetve Erasmus típusú hallgatói-, oktatói csereprogramokban való részvételét helyezi kutatásának fókuszába, az oktatói, kutatói mobilitások, különösen a hosszú távú mobilitás vizsgálata kevésbé kutatott terület. Mivel a hosszú távú mobilitások általában az oktató, kutató saját szervezésében, egyéni pályázat útján valósulnak meg, az intézmények nem rendelkeznek központi adatbázisokkal a mobilitások résztvevőit, létszámát, irányait illetően, a téma kutatása gyakran nehézségekbe ütközik. Jelen tanulmány célja a hosszú távú nemzetközi oktatói, kutatói mobilitás nemzetközi szakirodalmának, több országra kiterjedő, átfogó nemzetközi kutatások eredményeinek áttekintése, összefoglalása. A hivatkozott kutatások eredményeiből kirajzolódnak a mobilitásokra vonatkozó nemzetközi tendenciák: a mobilitás irányai, a résztvevők aránya, kora, tudományterülete, a nemek aránya, a mobilitás célországai. A tanulmány rámutat az országok közötti jelentős különbségekre.

• „Hogyan lehet innen elmenni? Hogyan lehet ide visszajönni?” – Kortárs magyar építésznők szakmai helyzetképe

  5-31

  Böröndy Júlia

  Megtekintések száma:

  156

  Az elmúlt években megélénkült az építészeten belüli szakmai diskurzus a nők helyzetéről. A fokozott figyelem oka, hogy a 2000-es évek eleje óta a diplomázók között egyre inkább a nők kerülnek többségbe, mely ellentétes a köztudatban meggyökeresedett sztereotípiákkal, miszerint az építészek általában férfiak. A nemekre vonatkozó pontos arányokkal kapcsolatban mindezidáig csak becslések álltak rendelkezésünkre, így tanulmányom első felében levéltári dokumentumokon és egy digitális adatbázison keresztül rekonstruálom az idővonalat, hogyan változott a nők számbeli aránya a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatóinál 1941 és 2023 között. Ezt követően kutatásom második felében arra kerestem a választ, miért nem látjuk a nőket a szakmai közéletben, építészeti díjazottak köreiben és tu­dományos, művészeti akadémiák tagjaiként – milyen strukturális akadályok gátolják őket a szakmai előmenetelben. Ennek vizsgálatát építésznőkből álló fókuszcsoportok segítségével végeztem.

• Politikai szocializáció serdülőkorban

  27-42

  Csákó Mihály

  Megtekintések száma:

  229

  Az „Iskola és társadalom 2005” kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy mire is nevelnek a magyar középiskolák a politikai szocializáció terén. A meghökkentő eredmények szerint a középiskolások csaknem négyötöde antidemokratikus elveket támogat: a vezérelvet és az erőszakos egypártrendszert. 2008-ban megismételtük kutatásunkat, amely során az előzőhöz hasonló következtetésekre jutottunk. Legutóbb 2017-ben bonyolítottam le ugyanezt a kutatást. Jelen tanulmányban a 2008-as és 2017-es kutatás eredményeit vetem össze.

• Hol van az igazság? – Görögkatolikus egyházi fenntartású középiskolás fiatalok igazságossággal kapcsolatos értékei

  105-123

  Bencze Ádám

  Megtekintések száma:

  154

  A tanulmányunk célja annak bemutatása, hogy a megkérdezett fiatalok mit gondolnak az igazságosságról, és mennyiben különböznek a hazai ifjúságtól és a magyar társadalom egészétől.
  Egy társadalom jó működéséhez szükséges, hogy benne a viszonyok igazságosak legyenek. Azonban többféle igazságosság létezik. Az, hogy a fiatalok, mint a jövő felnőttjei, mit gondolnak erről
  az értékről, alapvető fontosságú a társadalom működése szempontjából. A tanulmányban bemutatjuk az igazságossággal kapcsolatos filozófiai értelmezéseket és értékszociológiai kutatásokat, majd meghatározzuk a magyar fiatalok és a magyar társadalom igazságosságfelfogását.
  A kutatásunkban megkérdeztük egy kelet-magyarországi görögkatolikus középiskola minden
  tizenegyedikes és tizenkettedikes diákját 2014-ben és 2019-ben. Kvantitatív módszerrel vetettük
  össze a tanulók igazságosságról alkotott nézeteit az országban élő többi fiatal elképzeléseivel.
  Eredményeink szerint a kutatás öt éve alatt a fiataloknak fontosabb lett az egyenlőség, különösen a fiúknak. Az egyenlőség értékének fontossága egyértelműen összefüggött a megkérdezett
  fiatalok vallásosságával.

• Alternatives of how to prepare for the future labor market

  146-160

  Szőcs Andor

  Hamvas László

  Megtekintések száma:

  184

  What happens if among the members of a society and among the smaller and larger units and groups making up the society trust and confidence seems to be disappearing at once? What happens if confidence reposed into each other fall victim to social differences as well as to the economic / cost-of-living boxing of modern information society? How to stop the crisis symptom that seems to be developing this way and which is shown in the fragmentation of communities?1 With other words, is it possible to “stick again together” a community or even a whole society started to disintegrate? The questions, even if not so characteristically phrased, provide sociologists actually with the scope of understanding our modern, individualistic world (Habermas 1994). Gusfield (1975) depicts dichotomy of community and society in a way that we should interpret community as a pervading, significant contrast. By now literature seems as if it was only be able to picture the changes taking place in the images both of the society and community describing them by even more pronounced, contradictory processes. The changes that send messages on the disintegration of categories and frames becoming insecure instead of the security and integration quasi missed by Habermas. It also seems as if—quasi as an answer given to this process—occlusion/seclusion both on the part of community members and the various communities from the seemingly unknown and insecure changes were more intensive (Légmán 2012). We intend to construe these phenomena on the next pages, but due to extension limits without the need for completeness of social interpretations. We want to do it with the help of mainly one dimension: value preference through the example of a given society, namely the Hungarian one. Thus we get to the stability and the solidarity of the members of the smallest unit of society, one which accepts and expresses various value preferences, the family.

  
  From time immemorial, one of the crucial questions of mankind has been what the future has in store for us. The future, however, has remained unfathomable up to this day, and even future studies promises only as much as prognosticating what is likely to continue and what will plausibly change in the world. Thus, no wonder, that already the first “real” economists of the 18th century (Adam Smith et al.) considered the creation of the future model of labor economy as a challenge. At the present era of modern labor market, this task is closely connected with the future status of labor market since in a consumer society income acquired by work forms the basis of satisfying needs (Ehrenberg – Smith 2003, Galasi 1994).

  We are not saying anything new by stating the fact that the demand for labor force is determined by new places of work and that an ideal supply of labor force must be adaptable to the requirements of demand. To meet requirements and to be adaptable is possible only if we are armed with the necessary competencies and capital (Hodges – Burchell 2003, Bourdieu 1998). The question, to what extent students in higher education are prepared for changes in the demand for labor force, arises at this point. What can young people expect on the labor market in this ever changing world? What kind of job opportunities and work conditions are there for them, and how much are they prepared to face these changes?

• Az iskolán túl…: A tanodák szerepe a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációjában

  3-27.

  Bihari Ildikó

  Csoba Juditt

  Megtekintések száma:

  201

  A hátrányos helyzetű, roma gyerekek iskolai teljesítményének növelésében, szocializációs hátrá-nyainak csökkentésében jelentős szerepet töltenek be az iskolán kívüli, ún. extrakurrikuláris fog-lalkozások. Ezek egyik hazai formája az utóbbi években mind szélesebb körben ismertté vált tanoda. A tanulmány a rendelkezésre álló szakirodalmak, korábbi kutatások alapján a 20 éve működő tanoda kialakulását meghatározó szükségleteket, a tanodák fejlődésének főbb állomá-sait, célkitűzéseit, célcsoportjait valamint hátránykompenzáló szerepét és eredményességét vizsgálja.

• Alapjövedelem: Édes bevonatú keserű pirula?

  159-181

  Oláh Eszter

  Megtekintések száma:

  143

  A XXI. században fokozatosan elmosódik a határvonal a tradicionális foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatási formák között. A munkaerőpiacon fokozódó létbizonytalanság nehezíti
  a jóléti állam működését, egyre többen szorulnak ki a bérmunka társadalmából, így szűkebb
  körre fókuszálnak a jóléti ellátások, melyek főként munkához kötődő juttatásokat jelentenek.
  Ilyen társadalmi és gazdasági környezetben merül fel az alapjövedelem mint a társadalmi javak elosztásának új modellje. Ez a koncepció nem kötődik jövedelemteszthez, és nem vizsgálja
  a munkavállalási hajlandóságot. Ezen előnyök ellenére bevezetése nem jut tovább a kísérleti
  fázison, mivel alapvető félelmek fogalmazódnak meg vele szemben. Jelen kutatás kísérletet
  tesz az alapjövedelemmel kapcsolatos várakozások és félelmek vizsgálatára. Egyrészt a tartalomelemzés módszerével elemzésre került néhány hírportál online felülete, fókuszálva az alapjövedelemmel kapcsolatos értékítéletet tartalmazó írásokra. Másrészt egy online kérdőívvel igyekeztünk megismerni a Debreceni Egyetem hallgatóinak értékválasztását e témában, a
  tartalomelemzéssel kialakított szempontok mentén.

• A felsőoktatás és a munka közötti átmenet

  203-215

  Borza Bianka

  Megtekintések száma:

  167

  A frissen végzett diplomások munkaerő-piaci helyzetének egyik mutatója a végzettség megszerzését követő időszak hossza, és milyensége. Manapság a felsőoktatásból a munkaerőpiacra vezető út egyre összetettebb és rugalmas, mert sokan már az egyetemi, főiskolai évek alatt is dolgoznak, másoknak viszont hónapokba telik a végzés utáni elhelyezkedés. Az átmenet tehát már a tanulmányi idő közben, a diploma megszerzése előtt megkezdődik a különböző szakmai gyakorlatok, képzés alatti munkavégzés, esetleg önkéntes munkavállalás formájában. Napjainkban az álláskeresés elhúzódása magával hozta a már nem tanul, viszont még nem is dolgozik, frissdiplomás munkanélküli státuszt. Azonban a frissdiplomás munkanélküliek eltérően viselkednek a többi munkanélküli csoporttól, hiszen általában még nem dolgoztak főállásban és a család tartja el őket.