Keresés
Keresési eredmények
-
Tomka Béla: Szociálpolitika Fejlődés, formák, összehasonlítások: Osiris Kiadó, Budapest, 2015 (p. 250)
100-103Megtekintések száma:433Tomka Béla érdeklődése a jóléti államok, azok intézményei és a jóléti modellek iránt publikációiban a 2000-es évek óta nyomon követhetők. Legutolsó, 2009-es, nagyobb lélegzetvételű, könyvként is megjelent összefoglalója után1 jelen kötet egy, a korábban már kisebb tanulmányok, illetve könyvfejezetek formájában körüljárt probléma, a jóléti állam és annak intézményei kérdéskörét vizsgálja európai és történeti perspektívában. Bár több kiváló könyv áll rendelkezésre a témában, a kötet mégis egyfajta hiánypótló szerepet tölt be a nagyívű, történeti perspektívákat is átölelő, a szociálpolitikai gondolkodást meghatározó értékeket és társadalomtörténeti összefüggéseket, valamint gazdaságtani hatásokat is érintő gondolatmenete eredményeként.
-
Az önkéntesség önkéntelen oldalai. Munkahelyi konfliktusok a civil szervezeteknél végzett önkéntes munka során
276-298Megtekintések száma:124-
-
A falusi kisiskolák társadalmi ökológiája: család-közösség-iskola kapcsolatok nemzetközi összehasonlításban
76-103Megtekintések száma:378A falusi kisiskolák világszerte az oktatási és társadalmi egyenlőtlenségek metszéspontjaiban helyezkednek el, ahol a tanulói sikeresség szorosan összefügg a család, az iskola és a helyi közösség kapcsolatainak minőségével. Noha a nemzetközi szakirodalom széles körben vizsgálta a szülői részvétel és a társadalmi tőke szerepét, a vidéki kisiskolák társadalmi ökológiájáról – különösen a családi miliő, a közösségi beágyazottság és az intézményi autonómia összefüggéseiről – mindeddig kevés komparatív elemzés készült. Jelen tanulmány e hiányt kívánja pótolni egy 2010 és 2024 között megjelent empirikus és elméleti kutatásokat feldolgozó szisztematikus szakirodalmi áttekintéssel. A vizsgálat elméleti keretét Bronfenbrenner bioökológiai modellje, Bourdieu kulturálistőke-elmélete, Coleman szociálistőke-koncepciója és Epstein szülőirészvétel-tipológiája adja. Az elemzés eredményei szerint a falusi kisiskolákban a család-közösség-iskola hármas kapcsolatrendszere többszintű és interaktív módon hat a gyermekek fejlődésére, közvetlenül a kognitív, érzelmi és szociális dimenziókra, közvetetten a szülő-iskola kapcsolatok minőségén, strukturálisan pedig a helyi társadalmi tőke és az intézményi erőforrások rendszerén keresztül. A nemzetközi összehasonlítás rámutat, hogy bár a falusi iskolák univerzálisan hátrányos helyzetűek, az egyes társadalmak kulturális normái, közösségi szerkezetei és oktatáspolitikai modelljei döntően befolyásolják, hogy a családi és közösségi erőforrások képesek-e kompenzálni vagy éppen felerősíteni a hátrányokat. A tanulmány következtetése szerint a falusi kisiskolák sikeressége nem az erőforrások mennyiségén, hanem a kapcsolatok minőségén múlik, a bizalomra, kölcsönösségre és partnerségre épülő iskola–család–közösség együttműködés a vidéki reziliencia kulcsa. Az oktatáspolitikai beavatkozások akkor lehetnek hatékonyak, ha a kisiskolák közösségi és családcentrikus funkcióit megerősítik, és a szülői részvétel nem kiegészítő, hanem integrált eleme lesz a tanulási folyamatnak.
-
Fenntartható fejlődés és szabadság
1-7Megtekintések száma:175... „Ha a szavakat nem használjuk helyesen, akkor nem azt mondjuk, amit szándékunk szerint közölni szeretnénk. Ha nem azt mondjuk, amit szándékunk szerint közölni szeretnénk, az elvégzendő elvégzetlen marad. S ha ez történik, erkölcs és művészet romlásnak indul; az igazság eltűnik. S amikor az igazság eltűnik, az embereken ... zavarodott tehetetlenség lesz úrrá ... emiatt tehát nem használhatjuk helytelenül a szavakat. Ez mindennél fontosabb”.
Confucius: Analects, Book XIII, Chapter 3, verses 4-7,Konfuciusz fenti gondolatait a társadalmi harmónia megőrzése érdekében ajánlotta saját kora döntéshozóinak figyelmébe. S habár azóta közel 2500 év telt el, mégis, meggyőződésem, hogy fenti mondatai ma ugyanúgy megszívlelendők, mint amikor annak idején tanítványai lejegyezték a mester szavait.
-
A korporált szülőség értelmezése a hazai gyakorlatban
153-156Megtekintések száma:172Rácz Andrea: Gyermekvédelem mint fragmentált társadalmi intézmény.
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2016, p. 190. -
Kelet, Nyugat? A finn nemzeti azonosulás a történelmi narratívák tükrében
33-57Megtekintések száma:140A tanulmány Szűcs Jenő történész és Antonsich kutató területi archetípusainak mentén mutatja be a finn nemzeti és állami identitás kialakításának főbb mérföldköveit, a finn nemzetállam kiépítésének folyamatát. A szakirodalmak elemzése során Finnország négy fő identitás narratívájának ismertetése történik meg. Ezek a narratívák időben nem egymást követik, hanem történelmi koronként, valamint történelmi fordulópontok alkalmával újra és újra megerősödnek majd eltűnnek, Ezek közül a narratívák közül: a „Finnország mindig is a nyugati világ része volt”, „Se nem Kelet, se nem Nyugat”, „Finnország, mint Kompország Kelet és Nyugat között”, „Finnország, mint északi ország” kiemelkedik a Szűcs által leírt keleti típusú és nyugati típusú európai történelmi fejlődés hatása Finnország történelmi önidentifikációjára, amely mind keleti, bizánci (Orosz Birodalom), mind nyugati (Svéd Birodalom) elemeket és szimbólumokat is magában hordoz. A különböző megközelítések során az állam által közvetített identitására olyan konstrukcióként tekintünk, amely a mindenkori uralkodó elitek hatására, de a nemzeti identitás kialakításának és megerősítésének érdekében történt meg. Felhasználva azokat a népi motívumokat, valamint társas identitásokat, amik a finn döntően agrár jellegű népesség számára erősítették a nemzethez való tartozás érzését. Hiszen az állampolgárok által megnyilatkozó nemzeti identitás és az állam által közvetített identitás narratíva egymáson belül, egymásra kölcsönösen hatva is elősegítheti az azonosság és azonosulás érzésének erősödését. Finn esetben a legjelentősebb, a nemzeti identitás kialakulására hatást gyakorló események közé tartozik a 19. század végén elkezdődött oroszosítási hullám, valamint a Hidegháború időszakában kialakult finn semlegességi politika. Előbbi közvetlenül vezetett el a finn nemzetállam létrejöttéhez, míg az utóbbi egyfajta kényszerű visszatérést jelentett a keleti identitáshoz, megerősítve a magyar viszonylatban is sokat hangoztatott kompországi/közvetítői identitás narratíváját Kelet és Nyugat között. Napjainkban már egyértelműen Finnország Nyugattal való azonosulása a hangsúlyos, azonban a nemzeti, populista kormányzó pártok, köztük elsősorban a Finnek Pártja olyan narratívákat hangoztatnak, amelyek ismét előtérbe helyezik a „Se nem Nyugat se nem Kelet” megközelítést. Ezen túlmenően pedig Finnország és különállását is hangsúlyozzák, ami megnyilvánul többek között az Európai Uniótól való elszakadásra való törekvések hangsúlyozásában
-
Struktúra és communitas: Szubkulturális problémamegoldó tudás egy alternatív gimnáziumban
153-174.Megtekintések száma:217Az írás egy budapesti alternatív iskola, a „Diákház” belső diskurzusában megjelenő szubkulturális és iskolai/intézményi értelmezések kapcsolatát mutatja be. Két eltérő értelmezési kerethez
tartozó értelmezéseket és gyakorlatokat, amelyek párhuzamosan, egymásba fonódva jelennek
meg a diákházi kommunikációs színtéren. Ez hozzájárul egy olyan problémamegoldó felkészültség/tudás létrejöttéhez, amely külön egyik értelmezési keretben sem jelenik meg. Ebben a diskurzusban a különbözőség, deviancia, marginalitás, ellenállás vagy a communitas szubkulturális megnyilvánulásai, illetve a tudás, önállóság, felelősségvállalás és az iskolai hierarchikus
struktúra megnyilvánulásai hol egymással szembeállítva, hol egymást erősítve jelennek meg.
A diskurzusban létrejövő tudást a Diákház fel tudja használni a (korábban iskolaelhagyó) diákok intézményen belül tartásához, a diákok pedig saját érvénytelenség-élményük csökkentéséhez. Így a Diákház a két ellentétes társadalmi állapotot, a communitast és a struktúrát képes a
saját hasznára fordítani. -
Digitális egyenlőtlenségek a 15–17 éves fiatalok körében: Településtípus és jövedelmi tényezők hatásvizsgálata
65-76Megtekintések száma:212-
-
Alapjövedelem: Édes bevonatú keserű pirula?
159-181Megtekintések száma:240A XXI. században fokozatosan elmosódik a határvonal a tradicionális foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatási formák között. A munkaerőpiacon fokozódó létbizonytalanság nehezíti
a jóléti állam működését, egyre többen szorulnak ki a bérmunka társadalmából, így szűkebb
körre fókuszálnak a jóléti ellátások, melyek főként munkához kötődő juttatásokat jelentenek.
Ilyen társadalmi és gazdasági környezetben merül fel az alapjövedelem mint a társadalmi javak elosztásának új modellje. Ez a koncepció nem kötődik jövedelemteszthez, és nem vizsgálja
a munkavállalási hajlandóságot. Ezen előnyök ellenére bevezetése nem jut tovább a kísérleti
fázison, mivel alapvető félelmek fogalmazódnak meg vele szemben. Jelen kutatás kísérletet
tesz az alapjövedelemmel kapcsolatos várakozások és félelmek vizsgálatára. Egyrészt a tartalomelemzés módszerével elemzésre került néhány hírportál online felülete, fókuszálva az alapjövedelemmel kapcsolatos értékítéletet tartalmazó írásokra. Másrészt egy online kérdőívvel igyekeztünk megismerni a Debreceni Egyetem hallgatóinak értékválasztását e témában, a
tartalomelemzéssel kialakított szempontok mentén. -
Egy mélytengeri hal szárazon: értő Kálmán – az „urbánus”, a népi, a hungarista
28-50Megtekintések száma:208-
-
A fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási sajátosságai
110-128Megtekintések száma:277Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási viszonyait kívántam feltérképezni a Magdolna-negyedben megfigyelhető háztartási stratégiák dokumentálásával. Arra voltam kíváncsi, hogy a főváros szegregátumszerű bérház és utcacsoportjaiban élők miként reagáltak a gazdasági szerkezetváltozás során beszűkülő lehetőségekre, az
itt élő családok és háztartások milyen stratégiák mentén próbálnak bevételre szert tenni. Kutatásom arra is megpróbált választ adni, hogy a kirekesztettség érzésén túl létezik-e közöttük
bármilyen gazdálkodási vagy életszervezési közösség.
A megélhetési formák áttekintése után a fogyasztási szerkezet sajátosságaira koncentráltam. Interjúalanyaimat hétköznapi és ünnepi kiadásaik mellett a kiadáscsökkentés lehetséges
eszközeiről is kérdeztem. Igyekeztem megvizsgálni, hogy a kiterjedt nagycsaládok együttműködése milyen hatást gyakorol az egyes részcsaládok hétköznapi életvitelére. -
Hogyan változott a hazai egyetemisták drogfogyasztása a Covid idején?
161-177Megtekintések száma:411A Covid-19 kitörése, a karantén mindenkire jelentős hatással bír mentálisan és szociálisan egyaránt. Az életkörülmények, a napi rutin megváltozása, a munkahely elvesztése, a létbizonytalanság
jelentős lelki megterhelést jelent az emberek számára, amely növelheti az egészségkárosító
magatartások gyakoribbá válását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a rizikómagatartásban milyen változás figyelhető meg a koronavírus hatására a hazai egyetemisták körében, illetve, hogy
ez a változás milyen pszicho-szociális tényezőkkel magyarázható. Az Antwerpeni Egyetem által
koordinált Hallgatók Jóléte Nemzetközi Koronavírus Kutatás (Covid-19 International Student
Well-Being Study) adatait dolgozzuk fel. A kutatásban közel 26 ország, 75 egyeteme vett részt.
Magyarországról a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és a
Szegedi Tudományegyetem hallgatói töltötték ki online a kérdőívet. A teljes egyetemista populációt céloztuk meg. Az adatfelvétel 2020 tavaszán zajlott le. Eredményeink azt mutatják, hogy
az összes egészségkárosító magatartás csökkent a Covid-19 alatt, azonban a vírus előtt már
fogyasztók körében nőtt a fogyasztás gyakoriságának az átlaga. Mindez arra utal, hogy a hazai egyetemisták körében feltehetően csökkent a rekreációs használat, és nőtt a problémásabb
fogyasztás a pandémia alatt. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a karantén alatti
átmeneti helyzetet nehezebben viselő egyetemisták esetében gyakoribbá válhatnak az egészségkárosító magatartások, így fontos prevenciós és segítő lehetőségeket biztosítani számukra. -
A felsőoktatási kollégiumok változó világa: Közösségfejlesztés, avagy a PPP konstrukciókhoz igazodó üzemeltetés
79-108Megtekintések száma:2572003–2011 között lezajlott felsőoktatási fejlesztés keretében létrejöttek a magán-, és a közszféra együttműködéséből származó felsőoktatási beruházások, az ún. PPP konstrukciók. Jelen cikk azt vizsgálja, hogy a PPP konstrukcióként felépülő kollégiumok miként szervesülnek a felsőoktatási térbe, illetve hogyan hatnak környezetük hasonló közfunkciókat ellátó intézményeire. Milyen válaszokat ad a tisztán közszféra, valamint a köz- és magánszféra együttműködéséből származó intézetirányítás – a public management és a private-public management – az átalakuló felsőoktatási környezet kihívásaira. Az adatok tizenhét vezetői interjún alapulnak, amelyben elemeztük a hallgatók hétköznapjait lényegileg meghatározó intézményi szereplők diskurzusait. Összességében elmondható, hogy a hallgatói önkormányzatiság átalakulása, és a hatékony üzemeltetésre való mind nagyobb igény következtében olyan strukturális erőtérbe kerültek a kollégiumok, amelyben a privát szféra logikája piacfüggőséget alakít ki és hatékonyan formálja saját képére a közszférát. A demokráciájára büszke kollégiumok olyan strukturális viszonyok közé kerülnek, ahol egyértelműen sodródnak nyíltan felvállalt stratégiai céljaikkal ellentétes irányba. Egyfelől a magánszféra mintáinak prioritásai, a ’tiszta, átlátható’ tér, a könnyebb és biztonságosabb üzemeltetés, másfelől a hallgatókról és az öntevékenységről kialakuló, reflektálatlan, normatív kép ellehetetleníti a kollégiumok felsőoktatási integrációban eddig betöltött szerepének folytatását. A vizsgált intézmények a hallgatókat a felsőoktatás szolgáltatásainak hotelszerű igénybevételére szocializálják. Ezért nem tekinthető meglepőnek a hallgatók alacsony intézményi azonosulása és részvételi hajlandósága a magán- és köztér kialakításában.
-
Politainment: a szórakoztató média és a politika összefüggéseinek vizsgálata – nemzetközi szakirodalmi kitekintés
138-146Megtekintések száma:166-
-
Thomas Hobbes és a természeti állapot dilemmái II.: A természeti állapot tipológiája
3-22Megtekintések száma:366Jelen tanulmány a Hobbes-i természeti állapot négy aspektusát helyezi reflektorfénybe. Egyrészt,
arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon tekinthetjük-e a Hobbes által ábrázolt eredeti állapotot időtlen helyzetnek, amelyben nem az időtartamon, hanem csupán a szerző által felépített
logikai konstrukció kimenetén van a hangsúly, vagy időtartammal rendelkezőnek kell (lehet) ezt
az állapotot tekintenünk, amelynek sajátos fejlődési íve is van. Másrészt, az eredeti állapotba helyezett embert vizsgálja meg annak érdekében, hogy megállapíthassuk a természetes környezet
emberének valóban „természetes” voltát, és e kettő (ember és állapot természetessége) közötti
összhangot. Harmadrészt, az eredeti helyzet emberei között fennálló lehetséges viszonyok tanulmányozása képezi az elemzés tárgyát. Negyedrészt, az előző kérdéshez közvetlenül kapcsolódva,
a természeti állapot többféle értelmezésének bemutatására kerül sor. E szempontok kibontásával – úgy tűnik – jobban rávilágíthatunk a Hobbes-i természeti állapot ambivalens jellegére is. -
A „Harari-jelenség” – töprengések a tudományos sikerről és a teljesítményről
130-137Megtekintések száma:227Talán tőlem hallottak először debreceni egyetemi kollégáim – köztük a Metszetek
szerkesztői is – Youval Noah Harariról, az izraeli történészről, illetve magyarul is
megjelent könyveiről (Sapiens, Homo Deus, 21 lecke a XI. századról). Rám mély benyomást tett különösen első, és szerintem legjelentősebb könyve a Sapiens. Letagadhatatlanul tetszett szarkasztikus és önreflexív, könnyed és elegáns, provokatív, sőt
szemtelen mesélő stílusa, élvezetes olvasmányossága – no meg, elgondolkodtató okfejtése.
Ezzel együtt, Harari sztorija nem egy szokványos tudományos sikersztori, hanem
sokakat zavarba ejtő egyensúlyozás a tudományosság határvonalán, amely sajátos
mondandó és stílus korábban elképzelhetetlen, legfeljebb krimi és romantikus bestseller-szerzőkével összemérhető sikert hozott a példányszámokban szerzőjének.2
Azután kollégáim is elolvasták Harari könyveit, és ez jól érzékelhetően elgondolkodtatta, sőt zavarba is hozta őket. Amikor gyanútlanul, egészen más ügyben keresve őt, bementem tanszékvezetőm irodájába, és ott a Metszetek szerkesztői tartottak
szerkesztőségi ülést – egyszer csak valaki megszólalt, hogy nem lenne-e kedvem
röviden összefoglalni és megírni gondolataimat erről a „Harari-jelenségről”? Mivel
e jelenség engem is foglalkoztatott, könnyelműen rávágtam, hogy „miért is ne? Természetesen igen”. Meg is állapodtunk egy határidőben, ami már réges-régen elmúlt
– pedig gyakran gondoltam adósságomra. Azután meg, sok-sok töprengés után – hát
mégis megírtam… -
A szülők iskolai önkéntes munkája a pedagógusok interpretációjában Magyarország egy hátrányos helyzetű régiójában
28-48Megtekintések száma:348A nemzetközi szakirodalomban a szülők iskolai önkéntes munkájával számos tanulmány foglalkozik, Magyarországon azonban kevés az ezt érintő kutatás. Tanulmányunkban a szülők önkéntességét a tanárok interpretációja által vizsgáljuk Magyarország három hátrányos helyzetű megyéjében, kvalitatív interjús módszerrel. Az alapsokaságot az általános- és középiskolák pedagógusai jelentették, és az alanyokat többlépcsős, rétegzett mintavétellel választottuk ki. Az elemzésbe 38 interjút vontunk be, amelyben megjelent a szülők önkéntes munkája. Az interjúkat kézi és gépi hibrid kódolással dolgoztuk fel. Eredményeink szerint a tanárok a felkérésre vagy kényszerből történő részvételt is önkéntességnek tekintették, és „igazi” önkéntesség alig van jelen, a szülők maguktól kevéssé kezdeményezik a segítségnyújtást. A szülők jellemzően alkalmi önkéntesek, intenzívebben csak a szülői munkaközösség tagjai vesznek részt önkéntes munkában. A pedagógusok szerint a szülők önkéntes munkája nélkülözhetetlen az iskola életében, így véleményünk szerint fontos lenne népszerűsíteni azt, motiválni a szülőket az iskolai életben való nagyobb részvételre.
-
A radikalizmus szociális reprezentációja fiatalok körében
64-78.Megtekintések száma:192A tanulmányban egy nemzetközi kutatás (Myplace) adatait felhasználva, politikai szocializációs szempontból lényegesen eltérő két városban (Ózd és Sopron) élő 15–26 éves fiatalok radikalizmus értelmezését a szociális reprezentáció elmélet alapján vizsgáltuk. Az elméletre épülő
egyik empirikus módszernek megfelelően, a 2012-ben lebonyolított kérdőíves adatfelvétel során
asszociációs válaszok kvantifikálásával a radikalizmus reprezentációjának strukturális és tartalmi jellemzését követően a fiatalokra jellemző nacionalizmus és a demokratikus alapelvekhez
való viszony, valamint a radikalizmus reprezentációjának kapcsolatát elemeztük. -
A többségi döntésről
81-100Megtekintések száma:337A különböző érdekek mentén tagolt és értékpluralizmuson nyugvó modern társadalmak kihivó
kérdései közé tarozik a közügyi döntéseket meghozó személyek (vagy testületek) mibenléte, a
döntési folyamatok mechanizmusa, illetve a döntések tartalma. A demokráciák fejlődéstörténetében egyre elfogadottabbá vált, hogy a társadalom egészére kiterjedő kollektív döntéshozatalnak a többségi elven kell nyugodnia, a többségi (mennyiségi szempont szerinti) döntést
helyezve előtérbe, míg az alkotmányosság a döntések tartalma alapján ítélte (és ítéli) meg annak elfogadhatóságát. Ennek kapcsán legalább két alapvető kérdés merülhet fel: egyrészt, hogy
a többségi döntés mennyire mondható hatékony, vagy az „igazságoz” a lehető legközelebb álló
döntésnek, másrészt, hogy a többségi döntés valóban a többség akaratának érvényesülését jelenti-e. Számos kutatás mutat rá arra, hogy a többségi döntéseknek lehetnek kevésbé hatékony,
az „igazságtól” távol eső kimenetelük, és arra is, hogy a modern demokráciák szerves része a
többség által elfogadott kisebbségi akaratok érvényesülése, „többségi” döntés címszó alatt. Jelen
tanulmány e két kérdés részleges megválaszolására tett kísérletet.
