Keresés
Keresési eredmények
-
A vajdasági/délvidéki magyarok nemzeti identitása 1990-től napjainkig – II.: Irodalmi betekintés alapján
109-134Megtekintések száma:59Tanulmányunk második részében bemutatjuk a vajdasági/délvidéki magyarok harmadik generációjának, az 1990 után színre lépettek nemzeti identitásának politikai-állampolgári és
kulturális-történeti összetevőinek átalakulási folyamatait. A jugoszláv állam megszűnésével a
vajdasági magyarok szerb állampolgárok lettek. Az új államhatalom ellenségesen viszonyult a
vajdasági magyar kisebbséghez egészen 2014-ig, amikor az uralkodó szerb politikai elit politikai identitást váltott: oroszpártiból nyugat-európai párti lett. A magyar kormánynak a vajdasági magyaroknak nyújtott kulturális és gazdaságfejlesztési támogatásának a célja a szülőföldön
való boldogulás és a nemzeti identitás erősítése volt. Akik támogatásban részesültek, azok előtt
megnyílt egy pozitív jövőkép. A könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság
nemcsak a magyarság összetartozásának tudatát, de az amúgy is nagymértékű népességfogyásban szenvedő délvidéki magyar közösség elvándorlását is felerősítette. Míg a továbbtanulási célú kivándorlás Magyarországra, addig a munkavállalás döntően Nyugat-Európába tart. -
Az oktatási rendszer kulcsszereplői: pedagógusok Kárpátalján az ukrán válság éveiben
165-196Megtekintések száma:452017 tavaszán 338 kárpátaljai gyakorló pedagógus között végeztünk felmérést anyagi és szakmai
elégedettségükről, illetve a migrációval kapcsolatos terveikről. A kutatási eredmények rámutattak,
hogy az egyik legsúlyosabb probléma az alacsony keresetekkel van összefüggésben. A
migrációt fontolgatók leginkább az anyagi elégedetlenség miatt hagynák el az országot, ezt követően
a családi, párkapcsolati okok a mérvadók. Szakmai kiégésről azonban nem beszélhetünk
a pedagógusok között. A megkérdezettek 72%-a, bár elégedetlen helyzetével, nem gondolkodik
a kitelepedésen, vagy elutasítja ennek a gondolatát is. A veszélyeztetettebb kategóriát az a 84 fő
jelenti (25%), akinek már vannak elképzelései a kitelepedéssel kapcsolatban, illetve az az 5 fő
(2%) aki már konkrét lépéseket is tett. Ebben a két kategóriában főleg a fiatalabb pedagógusok
képviseltetik magukat. A legfontosabb célországnak Magyarország számít. A maradók és a menni
szándékozók között is magas a magyar állampolgársággal rendelkezők aránya, ezért ezt nem
tekinthetjük a kivándorlás egyértelmű katalizátorának a pedagógusok között. -
A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására
5-29Megtekintések száma:111A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar
nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon
keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget
jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant
fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző
adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív
felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás
óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan
befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.
Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző
aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen
komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál
fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma
2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül
lehetett.
