Keresés

Keresési eredmények

• A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására

  5-29

  Tátrai Patrik

  Molnár József

  Molnár D. István

  Kovály Katalin

  Erőss Ágnes

  Ferenc Viktória

  Rákóczi Krisztián

  Megtekintések száma:

  111

  A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar
  nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon
  keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget
  jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant
  fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző
  adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív
  felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás
  óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan
  befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.
  Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző
  aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen
  komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál
  fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma
  2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül
  lehetett.

• A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása

  142-164

  Erőss Ágnes

  Kovály Katalin

  Megtekintések száma:

  44

  Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politika
  viszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a város
  köztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulat
  alkalmával jelentősen átalakul (Light 2004).
  Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanító
  törvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múlt
  szimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település-
  és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát.
  Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunk
  annak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek be
  egyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilag
  egyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másik
  célja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy a
  dekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja.