Keresés

Keresési eredmények

• A nosztalgia esete a Kádár-korszakkal

  3-21

  Gyarmati György

  Megtekintések száma:

  17

  -

• A szegénység etnicizálódása a biharkeresztesi mikrotérségben?

  81-92

  Bánfalvi Győző

  Megtekintések száma:

  27

  A Biharkeresztesi mikrotérségben végzett kutatás során (félig strukturált interjúk felvétele)
  családos, jövedelmi szegénységben élő háztartásokat kerestünk fel, akik között feltűnő volt, hogy
  többségében romákkal kerültünk kapcsolatba. A települési polgármesterek által megbecsült
  roma lakosság aránya pedig kísértetiesen együtt mozgott a potenciális közmunkások arányával.
  A települések korfáinak vizsgálata azt mutatta, hogy a „fiatalosabb” települések azok, amelyeket
  a polgármestereik magasabb roma lakosságúra becsültek. A jelenségek közötti ok-okozati
  kapcsolat lehetőségét alátámaszthatja számos korábbi empirikus kutatás is (Kemény 2004;
  Molnár 2007). Ezek már korábban rámutattak a szegénység etnicizálódásának jelenségére
  Magyarországon (Ladányi – Szelényi 2004). Az elméletet a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg
  megyében elvégzett 2007-es kutatás szintén megerősítette (Fónai és mtsai). A jelen tanulmány
  célja, hogy az elvégzett kvalitatív vizsgálatok, a korábbi tanulmányok, valamint KSH és TeIR
  adatok alapján megvizsgálja, hogy a Biharkeresztesi mikrotérség öt településén kimutatható-e
  a szegénység etnicizálódása.

• Történeti emlékezet nálunk és más nemzeteknél

  126-130

  Balázs Bárány

  Megtekintések száma:

  17

  K. Horváth Zsolt: Az emlékezet betegei. A tér-idő társadalomtörténeti
  morfológiájához. Kijárat Kiadó, Budapest, 2015, p. 384.

• A töredezett magyar társadalom esélyei

  1-6

  Vida László

  Megtekintések száma:

  8

  Takács Erzsébet (2018): A szolidaritás alakváltozásai: Az együttműködés lehetőségei és gátjai Magyarországon.
  Budapest, Magyarország: Napvilág Kiadó (2018), 217 oldal

• Fiatal közmunkások egyik lehetségesjövőképe(?) – avagy a magyar JWT

  121-130.

  Sánta Tamás

  Megtekintések száma:

  19

  Ma Magyarországon, a közlések szerint, egyre több 25 év alatti fiatal jelenik meg közmunkap-rogramokban. Sőt mind gyakrabban fordul elő, hogy szülők, elsősorban anyagi indokokra hivat-kozva, kiveszik gyerekeiket az iskolákból, hogy közmunkásoknak adják őket.A tanulmány erre a jelenségre irányítja a figyelmet. Továbbá bemutatja azt a párhuzamot, amit a szerző lát azok között a fiatalok között, akik dolgoznak, de képzettség nélküli munkákat végez-nek (Job Without Training [JWT]), valamint a közmunka és az abban dolgozó fiatalok sajátosan magyar helyzete között.Bemutatásra kerül a JWT fogalma, az ebben kimutatható kategóriák, illetve hogy ezek közül melyek rendelhetők a magyarországi fiatal közmunkások létállapota mellé. Statisztikai adatok mutatják be a 25 év alatti fiatal közmunkások számarányát, nemek szerinti bontását, valamint jelentések utalnak a növekvő tendenciára és helyzetük jövőbeli kilátástalanságaira.A szerző úgy véli, hogy a fiatal közmunkások számának növekedése, helyzetük változatlan-sága ebben a foglalkoztatási formában a „NEET-gyártás előszobájának” tekinthető a jövőben.

• A pedagógusi szerep dilemmái és összefüggései az életminőséggel

  3-14

  Bakos Kinga

  Megtekintések száma:

  16

  -

• MaHolnap: Társadalmi felzárkózási szemle

  135-137

  Maszlag Fanni

  Megtekintések száma:

  18

  -

• „Ha munkásszálló – legyen jó”: Munkásszállók helyzete az állami és a vállalati szociálpolitikában Szabolcs-Szatmár megyében a hetvenes években

  43-61

  Murányi-Győri Gréta

  Megtekintések száma:

  50

  Az ingázók „második otthonának” bemutatása, az ingázás, mint a Kádár-korszak egyik legmeghatározóbb társadalmi jelenségének kutatása kapcsán elkerülhetetlen. Különösen indokolt ez Szabolcs-Szatmár megyében illetően, amely térség különösen szorosan kapcsolódott a megyén belüli ingázás jelenségéhez. A korszakban megvalósuló összefonódó állami és vállalati szociálpolitika egyik fő célja, különösen az 1960-as évek első felétől, kétségkívül a munkásszállók által nyújtott kielégítő életkörülmény és kulturális szolgáltatások biztosítása volt. Míg a megyei politikai vezetés részéről az 1970-es évek elejétől, addig az egyik legtöbb ingázót foglalkoztató vállalat, a Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat számára már a hatvanas évek végétől prioritást élvezett az ötvenes évek eleje óta működtetett munkásszállók ügyét. A vállalati törekvések legfőképpen a megfelelő higiéniai körülmények kialakítása, valamint a kulturális lehetőségek biztosítása kapcsán mutatkoztak meg. A jelentős anyagi ráfordítás ellenére maradandó eredményt azonban nem sikerült elérni, aminek hatására a korábbi évtizedekben kitűzött vállalati célok az 1980-as években is prioritást élveztek.

• Az egészségértés fogalma, mérése és hatása az emlőszűrésen való részvételre

  167-185

  Döbrössy Bence

  Megtekintések száma:

  72

  A tanulmány az alacsony egészségértés és az emlőszűrés elutasítása közötti kapcsolatot elemzi. Definiálja az egészségértést, bemutatja mérésének módszertanát, beszámol a felmérések eredményeiről, ismerteti a magyar emlőszűrési adatokat, részletesen taglalja az egészségértés emlőszűrésre gyakorolt hatásával foglalkozó kutatásokat és javaslatokat tesz az egészségértés
  javítására. Az egészségértés az egészségügyi kérdésekben való információszerzési, értési és eligazodási képesség. Validált eszközök léteznek a mérésére. Más országokhoz hasonlóan, a magyarországi felmérés is jelentős egészségértési hiányosságokat fedezett fel. A lakosság körülbelül felének elégtelen vagy problémás az egészségértése. Kutatások támasztják alá, hogy a mammográfiás szűrésen való részvételt negatívan befolyásoló tényezők között az alacsony egészségértés is szerepet játszik, ezért tanulmányozása létfontosságú lehet az emlőszűrés népegészségügyi hasznának maximalizálása szempontjából.

• A gyermekkel rendelkező és a nem gyermekes férfi dolgozók karrier elképzelései

  91-105

  Dr. Juhász Tímea

  Kálmán Botond

  Dr. Tóth Arnold

  Megtekintések száma:

  30

  A munka és család összehangolása fokozottabb figyelmet kap a társadalomtudományi kutatásokban. Sokáig a vizsgálatok elsősorban a kisgyermekes nők helyzetével foglalkoztak, ám későbbiekben a kutatók hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy nemcsak a nőknek, de a férfiaknak is
  gondot okoz e két terület összehangolása.
  Mint ahogy Bencsik-Juhász (2012) írja: „Miután a tényleges munkapiacon a férfiak foglalkoztatása a meghatározóbb és elfogadottabb, az ezzel járó minden előnnyel (például magasabb
  bérezés azonos munkakörökben) és hátránnyal (például hosszabb munkaidő), nem véletlen tehát, hogy a nők egyre erőteljesebb munkaerő-piaci jelenlétével és aktivitásával a hagyományos
  családi szerepmegosztások is lassan formálódnak és átalakulnak” (Bencsik – Juhász 2012: 616).
  A közvélemény lassan két elvárás-rendszert tekint a férfiakkal szemben: még mindig tartósan, és erősen él a köztudatban a hagyományos családfenntartó szerep, miközben részt vár a
  férfiaktól a gyermeknevelésben is. Kérdés, hogy ezek a folyamatok hatással vannak-e a férfiak
  karrierterveire?
  A tanulmány a gyermekkel rendelkező és a gyermekkel nem rendelkező férfi dolgozók karrier elképzeléseit mutatja be. A szerzők egy kvantitatív felmérést készítették a kérdés megismerésére. A 2016-os kutatás alapján elmondható, hogy e két csoportba tartozó férfiak különböznek
  a kérdést illetően.

• Kockázatok és mellékhatások az iskolai nevelésben

  77-85

  Kósa Rita Diána

  Megtekintések száma:

  18

  Az iskolával foglalkozó kutatókat főként az érdekli, mi történik az általános iskolába való belépés előtt, illetve az onnan való kilépés után, azzal, hogy mi zajlik e két esemény között már

  kevésbé.

  Ennek egyrészt módszertani okai vannak, hiszen a rejtett tanterv, az iskola életének,

  belső világának feltárása sok szempontból problémás terület. Másrészt mindenki járt iskolába,

  így a legtöbben úgy vélik, hogy pontosan tudják, mi zajlik az iskola falai között. Azonban ma sem

  tudjuk azt, hogy pontosan mi is játszódik le az iskolában, ami jelentősen megnehezíti az oktatáspolitikusok, tantervkészítők és a pedagógusok munkáját.Az iskolával foglalkozó kutatókat főként az érdekli, mi történik az általános iskolába való belépés előtt, illetve az onnan való kilépés után, azzal, hogy mi zajlik e két esemény között már

  kevésbé.

• A halál nyomai

  159-166

  Libicki Éva

  Megtekintések száma:

  13

• Egy új korszak határán: Mit tartogat a jövő a szakmák világában?

  84-90

  József Boros

  Megtekintések száma:

  19

• Időszemlélet és politikatudomány: Váltógazdálkodási ciklusok a jelen-centrikus és a történelmi szemléletmód között

  94-130.

  Ervin Csizmadia

  Megtekintések száma:

  24

  A kétrészes tanulmány első részében a szerző abból indul ki, hogy a politikatudomány számára
  izgalmas kihívás az elmúlt 50 év tudományos paradigmáinak áttekintése időszemléleti perspektívájuk alapján. A tanulmány kizárólag az időszemlélet alapján tekinti át az elmúlt 50 évet és
  emeli ki ebből a korszakból a legfontosabbnak tekintett négy paradigmát: a politikai fejlődést,
  a tranzitológiát, az új historicizmust és az amerikai politikai fejlődés iskoláját. A dolgozat áttekinti az egyes paradigmák reprezentatív szerzőit és érvelésük legfontosabb elemeit. Az 1960-as
  és a 80-as évek között a politikatudósok fogékonyak a történelmi szemléletre, hogy aztán a 90-es
  évektől a 2000-es évek közepéig az értelmezési nézőpont a jelen legyen. Az utóbbi évtizedben
  viszont mintha ismét növekedne az érdeklődés a történelmi látásmód iránt. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a politikatudományon belül egyfajta váltógazdálkodás mutatható ki a
  két szemléletmód között, és ennek logikáját célszerű tanulmányoznunk.

• Implicit munkateljesítmény sztereotípiák Svédországban az etnikummal és a túlsúllyal kapcsolatban

  231-235

  Sánta Tamás

  Megtekintések száma:

  18

  -

• „Sarjainak sorsát-hírét vállára felöltvén”: Vincenzo A. Piccione (szerk.) (2008): Kiskorúak és az új egyetemes jogok. Úton az európai polgárság felé. Aemme Kiadó, Róma

  176-180

  Takács Izolda

  Megtekintések száma:

  15

  -

• A délszláv háború emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben

  32-81

  Baumann Tímea

  Megtekintések száma:

  9

  -

• Virtuális világok, valódi kérdések: A Replika internet-kutatási száma Belépés Jelszóval! Online világok és kutatási módszereik

  122-125

  Bakos Áron

  Megtekintések száma:

  25

  Replika, 2015/1–2, 90–91. sz.

• A szegények adója

  19-27

  Bánfalvi Győző

  Megtekintések száma:

  16

• Halmozódó hátrányok? – avagy cseh és szlovák roma bevándorlók mindennapjai Glasgowban

  213-220.

  Zsuzsanna Juhászné Fazekas

  Megtekintések száma:

  29

• Folyamatfilozófia, folyamatban

  242-248

  Lovász Ádám

  Megtekintések száma:

  38

  Wang, Zhihe (2020): Folyamat és pluralizmus. Kínai elmélkedés a sokszínűség harmóniájáról. Budapest, Pallas Athéné, 243 oldal, fordította: Radó Nóra

• Egészségügyi információszerzés módjai szakrendelésen megjelent betegpopuláció körében

  124-138

  Molnár Regina

  Sági Zoltán

  Fejes Zsuzsanna

  Törőcsik Kálmán

  Köves Béla

  Paulik Edit

  Megtekintések száma:

  38

  Bevezetés Az egészségmagatartás fontos összetevője ugyan az információk megszerzése, mégis kevéssé ismertek a betegek informálódási szokásai. Célkitűzés Szakrendelésen megjelenő betegek körében azonosítani a különbözőképpen informálódó betegcsoportokat. Módszer Kérdőíves felmérés egy budapesti szakrendelőben tartózkodó potenciális betegek körében. A kérdőív a következő kérdéscsoportokat tartalmazta: szociodemográfiai adatok, orvoshoz fordulási szokások, szakorvossal való kommunikáció módja, technikai eszközök használata. Eredmények 260 fő körében végeztük el a felmérést (36,2% férfi, 63,8% nő). A páciensek betegségükkel kapcsolatban elsősorban az orvostól tájékozódnak, majd az internetes honlapokat és a Facebook csoportok híreit böngészik. Elsősorban betegségükkel, panaszaikkal kapcsolatban keresnek információt az interneten, orvosaikról, egészségügyi intézményről kevésbé. A fiatalok, az aktív munkavállalók, a magasabb iskolai végzettségűek aktívabbak; az idősebbek, az özvegyek azonban kevésbé informálódnak az interneten. Következtetések Az interneten elérhető információk nem jutnak el minden szociodemográfiai csoporthoz. Az ellenőrzött honlapok és a közösségi médiában való megjelenések fontos
  szerepet tölthetnének be a betegek információszerzési folyamatában és fontos kiegészítői lehetnének az orvos-beteg kapcsolatnak.

• Az elmélet és a gyakorlat találkozása

  162-166

  Kocsis Zsófia

  Megtekintések száma:

  28

  -

• Demokrácia-túra, ami az erdő közepén hagy minket

  112-115

  Nagy Zsolt

  Megtekintések száma:

  19

  Jason Brennan (2023): Democracy – A guided tour. Oxford, Oxford University Press, 320 oldal 

• A házasság gazdasági szervezete: költségek és hasznok

  139-145

  Kukucska Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  32

  -