Keresés
Keresési eredmények
-
Termékenységi trendek vizsgálata Magyarországon és Svédországban
52-89Megtekintések száma:85A tanulmány célja Magyarország és Svédország termékenységi trendjeinek összehasonlító elemzése demográfiai mutatók (1980-2022) és strukturális tényezők időbeli alakulásának vizsgálatával. A tanulmány elsőként demográfiai indikátorok alapján elemzi a termékenységi mintázatok változását. Az ezt követő empirikus vizsgálat 1995–2022 közötti idősorok trendelemzésén alapul, nemzetközi adatbázisokat felhasználva. A trendelemzés a teljes termékenységi arányszám, valamint a női foglalkoztatottság, iskolai végzettség, nemek közötti bérkülönbség és családtámogatások GDP-arányos szintjének időbeli változását vizsgálja. Az eredmények szerint a termékenység alakulása több esetben együtt változott gazdasági, társadalmi és intézményi tényezőkkel. Magyarországon a TTA 2011-es mélypont után emelkedni kezdett, Svédországban pedig a termékenység viszonylag stabil, ahol a természetbeni családtámogatások növekedése és a magas női foglalkoztatottság segítik a gyermekvállalás és munkavégzés összeegyeztetését. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a családpolitikai intézkedések hatását a strukturális környezet nagymértékben meghatározza.
-
Közösségi megközelítések gyermekvédelmi gyakorlatban való érvényesítése : nemzetközi trendek
70-86Megtekintések száma:227Nemzetközi szinten jelentős változások történtek ez elmúlt években a gyermekvédelem terén,
hiszen a globális verseny, a tőke és munkaerő széles körű mobilitása, a gazdasági folyamatok
felgyorsulása és a nemzeti gazdaságok egymástól való függősége, mint ahogy 2007. óta a gazdasági válság is hatással van a jóléti rendszerek működésére. Jelen tanulmány azt vizsgálja,
hogy az 1989-es Gyermekek jogairól szóló egyezmény óta milyen tendenciák, trendek figyelhetők meg a nemzetközi gyermekvédelem gyakorlatában, milyen gyermekvédelmi orientációkat
különíthetünk el egymástól, ezek milyen jellegzetességekkel bírnak, illetve milyen út látszik körvonalazódni – közös kihívásként – általában az állam gyermekvédelemmel kapcsolatos teendőinek ellátása terén. A tanulmány a nemzetközi diskurzusban központinak számító néhány téma
fontosságára hívja fel a figyelmet, mint a kliensek komplex szükségleteinek kezelése, partneri
együttműködések fontossága, szülőség támogatása és mindezek megvalósításához szükséges
szakmai készségek és kompetenciák köre. -
Társadalmi-gazdasági folyamatok a Derecskei járás területén
105-130Megtekintések száma:139Hazánk számos határ menti térségében tapasztalhatjuk a társadalmi-gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulását, melyek a jövőbeni fejlődés ütemére, a településeken várható folyamatokra is hatással vannak. A határok, különösen az ország keleti részén, akár több alkalommal is megváltoztak, újra és újra megakasztva egy-egy térség fejlődését (Pénzes et al. 2011). A határok elszigetelhetik egymástól a településeket, így inkább gátolják fejlődést, mint a kapcsolatokat ösztönzik (Reichman, 1993). Számos esetben magának a határnak az átjárhatatlansága, a határátkelők hiánya, vagy távoli elhelyezkedése miatt a kapcsolatok nehezen tehetők újra funkcionális egységgé (Pénzes, 2012).
-
Munkamigráció a székelyföldi térségben: Migráció és fejlődés, a migrációs döntések meghozatala
17-31Megtekintések száma:200A munkavállalás céljából történő migráció napjaink egyik fontos társadalmi jelensége. Az
alábbi tanulmány a székelyföldi munkamigráció rendszerváltás utáni helyzetébe nyújt betekintést. Vázolja azokat a legfontosabb trendeket, amelyek 1990-től napjainkig meghatározzák ezt
a társadalmi folyamatot, és jelzi azokat a változásokat, amelyek mentén a munkamigráció egyes
korszakai elkülöníthetők egymástól. A tanulmány kitér a migráció és a fejlődés kapcsolatának
változó megítéléseire. Az utolsó alfejezet egy elemzésrészletet tartalmaz, amely a migráció következtében megmutatkozó új életvezetési tendenciák közegében vizsgálja a migrációs döntések
meghozatalának jelenségét. -
Fiatalok munkaerőpiaci integrációjának hazai jógyakorlata
49-66Megtekintések száma:365Az Európai Unió tagállamaiban, miközben a gazdasági növekedésben pozitív trendek tapasztalhatók, olyan kihívások is felmerülnek, amelyek hosszú távon aggodalomra adhatnak okot. Ilyen például a munkaerőpiac kedvezőtlenül alakuló dinamikája, ami a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését eredményezi (Artner 2018). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hangsúlyozza, hogy a fiatalok fontos szerepet játszhatnak az egyenlőtlenségek és gazdasági-társadalmi kihívások kezelésében, elősegítve az EU jövőbeli stabilitását és prosperitását (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021). Ennek érdekében a szakpolitikai intézkedéseknek támogatniuk kell a fiatalok oktatását, képzését és aktív részvételüket a munkaerőpiaci folyamatokban. A HÉTFA Kutatóintézet által koordinált Lost Millennials projekt, valamint a Máltai Gondoskodás Nonprofit Kft. és partnerei által megvalósított „Incorpora – a felelős foglalkoztatásért” projekt bemutatására és eredményeinek elemzésére is sor kerül, miközben a tanulmány a NEET-csoportra vonatkozó hazai és nemzetközi tendenciákat is áttekinti.
-
A közigazgatás reformirányzatai Közép-Kelet-Európában
124-142Megtekintések száma:197A tanulmány egyrészt a közép-kelet-európai közigazgatási reformirányzatok fejlődését kívánja összefoglalni a rendszerváltástól kezdve, másrészt a következő időszakot a térségben is meghatározó techno-gazdasági trendekre tesz kitekintést. Az új közmenedzsment (NPM) és a poszt-közmenedzsment doktrínák elterjedését és alakulását az egyes országcsoportokban Drechsler és Randma-Liiv (2014) korszakolása alapján tekinti át. Ezt követően arra vállalkozik, hogy bemutassa a technológiai fejlődés okozta főbb kihívások és lehetőségek tág értelemben vett közigazgatási és kormányzati aspektusait. A vállalkozó állam koncepció beemelésével megmutatja, hogy az egyes átfogó problémák (wicked issues) megoldása aktív állami szerepvállalást igényel, amely várhatóan a közigazgatás reformirányainak alakulására is hatással lesz.
-
A szociális munka és a természeti környezet találkozási pontjai
96-112Megtekintések száma:186Tanulmányom célja az ökológiai szemlélet és a természeti környezet szociális munka elméletében és gyakorlatában való megjelenésének vizsgálata. A nemzetközi – főként angolszász
– szakirodalom áttekintésével célom az alapvető elméletek és szakmai irányok áttekintése és
rendszerezése, emellett fontosnak tartom a hazai vonatkozásokra való rátekintést is. A globális környezeti változások és a társadalmi változások kölcsönösen hatnak egymásra, a szociális munka szakma pedig a folyamatosan változó kihívásokra reflektálva maga is alakul, újabb
irányzatokkal és megközelítésekkel gazdagodik. Az ember és környezetének kapcsolata mindig
is a szociális munka egyik központi témája volt, a fenntarthatóságra való törekvés és a természeti környezetre való fókuszálás azonban új dimenziót hozhat az „ember a környezetében”
szemlélet értelmezésébe. Tanulmányomban a „zöld szociális munka”, a „környezetfókuszú szociális munka” és az „öko-szociális munka” főbb értékeinek és motivációinak vizsgálatával kísérlem
meg a szociális munka és a természeti környezet viszonyának értelmezését és a szociális munka
globális környezeti-természeti változásokkal kapcsolatos feladatainak felvázolását. -
Kiút a gazdaságilag fejletlen és depressziós térségek válságából egy befogadó, lokális, zöldgazdaság építésével
1-30Megtekintések száma:137A globalizáció mindent átható folyamata következtében bármilyen nagy vagy kis területi egységre koncentráló fejlesztési projekt esetében egyaránt figyelembe kell venni a nemzetköziés a hazaitársadalmi-gazdasági folyamatokat, mert ezek meghatározóak mind a lehetőségek, mind ezek kiaknázásának hogyanját illetően. Különösen áll ez a válság által leginkább kedvezőtlenül érintett gazdaságilag fejletlen, vagy a gazdasági szerkezetváltás következtében leépülő, korábban a nehézipar bázisának számító területekre. E tanulmányban ezeketösszefoglalóanhátrányos helyzetű térségeknek nevezzük. A rendszerváltás után erősödő területi egyenlőtlenségek kezelése céljából a területfejlesztési politika különféle kedvezményeket próbált nyújtani e leszakadó térségeknek, ezért törvényekben határozták meg azt, hogy mely térségek kerülhetnek be a kedvezményezettek körébe. Az 1996. évi XXI. sz. törvény társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeket, tartós munkanélküliséggel sújtott térségeket, az ipari szerkezet átalakítása miatt érintett térségeket, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségeket különböztetett meg. A 24/2001. (IV.20.) Országgyűlésihatározat szerint a következők tartoztak a kedvezményezettek körébe: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradt térségek, az ipari szerkezetátalakítás térségei, mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek. (VÁTI) Az elmúlt években a fogalmi megnevezés érdemben nem változott, legfeljebb a kezdeményezettek összetétele.
-
A NEET-fiatalok közötti női felülreprezentáltság okai az oktatásban és a munkaerőpiacon – az Észak-alföldi régióban megjelenő tendenciák
32-51Megtekintések száma:130Az Európai Unió tagállamaiban a NEET-generáció (15–24 vagy 15–29 éves nem tanuló, nem dolgozó, képzéseken részt nem vevő fiatalok) nemi eloszlása nem alkot egységes képet. Míg a nyugati országokban erőteljesebben megjelenik a csoportban a férfiak fölénye, addig a kelet-európai tagállamokban – így Magyarországon is – a női felülreprezentáltság jelenik meg. Tanulmányunkban a szakirodalmi háttéren túl egy 2024-es kvalitatív kutatásunk eredményeit is ismertetjük, amelyben azt vizsgáltuk, hogyan jelenik meg Magyarországon, az Észak-alföldi régióban (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) a NEET-ek közötti nemi egyenlőtlenség az oktatásban és a munkaerőpiacon. Legfontosabb megállapításunk, hogy bár a férfiak átlagos iskolai végzettsége alacsonyabb, korai iskolaelhagyásuk mértéke pedig magasabb mint a nők esetében, a munkaerőpiaci elhelyezkedésük hosszú távon kedvezőbben alakul, hiszen a mobilitásuk magasabb, a betölthető munkaköreik szélesebbek, és kevésbé érintettek a családi felelősségvállalás terheiben.
-
Az öncélú hatékonyság kultusza
70-77Megtekintések száma:124A jelen esszé körüljárja a technokapitalista nyugatias modernitás öncélú hatékonyságkultuszát,
bemutatva annak profitvezérelt, kompulzív, teljesítménykényszeres trendjeit, amelyek természetszerűleg vezetnek mind az egyének, mind pedig a globalizált világtársadalom dehumanizációjához, dekontextualizációjához. Ezen esszé egyben egy felkiáltás is, az emberért, az emberségért, amelyet a jelen írás „impresszionista” stílusa és humanizált narratívája tesz talán még
érzékletesebbé. -
Egy rejtőzködő áramlat az orvosképzésben
56-78Megtekintések száma:185Az orvosképzés általános célja nem különbözik más felsőoktatási képzésekétől: a laikusból szakembert állít elő. Különös sajátossága azonban, hogy talán itt a legnagyobb különbség a laikus és a szakemberi „világnézet” között. A nemzetközi irodalom ennek a sajátosságnak egyik oktatási vonulataként tárgyalja a nyílt és a rejtett kurrikulum megjelenését e diszkrepancia kihordásában. A rejtett kurrikulum tartalmai gyakran nem kiegészítő megerősítései a formális kurrikulumnak, hanem egyenesen azzal ellentétesek.
A formális és a rejtett kurrikulum közötti ellentét egyik legfontosabb következménye a hallgatók cinikusabbá válása. A hirdetett kurrikulum az empátiát, a vele kapcsolatos odafigyelő és válaszoló képességeket, a szenvedés enyhítését, a bizalom és hűség fontosságát, és a páciens legjobb érdekének szem előtt tartását hangsúlyozza. A hallgatólagos „tananyag” azonban az
objektivitást, a távolságtartást, az óvatosságot, az érzelmekkel szembeni bizalmatlanságot erősíti. Ennek következtében a „sérült gyógyító” gyakran nem előfeltétele – szemben az archaikus társadalmakkal –, hanem következménye a modern orvos mint szakember előállításának. -
A hosszú távú nemzetközi kutatói mobilitást befolyásoló tényezők – résztvevők, motivációk, célországok
32-58Megtekintések száma:113A felsőoktatás nemzetköziesítésével foglalkozó tanulmányok jelentős része hallgatócentrikus, az egyetemek nemzetközi hallgatói létszámát, idegen nyelvű képzéseit, nemzetközi együttműködéseit, illetve Erasmus típusú hallgatói-, oktatói csereprogramokban való részvételét helyezi kutatásának fókuszába, az oktatói, kutatói mobilitások, különösen a hosszú távú mobilitás vizsgálata kevésbé kutatott terület. Mivel a hosszú távú mobilitások általában az oktató, kutató saját szervezésében, egyéni pályázat útján valósulnak meg, az intézmények nem rendelkeznek központi adatbázisokkal a mobilitások résztvevőit, létszámát, irányait illetően, a téma kutatása gyakran nehézségekbe ütközik. Jelen tanulmány célja a hosszú távú nemzetközi oktatói, kutatói mobilitás nemzetközi szakirodalmának, több országra kiterjedő, átfogó nemzetközi kutatások eredményeinek áttekintése, összefoglalása. A hivatkozott kutatások eredményeiből kirajzolódnak a mobilitásokra vonatkozó nemzetközi tendenciák: a mobilitás irányai, a résztvevők aránya, kora, tudományterülete, a nemek aránya, a mobilitás célországai. A tanulmány rámutat az országok közötti jelentős különbségekre.
-
Pécsett és Debrecenben tanuló külföldi orvostanhallgatók: egyetemválasztási és beilleszkedési kérdések
22-43Megtekintések száma:240A globalizáció és a tudásalapú gazdaság térnyerésével egyre inkább előtérbe kerül a nemzetközi hallgatói mobilitás, mint a felsőoktatás nemzetköziesedésének legfontosabb indikátora. Hazánkban a külföldi hallgatók száma – a globális trendekhez hasonlóan – növekedést mutat, jelentős nemzetgazdasági érdeket képviselve ezzel. Emellett az egyetemek székhelyéül szolgáló
városok fejlődésére, gazdasági és kulturális életére is egyre nagyobb hatást gyakorolnak a nemzetközi szintérről érkező hallgatók.
Empirikus kutatásunk során a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvű orvosi, fogorvosi és gyógyszerész képzésein részt vevő külföldi hallgatókat vizsgáltuk anonim, önkitöltéses kérdőív segítségével, személyes megkeresés formájában (n=602). A saját fejlesztésű kérdőív három kérdéscsoportra fókuszált: a hallgatók motivációira, az egyetemmel való elégedettségükre, továbbá beilleszkedésük folyamatára. A kutatásra mindkét egyetemen a 2015/16. tanév tavaszi félévében került sor. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nemzetközi hallgatói mobilitás során Magyarországra érkező hallgatók motivációinak és elégedettségének feltérképezése, valamint integrációjuk elősegítése a közép- és hosszú távú egyetem- és várospolitikai fejlesztések szempontjából elengedhetetlenül fontos. A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem orvosi képzései nagyon népszerűek a külföldiek körében, de jelentős különbségek érzékelhetők egyetemválasztási döntéseikben, amelyek mögött az húzódik meg, hogy a beiskolázott hallgatók eltérő kultúrákból érkeztek, és ez meghatározza személyes döntéseiket, későbbi terveiket. A kezdeti nehézségek vonatkozásában az eredmények alapján megállapítható, hogy a német nyelvű képzés hallgatói számára az eltérő magyar nyelvi közeg, valamint a helyi bürokrácia jelent nagyobb kihívást, míg az angol nyelvű képzésben részt vevő heterogén kohorsz számára az oktatókkal való kapcsolatfelvétel, és a szociokulturális közegbe való beilleszkedés okoz valamivel nagyobb nehézséget. A beilleszkedés vonatkozásában kiemelendő, hogy a származási ország szempontjából homogénebb német nyelvű képzésben résztvevők számára a beilleszkedés valamivel kisebb kihívást jelent, mint a heterogén összetételű angol nyelvű képzésben résztvevők számára, melynek hátterében feltételezhetően többek között az akkulturációs (beilleszkedési)
folyamat stabilizálódása áll. -
Etnikai kategóriák és a migráció összefüggései Beregszászon
120-137Megtekintések száma:174A tanulmányban megpróbáljuk bemutatni, hogy Beregszászon végzett, a hétköznapi etnicitás
vizsgálatára szervezett fókuszcsoportos beszélgetésekben, milyen migrációs tendenciák rajzolódnak ki, és ezekben a migrációs folyamatokban miként jelenik meg az etnicitás. A tanulmányban elsősorban a kutatás során tapasztaltakat foglaljuk össze, melyet 2016 nyarán végeztünk
és reflektálunk egyes leírásban azokra a változásokra, melyek azóta történtek 2017 nyaráig.
A tanulmány elsősorban leíró jellegű és csak az etnicitás, etnikai kategóriák tárgykörén belül
értelmez dolgokat, nem célunk összehasonlítani a következtetéseket korábbi migrációs kutatások eredményeivel. Az elemzésben a szociálkonstruktivizmus módszertani megközelítést alkalmazzuk, és célunk a diskurzusok segítségével bemutatni: miként konstruálódnak a vélemények,
illetve az eltérő vélemények miként alkothatnak egységet. -
Kihívások a vidéki Magyarországon a pandémiát követő időszakban: Problémaérzékelés a Sellyei járás „felzárkózó” településein
5-31Megtekintések száma:340A marginalizálódott rurális térségek szociális problémái felerősödtek és átalakultak az elmúlt években – elsősorban a pandémiával és a gazdasági válságjelenségekkel összefüggésben. A leszakadó területek felzárkóztatása komoly kihívást jelent a kelet-közép európai térség államaiban, ahol – a nyugati viszonyoktól eltérően – a szegregáció és gettósodás sokkal inkább a prosperáló központoktól távolabb fekvő vidéki kistelepülések problémájaként jelenik meg. Az intézményhiányos falvak életét továbbra is a fokozódó hátrányok, valamint a negatív migrációs trendek határozzák meg. Írásunkban a 300 legszegényebb magyar települést felzárkóztató kormányzati programban érintett hét dél-baranyai aprófalu helyzetét mutatjuk be az ott élő népesség problémaérzékelésének tükrében. Kérdőíves kutatásunk során a pandémiával és a mindennapi élettel kapcsolatos nehézségek lokális szintű feltárására törekedtünk. A szubjektív percepciók értékelése lehetőséget biztosított a hátrányos helyzetű vidéki népesség sajátos nézőpontú strukturálására, valamint az egyes csoportok jellemzői problémáinak elemzésére.
-
Trójai faló és fügefalevél: a populizmus szerepe a globális demokráciakrízisben és posztmodern autokráciákban
30-61Megtekintések száma:198Állításom szerint a populizmus lehet az a kapocs, amely segíthet megfelelőbb keretben értelmezni nem csupán a globális demokráciakrízist, hanem az új típusú autokráciák térnyerését és mindennapi működését. Az állítás alátámasztása érdekében előbb ezen jelenségek térhódításának jellegzetességeit vizsgáltam meg, majd a közöttük lévő kapcsolat természetével foglalkoztam, különös tekintettel az új típusú autokráciák stabilitásának vizsgálatára, amelyben érvelésem szerint a populizmus kulcsszerepet tölt be. A demokrácia és a képviselet egy autokratikus értelmezéseként felfogott populizmus, mint egy trójai faló, különösen nagy veszélyt jelent a demokráciákra, mindenekelőtt a homogénnek képzelt nép egységes akaratának és a közjó meghatározásának kisajátítására törekvő, megcáfolhatatlan morális képviseleti igénye miatt. Másfelől a populizmus az új típusú, formálisan ugyan többpárti választásokkal operáló posztmodern autokráciák számára a politikai versengés szisztematikusan eltorzított, így csupán korlátozott jellegét, valamint a rendszeren belüli újabb és újabb autokratikus tendenciák elfedését és legitimálását szolgálhatja. Mivel egy radikális, a modern autokráciákat idéző hatalmi fordulat túlságosan költséges lenne, a kvázi-demokratikus legitimációt biztosító manipulált, de többpárti választásokra és másfajta plebiszciter technikákra nélkülözhetetlen szerep hárul a posztmodern autokráciák számára, amelyekben a konszolidált politikai versenyt élet-halál harccá transzformáló és egyéb kognitív funkciókat ellátó populizmus központi szerepet tölthet be. Azaz a populista autokrácia – mint a posztmodern autokráciák egy paradigmatikus típusa – jelensége sokáig velünk maradhat, újabb és újabb feladatokat adva ezzel a működésükkel foglalkozó kutatók számára.
