Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A falvakban élő fiatalok jövőképe
    167-183.
    Megtekintések száma:
    109

    Az ifjúságkutatás eredményei alapján a fiatalok gyakran céltalanok és nehézséget jelent szá- mukra a jövő tervezése. A tanulmányban egy speciális célcsoport, a falvakban élő 19–25 év kö- zötti befejezett iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok jövőbeli terveit mutatjuk be egy 2018- ban készült kvalitatív kutatás eredményei alapján. Azt vizsgáltuk, hogy a fiatalok hogyan gon- dolkodnak az iskolai és a munkaerőpiaci karrierpályájukról, valamint a jövőbeli lakóhelyükről. A jövőről alkotott elképzelések alapján a fiatalokat három típusba (tudatos jövőépítő, sodródó, kudarcokat halmozó) soroltuk és az elemzésben az egyes jövőkép-mutatókat a vizsgált típusok alapján mutatjuk be. Kitérünk arra is, hogy a fiatalok közötti iskolázottsági különbség és a jelen- legi élethelyzet hogyan befolyásolja a jövőbeli tervek alakulását.

  • "Útvesztő": Az iskolából lemorzsolódó 15–19 évesek mindennapjai
    103-120.
    Megtekintések száma:
    111

    Az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű fiatalok sikeres társadalmi és munkaerőpiaci integrációja napjaink egyik legnagyobb társadalmi kihívása. Kiemelt kutatási programok keresik a jelenség okait, következményeit és a lehetséges kezelési módokat. Az eddig rendelkezésre álló elemzések, statisztikai adatok azonban nagyon keveset árulnak el a fiatalok élethelyzetéről, családjáról, barátairól, anyagi helyzetéről, gondolkodásáról, céljairól, minden-napjaikról. Kutatásunk során erről szerettünk volna többet megtudni az iskolából lemorzsoló-dott, vagy lemorzsolódással veszélyeztetett 15–19 éves kor közötti fiatalok körében egy második esélyt biztosító középiskolában készített interjúk során.

  • Az iskolán túl…: A tanodák szerepe a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációjában
    3-27.
    Megtekintések száma:
    67

    A hátrányos helyzetű, roma gyerekek iskolai teljesítményének növelésében, szocializációs hátrá-nyainak csökkentésében jelentős szerepet töltenek be az iskolán kívüli, ún. extrakurrikuláris fog-lalkozások. Ezek egyik hazai formája az utóbbi években mind szélesebb körben ismertté vált tanoda. A tanulmány a rendelkezésre álló szakirodalmak, korábbi kutatások alapján a 20 éve működő tanoda kialakulását meghatározó szükségleteket, a tanodák fejlődésének főbb állomá-sait, célkitűzéseit, célcsoportjait valamint hátránykompenzáló szerepét és eredményességét vizsgálja.