Keresés

Keresési eredmények

• Magyar kutatók külföldön: a női és férfi karrierutak főbb jellemzői

  23-48

  Fényes Hajnalka

  Paksi Veronika

  Tardos Katalin

  Markos Valéria

  Szigeti Fruzsina

  Megtekintések száma:

  71

  A nemzetközi mobilitás napjainkra nemcsak a sikeres kutatói életút részévé vált, de egyre erősebb szakmai elvárásként fogalmazódik meg. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerű növekedésnek indult migrációt a nemzetközi szakirodalom már mélyebben vizsgálja, de a magyar kutatók külföldi karrierjéről keveset tudunk. Ráadásul, ahogyan a kutatói karrierek, úgy a nemzetközi mobilitás is erősen meghatározott a nemek alapján, és számos módon összekapcsolódhat az egyenlőtlenségek különböző típusaival. Tanulmányunk célja feltárni a külföldre távozott magyar kutatók főbb jellemzőit, különös tekintettel a nemek közötti azonosságokra és különbségekre. A kutatás online kérdőív segítségével vizsgálta a PhD-fokozattal rendelkezők mobilitását: karrierjét, munkaszerződését, munka és magánéletének egyensúlyát, jövőterveit, valamint a fokozat hasznosíthatóságát. Eredményeink azt mutatják, hogy a férfiak külföldi munkaerőpiaci helyzete előnyösebb a nőkéhez képest, a munka-magánélet egyensúlya kihívás a nők számára, de mégis könnyebb külföldön, ugyanakkor a gyermekvállalásra negatív hatással van. A fokozatba fektetett tőkék megtérülését a férfiak egyértelműbben érzékelik, a nők elégedettsége mérsékeltebb.

• Kihívások a vidéki Magyarországon a pandémiát követő időszakban: Problémaérzékelés a Sellyei járás „felzárkózó” településein

  5-31

  Szabó Lilla

  Ragadics Tamás

  Megtekintések száma:

  184

  A marginalizálódott rurális térségek szociális problémái felerősödtek és átalakultak az elmúlt években – elsősorban a pandémiával és a gazdasági válságjelenségekkel összefüggésben. A leszakadó területek felzárkóztatása komoly kihívást jelent a kelet-közép európai térség államaiban, ahol – a nyugati viszonyoktól eltérően – a szegregáció és gettósodás sokkal inkább a prosperáló központoktól távolabb fekvő vidéki kistelepülések problémájaként jelenik meg. Az intézményhiányos falvak életét továbbra is a fokozódó hátrányok, valamint a negatív migrációs trendek határozzák meg. Írásunkban a 300 legszegényebb magyar települést felzárkóztató kormányzati programban érintett hét dél-baranyai aprófalu helyzetét mutatjuk be az ott élő népesség problémaérzékelésének tükrében. Kérdőíves kutatásunk során a pandémiával és a mindennapi élettel kapcsolatos nehézségek lokális szintű feltárására törekedtünk. A szubjektív percepciók értékelése lehetőséget biztosított a hátrányos helyzetű vidéki népesség sajátos nézőpontú strukturálására, valamint az egyes csoportok jellemzői problémáinak elemzésére.

• A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására

  5-29

  Tátrai Patrik

  Molnár József

  Molnár D. István

  Kovály Katalin

  Erőss Ágnes

  Ferenc Viktória

  Rákóczi Krisztián

  Megtekintések száma:

  111

  A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar
  nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon
  keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget
  jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant
  fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző
  adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív
  felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás
  óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan
  befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.
  Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző
  aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen
  komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál
  fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma
  2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül
  lehetett.