Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Választási rendszerek Kelet-Közép-Európában
    26-50
    Megtekintések száma:
    179

    A kelet-közép-európai demokratikus átalakulás kedvező lehetőséget nyújt a választástudomány
    megállapításainak új dimenzióban történő érvényesülésének vizsgálatára. A tanulmány 23 ország 167 választása alapján mutatja be az új választási rendszerek kialakulását, fejlődését és
    politikai következményeit. Hipotézisünk szerint a régióban a választások és választási rendszerek nem mindenben felelnek meg a konvencionális megállapításoknak. Elemzésünkben a régiót
    öt alcsoportra (Közép-Európa, Nyugat- és Kelet-Balkán, Baltikum és a többi szovjet utódállam)
    osztva vizsgáljuk. Ennek segítségével árnyaltabb képet kapunk az új választási rendszerek létrejöttéről és változásaikról. Országonkénti bemutatással az alcsoportok közötti és azokon belüli
    hasonlóságokat és különbségeket is érzékeltetjük. Végezetül típusok szerint országonként, majd
    alcsoportokként három ismert mutató segítségével (legkisebb négyzetek indexe, effektív választási és parlamenti pártszám) összegezzük az arányosságra és pártstruktúrára ható politikai
    következményeket. A 167 választás elemzése azt bizonyítja, hogy Kelet-Közép-Európa nem mutat egységes képet a választási rendszerek politikai következményeit illetően. Hatásuk mérsékeltebb, mint a bejáratott demokráciákban. A választási rendszerek sokkal változékonyabbak is.
    Változásaik az elmúlt negyedszázadban inkább divergáló, mint konvergáló tendenciát mutattak. A választástudomány megállapításait tehát a régióra nehéz alkalmazni, azok csak részben
    érvényesek, különösen a pártrendszer alakulására vonatkozóan térnek el az eddigi tapasztalatoktól. Összességében a kelet-közép-európai választások nem érvénytelenítik a választástudomány konvencionális bölcsességét, de sok esetben nem azoknak megfelelő képet mutatnak. Így
    jelentős mértékben járulnak hozzá a korábbi megállapítások továbbfejlesztéséhez, pontosításához.

  • Mit kezdjünk Európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája
    110-133
    Megtekintések száma:
    266

    Az elmúlt évtizedekben a hazai elitkutatók az elitek szerveződésének és viselkedésének szinte minden szegmensét feltárták, de meglepően keveset foglalkoztak a külső erőtérnek (Európának, a Nyugatnak) az elitek gondolkodására és cselekvésére gyakorolt hatásával. Az elitek ilyen szempontú megközelítésének hiánya már csak azért is feltűnő, mert az elmúlt harminc évben két esetben is látványosan megváltozott az elitek Európa-orientációja (z 1980-as években és az 1990-es évek másodikm felétől). A tanulmány középpontjában e két Európa-kép bemutatása áll, amelyek közül az egyiket (s ezt képviseli a bal- és a liberális oldal) mintakövetőnek, a másikat (s ez jellemzi a kormányzó oldalt) mintaformáló jelzővel illethetjük. A dolgozat bemutatja mindkettő keletkezéstörténetét, illetve kapcsolódását makro- és mikropolitikai motívumokhoz. Ennek keretében a tanulmány kitér arra, miért volt adekvát az 1980-as években a mintakövető álláspont megjelenése, s arra is, hogy az 1990-es évek közepén miért jelent meg a mintakövető attitűd mellett, mintegy annak kihívójaként a mintaformáló Európa-attitűd a jobboldalon. De az elemzés nem csak az elmúlt harminc év folyamatainak dinamikus bemutatását vállalja magára, hanem azt is, hogy rámutasson: a tágabb magyar politikatörténetet is be kell kapcsolnunk, ha meg akarjuk érteni a nyugathoz való elit-viszony tekintetében az elmúlt évtizedek során bekövetkező változásokat. A magyar politikatörténetben mélyen benne rejlik az a réteg, amelyet az elmúlt évtizedben a Fidesz előhozott belőle. Ezzel a réteggel pedig akkor is számolnunk kell, ha azt netán taszítónak találjuk és elvetjük.

  • A leglátogatottabb európai országok tengerpartjainak érintettsége a túlzott mértékű turizmussal
    98-122
    Megtekintések száma:
    221

    A turizmus a környezetre és a társadalomra szüntelenül hatást gyakorol, melynek számbavétele
    során kiderül, hogy ezek a hatások nem mindig előnyösek. A negatív hatások között megjelenik
    a szennyezés mértékének növekedése, a tájba nem illő építkezés, a helyi társadalom és a turisták között kialakuló konfliktusok, a tömeg és a zsúfoltság is. Kutatásom célkitűzése a túlzott
    mértékű turizmus által érintett tengerparti helyszínek feltérképezése Európa déli országaiban.
    A 2019-ben legtöbb nemzetközi turistát fogadó európai országok turizmusának vizsgálata révén kerül bemutatásra a 3S turizmus (sea, sand, sun – tenger, homok, napfény) jelentősége, az általa vonzott turisták tömege, annak hatásai. A napsütötte homokos tengerpartokkal rendelkező
    Franciaország, Spanyolország és Olaszország turizmusa különféle nemzetközi adatbázisokból
    származó adatsorokat összegezve kerül bemutatásra. Ezt követi a vizsgálat középpontjában
    lévő három országból konkrét desztinációk eseteinek elemzése korábban publikált szakcikkek
    alapján. Bemutatásra kerülnek olyan partszakaszok, melyeket más nemzetközi szerzők az overtourism jelenséggel hoztak kapcsolatba.

  • Lehet-e Nyugat Kelet-Európa?
    136-141
    Megtekintések száma:
    136

    Stefano Bottoni: A várva várt Nyugat. Kelet-Európa története
    1944-tól napjainkig. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont,
    Történettudományi Intézet, Budapest, 2014, p. 362.

  • Jó gyakorlatok, mentorprogramok hátrányos helyzetű és roma gyermekeknek Európában
    128-132
    Megtekintések száma:
    140

    Óhidy Andrea (szerk.) (2023): Mentoring-Projekte für Roma-Kinder in Europa. 
    Pécs, Universität Pécs, Philosophische Fakultät, Institut für Erziehungswissenschaft, Lehrstuhl für Romologie und Bildungssoziologie – Pädagogische Hochschule Freiburg, Institut für Erziehungswissenschaft, 395 oldal

  • A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014)
    16-47
    Megtekintések száma:
    755

    A jól-lét olyan, széles körben használt fogalom, melyben az életminőség különböző dimenziói testesülnek meg. A tanulmány a fogalom európai szakirodalomban történő meghatározásának és használatának felmérése érdekében végzett szisztematikus vizsgálat eredményeit mutatja be. Munkánk alapját az Európai Unió „Measuring Youth Well-Being (MyWeB)” kutatásában résztvevő tizenegy ország kutatóinak közös erőfeszítéseként előállt ismeretek képezték. Egy jövőbeli európai ifjúság-kutatási program elősegítése és előkészítése érdekében kutatásunk résztvevői összegyűjtötték a fiatalok jól-létével kapcsolatos angol nyelven, illetve saját országaik nyelvén 2009–2014 között megjelent tanulmányokat. Azok a munkák kerültek be az általunk megvizsgált anyagok közé, melyek megfeleltek a következő kritériumoknak: a tanulmány a kutatásunkban résztvevő partnerországban végzett kutatás alapján készült, célcsoportjának típusa és kora megfelelt a kívánalmaknak (nem esett a népesség valamilyen szempontból különlegesnek számító kategóriájába és a 10–25 éves korcsoportot ölelte fel), a tanulmány teljes szövege elérhető volt, s megfelelő módszertani alapossággal készült. Az egymást követő, három szakaszban végrehajtott szűrések után 95 db tanulmány maradt, melyet tovább elemeztünk. A jól-lét fogalom vizsgálatának eredményeként kiderült, hogy a koncepció felépítésében hat terület, s az ehhez kapcsolódó indikátorok vesznek részt. Azt találtuk, hogy a jól-lét elsődlegesen pszichológiai jellegű, erőteljesen kognitív, egészséggel kapcsolatos, magatartásbeli és szociális oldalakkal bíró koncepció. Tanulmányunk végkövetkeztetése, hogy a jól-léttel kapcsolatos kutatások során a jelenleginél több figyelmet kellene fordítani a koncepció szociális oldalának, kommunikációs aspektusainak, az intézményi környezetének és az információs társadalomba való illesztettségének vizsgálatára.

  • Evidencia alapú gondolkodás az ifjúsági munkában: Transnational Cooperation Activity programok „On the spot” online survey néhány eredménye
    84-99
    Megtekintések száma:
    147

    2009-ben az Európa Tanács elfogadta az EU Ifjúsági Stratégia néven ismert dokumentumot, amely megteremtette az ifjúsági együttműködés európai uniós kereteit a 2010–2018-as időszakra. Az Ifjúsági Stratégia egyik kiemelten fontos célja az evidencia alapú gondolkodásmód elterjesztése. Ide tartozik a fiatalok helyzetére koncentráló statisztikai adatgyűjtés és adatelemzés szisztematikussá tétele az Eurostat, a Flash Eurobarometer és az Eurofound kutatásaiban, valamint az ifjúságpolitikák rendszeres monitorozása, a területet érintő szakpolitikáknak a követése (EU Youth Report, European Knowledge Centre on Youth Policy).

    Az evidencia alapú közpolitika azt jelenti, hogy a politikai döntéseket kutatások alapozzák meg, majd döntések gyakorlati működését is kutatások vizsgálják, az eredményeket megvitatják mind a döntéshozók, mind a szakemberek, mind a kutatók. A bizonyíték alapú gondolkodás tehát egy folyamatos párbeszéd és reflektálás a döntéshozók, a szakemberek és a kutatók között.

  • A 2024-es európai parlamenti választás
    52-76
    Megtekintések száma:
    247

    A 2024-es szuperválasztási év egyik legfontosabb választása a június 6-9 között lezajló európai parlamenti voksolás volt. Az Európai Unió ugyanis fordulóponthoz érkezett. A másodrendű választások közé sorolt esemény az új világpolitikai, geopolitikai, társadalmi, politikai helyzetben, a pandémia, a háborúk, az Európába irányuló migráció következtében kialakult válság következményeként felértékelte Európa, az Európai Unió jövőjét befolyásoló választást. Felvetődik a kérdés, hogy az új körülmények között lezajló, tizedik alkalommal történő közvetlen választás milyen sajátosságokkal rendelkezik, vannak-e új vonásai, leírható-e az eddigi, a másodrendűséget jelentő jellemzőkkel. Hogyan hatottak a körülmények változásai a választás jellegére, a részvételre, az eredményre, a nagy- és a kispártok, a kormánypártok szereplésére, mennyiben lehet egyértelműnek tekinteni továbbra is a másodrendűséget. A helyzetet bonyolítja, hogy ez volt a Brexit utáni első választás, ami nemcsak a parlament létszámát, a parlamenti helyek országok közötti elosztását befolyásolta, hanem a választási folyamatot és a parlamenti patkó alakulását is.

  • Az önkéntesség karrierépítő szerepe a felsőoktatásban
    146-160
    Megtekintések száma:
    354

    Napjainkban a felsőoktatási hallgatók önkéntességének motivációi változóban vannak, és a
    csak segítő célú altruista motivációk mellett megjelennek a karrierépítő motivációk is (például
    munkatapasztalat és új ismeretek szerzése, szakmai fejlődés, kapcsolatépítés, életrajzi megjelenítés). Dolgozatunkban a karrierépítő motivációk erősségére ható tényezőket vizsgáljuk lineáris
    regressziós módszerrel, illetve logisztikus regresszióval elemezzük, hogy mi hat arra, hogy az
    önkéntesség kapcsolódott-e a tanulmányok jellegéhez egy öt közép- és kelet-európai országot
    átfogó kérdőíves kutatás (N = 2199) adatai alapján. Hipotéziseinket a szakirodalomra építve fogalmazzuk meg. Eredményeink szerint a karrierépítő célokat erősíti, ha valaki nő, ha külső, nem
    egyetemi barátokkal szorosabb kapcsolatban van, ha Magyarországon kívüli országban tanul,
    illetve ha valaki nem műszaki, informatikai, természettudományos pályára készül. A tanulmányok jellegéhez való kapcsolódás pedig gyakoribb, ha valakinek a családja rosszabb anyagi helyzetű, ha az oktatókkal szorosabb a kapcsolata, akik Romániában tanulnak, illetve pedagógia
    szakosok.

  • A nacionalizmus alakváltozása Magyarországon és Oroszországban 1995 és 2013 között: Egy komparatív összehasonlító kutatás eredményei
    43-63
    Megtekintések száma:
    211

    Tanulmányunkban a nacionalizmus alakváltozását vizsgáljuk Oroszországban, Magyarországon és az Európai Unió többi országában 1995 és 2013 között. A mintákat és az elemzést a nemzeti identitás nemzetközi kutatása szolgáltatja az ISSP vizsgálat három fordulójának összehasonlításában. A nacionalizmus társadalom-lélektani mozgatórugóinak feltárása során olyan dimenziókat vizsgálunk, mint a spontán nemzeti identitás és közelségérzés a saját ország és Európa iránt, az etnocentrizmus, a nemzeti kategorizáció, a nemzeti büszkeség, a nacionalizmus és az idegengyűlölet. Az egyes szempontok bemutatása után többváltozós elemzés tárja fel a nacionalizmus jellegzetességeit, erősségét és változását mindkét országban, a piacgazdasági átmenet és a demokratizálódás, majd pedig a radikális politikai változások fényében. Mivel úgy tűnik, hogy az átmenet nem ért véget sikeresen, és mivel a folyamattal szemben ellentendenciák indultak be mindkét országban, beleértve a nemzeti ideológia felerősödését is, a tanulmány a nacionalizmus szerepét próbálja vizsgálni ebben a folyamatban.