Search
Search Results
-
Europe’s most visited countries’ coastal areas affected by overtourism
98-122Views:174Tourism has a constant impact on the environment and on society, taking these impacts into
consideration reveals that these are not always beneficial. Negative impacts include increased
pollution, inappropriate construction, conflicts between local society and tourists, crowding and
congestion. The objective of my research is to study coastal areas affected by overtourism in
southern European countries. By examining tourism in the European countries that received the
most international tourists in 2019, I illustrate the importance of 3S tourism (sea, sand, sun), the
mass of tourists it attracts, and its effects. The tourism of France, Spain and Italy, with their sunny sandy coasts, are presented by summarising data sets from various international databases.
I analyse the cases of some destinations from the three countries that are the main focus of the study, based on previously published articles. Coastal areas that have been associated with the
overtourism phenomenon by other authors are also presented. -
Jó gyakorlatok, mentorprogramok hátrányos helyzetű és roma gyermekeknek Európában
128-132Views:124Óhidy Andrea (szerk.) (2023): Mentoring-Projekte für Roma-Kinder in Europa.
Pécs, Universität Pécs, Philosophische Fakultät, Institut für Erziehungswissenschaft, Lehrstuhl für Romologie und Bildungssoziologie – Pädagogische Hochschule Freiburg, Institut für Erziehungswissenschaft, 395 oldal -
The transformation of nationalism in Hungary and Russia between 1995 and 2013: Results of a comparative study
43-63Views:181In this paper we are focusing on the metamorphosis of nationalism in Russia, in Hungary and in the other countries in the European Union between 1995 and 2013. For the research we had used the ISSP research. We had researched the dimensions like spontaneous national identity, ethnocentrism, national categorization, national pride, nationalism and xenophobia. First we introduce the several aspects, then we reveal the features of the nationalism. This paper focus ont he role of the nationalism in the running of the capitalism.
-
A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014)
16-47Views:655A jól-lét olyan, széles körben használt fogalom, melyben az életminőség különböző dimenziói testesülnek meg. A tanulmány a fogalom európai szakirodalomban történő meghatározásának és használatának felmérése érdekében végzett szisztematikus vizsgálat eredményeit mutatja be. Munkánk alapját az Európai Unió „Measuring Youth Well-Being (MyWeB)” kutatásában résztvevő tizenegy ország kutatóinak közös erőfeszítéseként előállt ismeretek képezték. Egy jövőbeli európai ifjúság-kutatási program elősegítése és előkészítése érdekében kutatásunk résztvevői összegyűjtötték a fiatalok jól-létével kapcsolatos angol nyelven, illetve saját országaik nyelvén 2009–2014 között megjelent tanulmányokat. Azok a munkák kerültek be az általunk megvizsgált anyagok közé, melyek megfeleltek a következő kritériumoknak: a tanulmány a kutatásunkban résztvevő partnerországban végzett kutatás alapján készült, célcsoportjának típusa és kora megfelelt a kívánalmaknak (nem esett a népesség valamilyen szempontból különlegesnek számító kategóriájába és a 10–25 éves korcsoportot ölelte fel), a tanulmány teljes szövege elérhető volt, s megfelelő módszertani alapossággal készült. Az egymást követő, három szakaszban végrehajtott szűrések után 95 db tanulmány maradt, melyet tovább elemeztünk. A jól-lét fogalom vizsgálatának eredményeként kiderült, hogy a koncepció felépítésében hat terület, s az ehhez kapcsolódó indikátorok vesznek részt. Azt találtuk, hogy a jól-lét elsődlegesen pszichológiai jellegű, erőteljesen kognitív, egészséggel kapcsolatos, magatartásbeli és szociális oldalakkal bíró koncepció. Tanulmányunk végkövetkeztetése, hogy a jól-léttel kapcsolatos kutatások során a jelenleginél több figyelmet kellene fordítani a koncepció szociális oldalának, kommunikációs aspektusainak, az intézményi környezetének és az információs társadalomba való illesztettségének vizsgálatára.
-
The 2024 European Parliamentary Elections
52-76Views:183One of the most important event of the 2024 super election year was the elections of the European Parliament – which took place from June 6 to 9 – because the European Union has reached a turning point. Classified as a second order election, it has taken on a new significance in the light of the current global political events, of the geopolitical, social, and political situation, as well as of the crisis resulting from the pandemic, wars, and migration towards Europe. All of this raises several questions: What characteristics possess the tenth EP election under these new circumstances? In case the EP election starts showing new features, one may ask whether it can be described in terms of the second order characteristics. Further: how have the changes under these circumstances affected the nature of the election, the participation, the electoral results, and the performance of major and minor parties, as well as the ruling parties? To what extent can secondariness of the EP elections still be considered evident?
The situation is further complicated by the fact that this was the first election held after Brexit, which not only influenced the number of seats in the European Parliament and their distribution among countries, but also affected the electoral process as well as the composition of the parliamentary seating arrangements.
