Keresés

Keresési eredmények

• Mondva és csinálva: a szülők hatása a gyermekeik nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjének alakításában

  158-164

  Oláh Eszter

  Megtekintések száma:

  181

  -

• A rejtett tanterv szerepe a nemek szerinti horizontális szegregáció kialakulásában, egy pedagógusokkal végzett interjús kutatás tükrében

  72-97

  Gál Enikő

  Megtekintések száma:

  223

  A pedagógusok és az oktatási rendszerekben használt taneszközök hatása és befolyásoló ereje nemzetközileg kutatott terület, mivel kulcsfontosságú szerepet játszanak a tanulók személyiségének kialakulásában és tanulmányi előmenetelében. A szakirodalom szerint a hivatalos tanterv mögött rejlő rejtett tanterv egyik legjelentősebb „eszköze” a pedagógus, azonban a jelenség taneszközökben való megmutatkozása erősíti a nemi sztereotípiákat és csökkenti a nemek közötti egyenlőség kialakulásának lehetőségét. Jelen tanulmányban a rejtett tanterv szerepét vizsgáljuk a nemek szerinti horizontális szegregáció kialakulásában, különös tekintettel a pedagógusok és a tankönyvek befolyásoló erejére. A tanulmány empirikus részében nem valószínűségi szakértői mintavétel által, 18 általános iskolában tanító pedagógussal készítettünk félig strukturált interjút, amelyek elemzése kategorizáció és interpretáció által történt. Eredményeink azt mutatják, hogy a pedagógusok családjában a hagyományos nemi szerepek érvényesültek. Tanulmányaik alatt észleltek különbséget nemtől függően a pedagógusaik részéről viselkedés és elvárások tekintetében – azonban úgy vélik, ők maguk nem differenciálnak a nem alapján a tanulók között. Meglátásaik szerint a pedagógusok személye kiemelt jelentőséggel bír a diákok személyiségfejlődését és tanulmányi előmenetelét illetően, azonban a gyerekek pályaorientációját leginkább a szülők, és a családban megjelenő minták határozzák meg.

• Virtuális világok, valódi kérdések: A Replika internet-kutatási száma Belépés Jelszóval! Online világok és kutatási módszereik

  122-125

  Bakos Áron

  Megtekintések száma:

  115

  Replika, 2015/1–2, 90–91. sz.

• Az Európai Parlament pártrendszere 2004–2019 között

  112-130

  Bánki András

  Megtekintések száma:

  138

  A tanulmány az Európai Parlament (EP) pártrendszerét vizsgálja 2004–2019 között az EP-ben működő politikai csoportokon keresztül. A nemzeti pártrendszerekre kidolgozott tipológiákat nemzetközi intézményi keretbe helyezi. A vizsgált időszak kezdete 2004, az Európai Unió legnagyobb bővítésének éve, míg végpontja 2019, a jelenleg utolsó európai parlamenti választás. A széles körben használt, Blondel és Sartori által kidolgozott tipológiákon túlmenően, az EP politikai csoportjainak egymáshoz való viszonyára, a döntéshozatalban betöltött szerepükre fokuszál. A politikai csoportok belső kohéziós indexeiből és koalíciókötési statisztikáiból von le következtetéseket a pártrendszer jellegére és a pártrendszer három cikluson keresztül tartó változásaira vonatkozóan. Az EP pártrendszerét egy olyan szélsőségesen plurális rendszerként írja le, amelyben két domináns politikai csoport uralja a döntéshozatalt (bidominancia). A vizsgált időszakban az EP pártrendszere kiegyensúlyozottként jellemezhető, csak kismértékű változást mutat.

• "Útvesztő": Az iskolából lemorzsolódó 15–19 évesek mindennapjai

  103-120.

  Barta Nóra

  Csoba Judit

  Harmati Katalin

  Hegyi Lilla

  Megtekintések száma:

  196

  Az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű fiatalok sikeres társadalmi és munkaerőpiaci integrációja napjaink egyik legnagyobb társadalmi kihívása. Kiemelt kutatási programok keresik a jelenség okait, következményeit és a lehetséges kezelési módokat. Az eddig rendelkezésre álló elemzések, statisztikai adatok azonban nagyon keveset árulnak el a fiatalok élethelyzetéről, családjáról, barátairól, anyagi helyzetéről, gondolkodásáról, céljairól, minden-napjaikról. Kutatásunk során erről szerettünk volna többet megtudni az iskolából lemorzsoló-dott, vagy lemorzsolódással veszélyeztetett 15–19 éves kor közötti fiatalok körében egy második esélyt biztosító középiskolában készített interjúk során.

• „Kisdedet álmodik a vasöntő az ércformákba”: A Kádár-korszak gyári munkásai közötti együttműködés a fusizás révén

  39-48

  Bezsenyi Tamás

  Megtekintések száma:

  100

  A Kádár-korszak gyári munkásaival foglalkozó történeti munkák leginkább egyes üzemeken vagy egy-egy településen keresztül mutatták be és elemezték a dolgozók hétköznapjait (Horváth 2004, Bartha 2009, Horváth et al. 2003). Az alábbi írásomban ugyanezt az utat kívánom követni, csak a Csepel Autógyár munkásairól kívánok beszélni. Egyfelől azért, mert a szakirodalom alapján igazolva látom Kemény István nézetét (Kozák, Kemény 1970, Kemény, Kozák 1971), miszerint korántsem egységes, hanem gyárak szerint elkülönült és változó képet adó „munkásságokról” beszélhetünk a korszakban. Másfelől témám, az üzemi munkások fusizása, habár országos szinten megfigyelhető volt, de országrészenként eltérő lehetőségekkel valósult meg.

  „Elvtárs, a csákányt... ellopta valaki!” – A munkások fusizása, illetve annak fogalmi problémái
  A Csepel Autógyár egykori dolgozóival készített interjúk és levéltári anyagok alapján arra keresem a választ, hogy a munkások a propaganda által gyakorta hangoztatott „tiéd a gyár, magadnak építed”4 jelszót miként valósították meg. Milyen fajta informális út volt alkalmas a törvényi vagy rendeleti szabályozás kikerülésére, vagyis a fusizás végrehajtására. Ennek kifejtése lehetőséget ad arra, hogy bemutathassam, az önös érdekét néző fusizó munkás képe valójában kritikátlanul megmaradt, miközben a fusizás társadalmi feladatban végzett, szintén önérdeket is szolgáló munkához is kapcsolódott.

• Merre tovább, netgeneráció? A magyar fiatalok életstílus-alapú szegmensei

  124-142.

  Anna Sütő

  Megtekintések száma:

  210

  Tanulmányom kísérletet tesz a magyar fiatalság életstílus-alapú szegmenseinek újító módszertanú, közösségimédia-adatokon alapuló feltárására, beemelve a digitalizáltság dimenzióját az
  életstíluscsoportok alkotásába. A szegmensek életstílus-attitűdjeinek vizsgálatát segítik a kapcsolódó miliőelméleti megközelítések, és nemzetközi illetve magyar empirikus miliőkutatások
  áttekintése.

• A töredezett magyar társadalom esélyei

  88-93

  Vida László

  Megtekintések száma:

  137

  Takács Erzsébet (2018): A szolidaritás alakváltozásai: Az együttműködés lehetőségei és gátjai Magyarországon.
  Budapest, Magyarország: Napvilág Kiadó (2018), 217 oldal

• A délszláv háború emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben

  32-81

  Baumann Tímea

  Megtekintések száma:

  79

  -

• A gépjárműiparban dolgozók motivációinak, munkatapasztalatának és határidőtartási szokásainak összefüggései a termékfejlesztési projektekben

  37-53

  Szendi Nikoletta

  Megtekintések száma:

  141

  Napjainkban számos új gépjárműmodell fejlesztése történik a világ különböző részén található
  járműipari vállalatoknál és beszállítóiknál. Az autóipari szegmensben a termék életciklus rövidülése és a globális piac hatása miatt az időtényező kulcsszerepet játszik a projektek sikeres
  megvalósításában, és ezzel a termék értékesítésében. A jelen tanulmány az emberi tényezőre fókuszálva a projekttagok magatartását vizsgálja. Elsődleges célja nem az erőforrások hiányából,
  vagy a tervezés helytelenségéből adódó időveszteségek miatt bekövetkező hátráltató tényezőket
  feltárni. Az ilyen nyilvánvaló okok, veszélyek kimutatása és kezelése a projekt portfólió menedzsment testület hatáskörébe esik, ami jól működik a nagyobb projektszervezetekben. A projekttagok egyéni módon viszonyulnak a határidők betartásához és a feladatok végrehajtásához kapcsoló motivációjuk is eltérő. A szakirodalomban fellelhető és általános kutatások eredményein
  túlmutatóan azt vizsgálom, hogy azonosítható-e az aktuális járműipari szervezeti projektmunkában önálló jellegzetesség. A kutatás az autóipari fejlesztési projektben szerzett tapasztalat,
  motiváció és a határidők betartásának összefüggései alapján a munkavégzés hatékonyságát
  befolyásoló csoport (team) összetételt vizsgálja.

• A házasság gazdasági szervezete: költségek és hasznok

  139-145

  Kukucska Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  179

  -

• A szegények adója

  19-27

  Bánfalvi Győző

  Megtekintések száma:

  156

• A szociális munka és a természeti környezet találkozási pontjai

  96-112

  Kosztka Júlia

  Megtekintések száma:

  160

  Tanulmányom célja az ökológiai szemlélet és a természeti környezet szociális munka elméletében és gyakorlatában való megjelenésének vizsgálata. A nemzetközi – főként angolszász
  – szakirodalom áttekintésével célom az alapvető elméletek és szakmai irányok áttekintése és
  rendszerezése, emellett fontosnak tartom a hazai vonatkozásokra való rátekintést is. A globális környezeti változások és a társadalmi változások kölcsönösen hatnak egymásra, a szociális munka szakma pedig a folyamatosan változó kihívásokra reflektálva maga is alakul, újabb
  irányzatokkal és megközelítésekkel gazdagodik. Az ember és környezetének kapcsolata mindig
  is a szociális munka egyik központi témája volt, a fenntarthatóságra való törekvés és a természeti környezetre való fókuszálás azonban új dimenziót hozhat az „ember a környezetében”
  szemlélet értelmezésébe. Tanulmányomban a „zöld szociális munka”, a „környezetfókuszú szociális munka” és az „öko-szociális munka” főbb értékeinek és motivációinak vizsgálatával kísérlem
  meg a szociális munka és a természeti környezet viszonyának értelmezését és a szociális munka
  globális környezeti-természeti változásokkal kapcsolatos feladatainak felvázolását.

• A katasztrófa meghatározása

  113-119

  Molnár András

  Megtekintések száma:

  99

  Marie Aronsson-Storrier – Rasmus Dahlberg (eds.) (2022): Defining Disaster. Edward Elgar, Cheltenham, 264 oldal

• Gyönyörű királynők és harcos lovagok

  229-231

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  143

  -

• Implicit munkateljesítmény sztereotípiák Svédországban az etnikummal és a túlsúllyal kapcsolatban

  231-235

  Sánta Tamás

  Megtekintések száma:

  97

  -

• Társadalmi sérülékenység és társas támogatás katasztrófa sújtotta magyarországi településeken

  27-53

  Molnár András

  Megtekintések száma:

  215

  Kétségkívüli, hogy a természeti katasztrófák egyenlőtlenül sújtják a szegény és a gazdag embereket, s ez a különböző országok gazdasági teljesítményétől függetlenül mindenhol megfigyelhető. A fizikai veszélyekre és válaszadásra koncentráló megközelítés mindezt nehezen tudja figyelembe venni, miközben az egyes katasztrófaeseményekkel kapcsolatos párbeszédben a társadalmi, politikai vagy kulturális okokról gyakorlatilag szó sem esik. Könnyen belátható, hogy az alacsonyabb jövedelmű, vagy valamilyen oknál fogva marginalizált emberek és közösségek érintettsége súlyosabb. Hazánk településállományának jelentős hányada társadalmi-gazdasági szempontból depriváltnak, marginalizáltnak tekinthető, ami szükségessé teszi, hogy a katasztrófákkal kapcsolatban szociális és gazdasági kérdéseket tegyünk fel, és azokat a térbeliség szemszögéből vizsgáljuk. Jelen tanulmány öt katasztrófát átélt hazai település esettanulmányát mutatja be a társadalmi sérülékenység szemszögéből. Kutatásom során az érintett beavatkozókkal készített interjúk mellett kísérletet tettem az Interperszonális Támogatást Értékelő Lista (Interpersonal Support Evaluation List – ISEL, magyar rövidítése: ITÉL) felhasználására a közösségi reziliencia vizsgálata céljából. Az ITÉL teszt alkalmas arra, hogy felmérjük, az egyének hogyan értékelik helyüket saját közösségükben, illetve azt, hogy milyen mértékben támaszkodhatnak környezetükre. A 103 fő részvételén alapuló kutatás a társas támogatás szintjében és struktúrájában felfedezhető eltéréseket tárt fel, amely a támogatás megnyilvánulási formájában is kézzel fogható.

• Digitális egyenlőtlenségek a 15–17 éves fiatalok körében: Településtípus és jövedelmi tényezők hatásvizsgálata

  65-76

  Galán Anita

  Megtekintések száma:

  130

  -

• Mobilitás és integráció

  156-168

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  139

  -

• Részvételi kutatás szociális kérdésekről: gyakorlati tapasztalatok a hajléktalanság területéről

  40-61

  Gyöngyösi Katalin

  Balog Gyula

  Erdőshegyi Márta

  Megtekintések száma:

  224

  Gyakorlatban szerzett kutatási, együttműködési tapasztalatainkat mutatjuk be ebben az írásban egy hajléktalanság és pszichoszociális fogyatékosság témájú kutatási projektből, amit magyar egyetemi keretek között végeztünk hárman, egy egyetemi hallgató és két tapasztalati szakértő, érintett kutatótárs. Érvelünk a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő, hátrányos helyzetű emberek kutató-szerepben való gyakoribb bevonása mellett olyan kutatásokban, amik hátrányos helyzetű emberekről és a szociális szolgáltatásokról szólnak. Ehhez kiemelünk előnyöket és kihívásokat az ilyen bevonással kapcsolatban, és megfogalmazunk néhány gyakorlati javaslatot főleg olyanok számára, akik kezdők ezen a területen.

• A felsőoktatási kollégiumok változó világa: Közösségfejlesztés, avagy a PPP konstrukciókhoz igazodó üzemeltetés

  79-108

  Pataki Gyöngyvér

  Megtekintések száma:

  174

  2003–2011 között lezajlott felsőoktatási fejlesztés keretében létrejöttek a magán-, és a közszféra együttműködéséből származó felsőoktatási beruházások, az ún. PPP konstrukciók. Jelen cikk azt vizsgálja, hogy a PPP konstrukcióként felépülő kollégiumok miként szervesülnek a felsőoktatási térbe, illetve hogyan hatnak környezetük hasonló közfunkciókat ellátó intézményeire. Milyen válaszokat ad a tisztán közszféra, valamint a köz- és magánszféra együttműködéséből származó intézetirányítás – a public management és a private-public management – az átalakuló felsőoktatási környezet kihívásaira. Az adatok tizenhét vezetői interjún alapulnak, amelyben elemeztük a hallgatók hétköznapjait lényegileg meghatározó intézményi szereplők diskurzusait. Összességében elmondható, hogy a hallgatói önkormányzatiság átalakulása, és a hatékony üzemeltetésre való mind nagyobb igény következtében olyan strukturális erőtérbe kerültek a kollégiumok, amelyben a privát szféra logikája piacfüggőséget alakít ki és hatékonyan formálja saját képére a közszférát. A demokráciájára büszke kollégiumok olyan strukturális viszonyok közé kerülnek, ahol egyértelműen sodródnak nyíltan felvállalt stratégiai céljaikkal ellentétes irányba. Egyfelől a magánszféra mintáinak prioritásai, a ’tiszta, átlátható’ tér, a könnyebb és biztonságosabb üzemeltetés, másfelől a hallgatókról és az öntevékenységről kialakuló, reflektálatlan, normatív kép ellehetetleníti a kollégiumok felsőoktatási integrációban eddig betöltött szerepének folytatását. A vizsgált intézmények a hallgatókat a felsőoktatás szolgáltatásainak hotelszerű igénybevételére szocializálják. Ezért nem tekinthető meglepőnek a hallgatók alacsony intézményi azonosulása és részvételi hajlandósága a magán- és köztér kialakításában.

• Ki nyeri el az aranyszőrű bárányt? avagy nyugat-afrikai migrációs életutak egy folyamatosan változó Európában

  153-160

  Jánosy Orsolya

  Megtekintések száma:

  107

  -

• A feltétel nélküli alapjövedelem megítélésének empirikus elemzése YouTube hozzászólásokon keresztül

  68-93.

  Eszter Oláh

  Megtekintések száma:

  133

  Az online térben nagy népszerűségnek örvend a világ egyik legnagyobb videómegosztó platformja, a YouTube, ahol a nézők véleményezhetik a videókat és azok témáit. A tanulmány célja
  annak vizsgálata, hogy a napjaink gazdasági-társadalmi változásaival párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kapó feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban hazánkban milyen
  értékek és vélemények rajzolódnak ki a YouTube ilyen témájú videóinak kommentszekciójában.
  Kutatásunk vegyes módszerrel dolgozik, az adatok gyűjtése, tárolása, szentimentanalízise és
  a szózsák módszere informatikai eljárásokkal valósult meg, míg a kategorizálás kézi kódolás
  révén. A szentimentanalízis eredménye mutatja, hogy a pozitív érvek kisebb arányban merülnek fel a megjegyzésekben. Olyan értékjellemzőkkel bírnak, mint a befogadás, a létjogán elv, az
  igazságosság és a szabadság hangsúlyozása. A pozitív érvek közül a legmagasabb támogatottságot a megvalósíthatóság képezi. A negatív kategóriájú értékek gyakrabban merülnek fel, így
  a másodrangú lét, igazságtalanság, kirekesztés, megfizethetetlenség és a teljesítményelvűség
  értékeinek hangsúlyozása domináns az elemzett megjegyzésekben.

• Demokrácia-túra, ami az erdő közepén hagy minket

  112-115

  Nagy Zsolt

  Megtekintések száma:

  100

  Jason Brennan (2023): Democracy – A guided tour. Oxford, Oxford University Press, 320 oldal 

• Politainment: a szórakoztató média és a politika összefüggéseinek vizsgálata – nemzetközi szakirodalmi kitekintés

  138-146

  Szombati Orsolya

  Megtekintések száma:

  94

  -