Keresés

Keresési eredmények

• Kisiskolások teljesítményszorongásának csökkentése

  115-128

  Fülöp Ilona

  Megtekintések száma:

  228

  A romániai hagyományos oktatás nagy paradoxona az, hogy úgy próbáljuk növelni a gyermekek teljesítményét, hogy szorongást keltünk bennük. Mint tudjuk, a szorongás visszafogja a teljesítmény kibontakozását. Azt is tudjuk, hogy ha a szülő igényszintje magas, a gyermek igényszintje, vagy iskolai teljesítménye ehhez képest meg igen alacsony, akkor ez a családban is számos konfliktus alapja. Ha a szülők nem megfelelő módszerekkel próbálják a gyermeket tanulásra ösztönözni (verbális vagy fizikai agresszió, büntetés, javak megvonása), a gyermekben egyre inkább fokozódik a szorongás, az iskolai teljesítménye pedig tovább hanyatlik. Ez egy ördögi körhöz vezet, mely során a gyermek személyisége, önbizalma sérül. Vekerdy (2001) egyetért azzal, hogy a kisgyermeknek nem feladata az, hogy a felnőtt világhoz igazodjon, amint ezt teszi, „látni fogjuk, belebetegszik” (Vekerdy 2001: 17). Szerinte biztosítani kell a gyermekek számára, hogy autonóm, öntörvényű személyiségüknek megfelelően, minél teljesebben éljék meg a gyermek-, ifjú- és kamaszkorukat. Azt gondolom, ha a gyermeket büntetjük, megvonjuk tőle azt, ami a szükséglete, ha kíváncsiságát letörjük, ha szorongóvá tesszük, gátoljuk a fejlődésben, a kibontakozásban.

• Családtervezés és munkaerőpiaci aspirációk lakásotthonban nevelkedő fiatalok körében

  87-109

  Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  200

  A gyermekek helyzetének vizsgálatát számos nemzetközi és hazai szervezet állította figyelmének középpontjába. Jelen tanulmány azon fiatalok vizsgálatát tűzi ki céljául, akik a gyermekvédelmi szakellátás lakóotthonaiban élve speciális csoportot képeznek a gyermekek és fiatalok
  között. A családtól való elszakadás – akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra– alapvetően
  meghatározza a fiatalok jövőképét. A felnőtté válás több dimenzióját vizsgálja a tanulmány,
  különös hangsúlyt fektetve a fiatalok családtervezéssel és munkavállalással kapcsolatos elképzeléseire. A fiatalok elvárásait és vágyait külső és belső tényezők egyaránt determinálják, melyben különösen a lakásotthon közege és a vér szerinti családhoz fűződő viszony meghatározó
  erejű. Annak ellenére, hogy a tudatos és kevésbé tudatos jövőtervezés eltérő elvárásokat és vágyképeket takarnak, azoknak megvalósítása hasonlóan komplex feladat az összes fiatal számára.
  A szükséges feltételek megteremtése érdekében azonban a támogatói háttérrel nem rendelkezők
  többszörös hátrányt szenvednek, melynek kompenzálásában jelentős szerep jut a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek. A tanulmány összességében igyekszik a felnőtté válás előtt álló
  fiatalok jövőképét felvázolni a családtervezés a munkaerőpiaci aspirációk mentén.

• Hogyan változott a hazai egyetemisták drogfogyasztása a Covid idején?

  161-177

  Arnold Petra

  Gelencsér Anna

  Elekes Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  366

  A Covid-19 kitörése, a karantén mindenkire jelentős hatással bír mentálisan és szociálisan egyaránt. Az életkörülmények, a napi rutin megváltozása, a munkahely elvesztése, a létbizonytalanság
  jelentős lelki megterhelést jelent az emberek számára, amely növelheti az egészségkárosító
  magatartások gyakoribbá válását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a rizikómagatartásban milyen változás figyelhető meg a koronavírus hatására a hazai egyetemisták körében, illetve, hogy
  ez a változás milyen pszicho-szociális tényezőkkel magyarázható. Az Antwerpeni Egyetem által
  koordinált Hallgatók Jóléte Nemzetközi Koronavírus Kutatás (Covid-19 International Student
  Well-Being Study) adatait dolgozzuk fel. A kutatásban közel 26 ország, 75 egyeteme vett részt.
  Magyarországról a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és a
  Szegedi Tudományegyetem hallgatói töltötték ki online a kérdőívet. A teljes egyetemista populációt céloztuk meg. Az adatfelvétel 2020 tavaszán zajlott le. Eredményeink azt mutatják, hogy
  az összes egészségkárosító magatartás csökkent a Covid-19 alatt, azonban a vírus előtt már
  fogyasztók körében nőtt a fogyasztás gyakoriságának az átlaga. Mindez arra utal, hogy a hazai egyetemisták körében feltehetően csökkent a rekreációs használat, és nőtt a problémásabb
  fogyasztás a pandémia alatt. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a karantén alatti
  átmeneti helyzetet nehezebben viselő egyetemisták esetében gyakoribbá válhatnak az egészségkárosító magatartások, így fontos prevenciós és segítő lehetőségeket biztosítani számukra.

• A családon belüli döntés- és munkamegosztás alakulása a hetelő családok körében

  148-165

  Kukucska Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  305

  A tanulmány a családon belüli döntések és munkamegosztások átalakulásával foglalkozik egy, a hetelők célcsoportját érintő kvalitatív, interjús kutatás eredményeinek feldolgozásával. A tanulmány bemutatja, hogyan strukturálódnak át a döntések a családon belüli szerepeknek megfelelően, és hogyan változnak a női és férfi szerepek az egyik családtag rendszeres távolléte következtében. A háztartási munka megközelítése szempontjából pedig előtérbe kerülnek a hetelés következményének tekinthető eltérések a hétköznapok és hétvégék között. Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy a családon belüli döntési folyamatokban történt-e átalakulás a hetelés következtében (és ha igen, milyen területeket érintett az átalakulás), illetve, hogy a családon belüli feladatok megosztásában történt-e gyökeres változás a hetelés következtében? Az eredményeket két dimenzió alapján mutatom be, egyrészt a bevételek feletti rendelkezés és döntéshozatal, másrészt a családi feladatok megosztása és a problémák megoldása terén tapasztalt jelenségek alapján.

• Kiút a gazdaságilag fejletlen és depressziós térségek válságából egy befogadó, lokális, zöldgazdaság építésével

  1-30

  Béres Csaba

  Megtekintések száma:

  152

  A globalizáció mindent átható folyamata következtében bármilyen nagy vagy kis területi egységre koncentráló fejlesztési projekt esetében egyaránt figyelembe kell venni a nemzetköziés a hazaitársadalmi-gazdasági folyamatokat, mert ezek meghatározóak mind a lehetőségek, mind ezek kiaknázásának hogyanját illetően. Különösen áll ez a válság által leginkább kedvezőtlenül érintett gazdaságilag fejletlen, vagy a gazdasági szerkezetváltás következtében leépülő, korábban a nehézipar bázisának számító területekre. E tanulmányban ezeketösszefoglalóanhátrányos helyzetű térségeknek nevezzük. A rendszerváltás után erősödő területi egyenlőtlenségek kezelése céljából a területfejlesztési politika különféle kedvezményeket próbált nyújtani e leszakadó térségeknek, ezért törvényekben határozták meg azt, hogy mely térségek kerülhetnek be a kedvezményezettek körébe. Az 1996. évi XXI. sz. törvény társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeket, tartós munkanélküliséggel sújtott térségeket, az ipari szerkezet átalakítása miatt érintett térségeket, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségeket különböztetett meg. A 24/2001. (IV.20.) Országgyűlésihatározat szerint a következők tartoztak a kedvezményezettek körébe: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradt térségek, az ipari szerkezetátalakítás térségei, mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek. (VÁTI) Az elmúlt években a fogalmi megnevezés érdemben nem változott, legfeljebb a kezdeményezettek összetétele.

• Hol dolgoznak a falusi fiatalok? Kötődéstípusok és foglalkozási karakterek a kistelepülésen élő fiatalok körében

  55-85.

  Csoba Judit

  Megtekintések száma:

  248

  A lokális kötődés egyik meghatározó eleme a munkavégzés és a jövedelemszerzés lehetősége. Különösen fontosak ezek a tényezők az alacsony lélekszámúrurális térségek kisfalvaiban, ahol a termelési szerkezetben és a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változások miatt napjaink- ban egyre kevesebb a munkalehetőség. A megélhetést biztosító munka és jövedelem hiányában a falusi fiatalok körében általánossá vált az elvándorlás, a falvak elöregednek, elnéptelenednek. A falusi fiataloknak egy szűkebb köre azonban a településen marad és mellettük megjelennek a városi térségekből kitagozódó új betelepülők is.

  A 12 településen készült 104 interjúra épülő esettanulmány során arra keressük a választ, hogy a mintába került 19–25 éves fiatalok kényszerként vagy lehetőségként azonosítják, hogy egy kislélekszámú faluban élnek. Peremhelyzetű státuszukkal magyarázzák, hogy nincs más választásuk, mint az olcsónak tételezett falusi lét, vagy éppen ellenkezőleg, a vidéki életmódot preferáló tudatos választás eredményeként maradnak a kislélekszámú településeken?

  Tanulmányunkban a munkavállalási stratégiákra fókuszálva keressük a célcsoport lokális kötődésének dimenzióit és bemutatjuk az adott keretek között kialakuló foglalkozási karakte- reket is.

• Start-up stúdió: üzleti modell innováció(Az INNONIC Zrt. példája)

  66-83

  Farkas Éva

  Makó Csaba

  Illéssy Miklós

  Heidrich Balázs

  Megtekintések száma:

  259

  A közbeszéd leginkább gyűjtőfogalomként használja a start-up kifejezést a technológiai újdonságok értékesítésére alapított vállalkozások jellemzésére. Ugyanakkor az új vagy újszerű ötlet piacra vezetésén túl, a legtöbb üzleti funkciót (marketing, értékesítés, termék/szolgáltatásfejlesztés, HR stb.) innovatív és proaktív módon látják el, valamint a bizonytalanság és a szűkös
  erőforrások mellett a gyors szervezeti fejlődés és gazdasági növekedés ígéretét hordozzák magukban. Az intenzív növekedéshez és a fenntarthatósághoz azonban a támogató társadalmigazdasági és intézményi környezet elengedhetetlen feltétel. Esettanulmányunkban egy, a debreceni régióban található, nemzetközi piacokon működő vállalkozás példáján mutatjuk be az úgynevezett start-up stúdiók jelentőségét a vállalati innováció katalizálásában. Hasonlattal élve, azt vizsgáljuk, hogy a stúdió mint „anyahajó”, milyen szervezeti-vezetési módszerek, kulturális minták használatával és milyen mechanizmusokon keresztül járul hozzá a start-up vállalkozások sikeréhez.

• Tudás, hatalom és diskurzusok Teun A. Van Dijk kritikai diskurzuselemzésében

  94-112

  Sarány Orsolya

  Megtekintések száma:

  424

  A kritikai diskurzuselemzés (Critical Discourse Analysis, újabban Critical Discourse Studies – CDA/CDS) a szövegek, diskurzusok és a hatalom (power), uralom (dominance), hatalmi visszaélések (power abuse) és a társadalmi egyenlőtlenségek közti viszonyrendszert vizsgálja. A kritikai diskurzuselemzés multidiszciplináris elemzési perspektíva, amely nemcsak a szöveg – azaz a mikroszint – és annak környezete – makroszint – közti kölcsönhatásokat vizsgálja, célja, hogy felfedje a társadalmi egyenlőtlenségéket, felszínre hozza a hatalommal való visszaélés formáit, módozatait. A CDA képviselői elköteleződöttek a társadalmi egyenlőség és az igazságosság mellett. Jelen tanulmány a kritikai diskurzuselemzés egyik kiemelkedő képviselőjének, Teun A. Van Dijknak a munkásságát mutatja be, érintve a kritikai diskurzuselemzés gyökereit, felhasználási lehetőségeit, bemutatva Teun A. Van Dijk megközelítésének kulcsfogalmait. A tanulmány célja megmutatni, hogyan köti össze a tudást, a hatalmat és a diskurzusokat Van Dijk, különös figyelmet fordítva a Van Dijk-féle társadalmi tudat bemutatására.

• Hajnali Suttogó. Piac a két világháború közötti Kecskeméten

  70-89

  Szilágy Zsolt

  Megtekintések száma:

  125

  A vasút Kecskemétet már a 19. század derekán összekötötte Szegeddel és a fővárossal. Évti-zedekkel később, 1922-ben Szeged akár 1 óra 40 perc alatt, de Budapest is legfeljebb 2 órányi vonatozással már elérhetővé vált a tehetősebb utazóközönség számára.1 A teherforgalom en-nél lényegesen lassúbb volt. 1926 nyarán Kecskemétről Bécsbe 24, Berlinbe már 64, Ham-burgba pedig átlagosan 99 óra alatt érkeztek meg a gyorsan romló zöldség- és gyümölcsszál-lítmányok.2 Ugyanakkor a külterületi árufelhozatalban kiemelkedő szerepet játszott a köz-pontba sugarasan befutó — egyébként általában rossz állapotú3 — úthálózat mellett például a Kecskemét–Bugac–Kiskunmajsa közötti keskeny nyomtávú, helyi érdekű vasútvonal is, ame-lyet 1928-ban nyitottak meg (Juhász 1998:227).

  Az 1927/1928. évi áruforgalmi adatok segítségével feltérképezhető a város környező településekkel kialakított kereskedelmi kapcsolathálója (1. ábra). Megállapítható, hogy a Kecskeméttől északi, keleti és déli irányban fekvő Nagykőrös, Újkécske valamint Kiskunfé-legyháza önálló piacközpontokként funkcionáltak. Ezzel szemben délnyugat, nyugat és északnyugat felől egy jelentős vonzáskörzet alakult ki. A település áruforgalmi hálózatába Bocsa, Bugac, Izsák, Jászkerekegyháza és Lajosmizse is bekapcsolódott.

• A „Harari-jelenség” – töprengések a tudományos sikerről és a teljesítményről

  130-137

  Krémer Balázs

  Megtekintések száma:

  179

  Talán tőlem hallottak először debreceni egyetemi kollégáim – köztük a Metszetek
  szerkesztői is – Youval Noah Harariról, az izraeli történészről, illetve magyarul is
  megjelent könyveiről (Sapiens, Homo Deus, 21 lecke a XI. századról). Rám mély benyomást tett különösen első, és szerintem legjelentősebb könyve a Sapiens. Letagadhatatlanul tetszett szarkasztikus és önreflexív, könnyed és elegáns, provokatív, sőt
  szemtelen mesélő stílusa, élvezetes olvasmányossága – no meg, elgondolkodtató okfejtése.
  Ezzel együtt, Harari sztorija nem egy szokványos tudományos sikersztori, hanem
  sokakat zavarba ejtő egyensúlyozás a tudományosság határvonalán, amely sajátos
  mondandó és stílus korábban elképzelhetetlen, legfeljebb krimi és romantikus bestseller-szerzőkével összemérhető sikert hozott a példányszámokban szerzőjének.2
  Azután kollégáim is elolvasták Harari könyveit, és ez jól érzékelhetően elgondolkodtatta, sőt zavarba is hozta őket. Amikor gyanútlanul, egészen más ügyben keresve őt, bementem tanszékvezetőm irodájába, és ott a Metszetek szerkesztői tartottak
  szerkesztőségi ülést – egyszer csak valaki megszólalt, hogy nem lenne-e kedvem
  röviden összefoglalni és megírni gondolataimat erről a „Harari-jelenségről”? Mivel
  e jelenség engem is foglalkoztatott, könnyelműen rávágtam, hogy „miért is ne? Természetesen igen”. Meg is állapodtunk egy határidőben, ami már réges-régen elmúlt
  – pedig gyakran gondoltam adósságomra. Azután meg, sok-sok töprengés után – hát
  mégis megírtam…

• A „kiegészítő” állampolgárság

  139-145

  Ladancsik Tibor

  Megtekintések száma:

  160

  -

• Egy új korszak határán: Mit tartogat a jövő a szakmák világában?

  84-90

  József Boros

  Megtekintések száma:

  130

• A Derecskei járás fiataljainak helyzete a foglalkoztatás és munkalehetőségek tükrében

  131-143

  Krémer Balázs

  Szabó Fanni

  Megtekintések száma:

  135

  A fiatalok helyzete, munkaerő-piaci esélyei és lehetőségei a társadalom számára kiemelkedő jelentőségű, hiszen ezen fiatalok alkotják a következő generáció tagjait. Jelen írásunkban a Derecskei járás fiataljainak helyzetét, munkaerő-piaci esélyeit, mobilitását mutatjuk be egy 2012-es kutatás adatai alapján. A fiatalok munkához jutása, mobilitása napjainkban sokat vitatott kérdések, melyek az egész társadalmat mélyen érintik. Kiemelten vizsgáljuk a diplomával rendelkező fiatalok kilátásait.

  A fiatalokkal foglalkozó kutatások, az ifjúságkutatás igen jelentősnek mondható hazánkban. 

  A fiatalok helyzetében időről időre alapvető változások következnek be, az előző generációkkal összevetve, hamarabb felnőtté válnak, ugyanakkor ezzel egy időben ki is tolódik az ifjúkor, vagyis később kezdődik meg a szülőkről való leválásnak a folyamata. A kitolódás jelenségét nevezzük posztadoleszcenciának. Egyfelől még gyerekek (magatartásuk, értékeik, életvitelük alapján), másfelől pedig már felnőttek (politikai és gazdasági helyzetük szerint) (Vaskovics, 2000; Gábor, 2012).

• Szimbolikus helyek, cselekvések szerepe a székelyföldi Felcsík kistérségben

  56-64

  Blága Ágnes

  Megtekintések száma:

  151

  -

• Adalékok a népszavazás intézményének 2013 utáni hazai szabályozásához

  5-25

  Szabó Szilárd

  Megtekintések száma:

  170

  Tanulmányomban a népszavazás intézményének 2013 utáni hazai szabályozásának egyes anyagi jogi elemeit vizsgálom. A rövid bevezetőt követően a népszavazás alkotmányos rendszerben
  betöltött helyével, a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás viszonyával, majd a népszavazás
  alanyaival, tárgyával, a népszavazáson feltenni szándékozott kérdéssel és a népszavazás következményeivel foglalkozom. Külön tárgyalom a 2016. október 2-ai érvénytelen népszavazással
  kapcsolatos – a témában felhasználható tudományos művek hiányában kizárólag kúriai eljárásban és alkotmánybírósági különvéleményekben megjelenő – érveket és ellenérveket.

• A szociális dominancia lehetséges megnyilvánulásainak vizsgálata az online térben: Diskurzuselemzés a Finnek Pártja képviselőinek videós tartalmai alatt

  104-127

  Markovics Márton

  Megtekintések száma:

  184

  A tanulmány során diskurzuselemzéssel vizsgáltuk a Finnek Pártja három legnagyobb YouTube követőtáborral rendelkező képviselőjének videói alá írt megjegyzéseket. A kutatás célja volt, hogy a szociális dominancia diskurzív megnyilvánulásai megállapíthatóak legyenek a kommentmezőben. Emellett szintén célul tűztük ki egy szociálisan domináns szavakat tartalmazó szólista validálását is. Ennek érdekében a szociális dominancia szakirodalmi előzményei szerint négy olyan nyelvi kategóriát állapítottunk meg, amelyek képezhetik a szociálisan domináns kommunikáció alapját. Az egyes kategóriák legnagyobb elemszámban előforduló szavait szófelhőn ábrázoltuk. A leggyakoribb kifejezések összegyűjtését követően három olyan külső csoport került meghatározásra, amellyel szemben a szociális dominancia releváns lehet. Ezek alapján az Európai Unió, a bevándorlók, valamint a hazai baloldal képezhetik a populista támogatók szemében az out-group kategóriáját. A hierarchikus kifejezések végül nem nyertek bizonyítást, mivel elenyésző elemszámban fordultak elő a mintában. A sikeresen validált kategóriákat egy kereszttáblán ábrázoltuk, amelyből megalkottuk a Finnek Pártja támogatóinak négy különböző típusát aszerint, hogy milyen külső csoportot neveznek meg, illetve milyen gyakori szavak, kifejezések dominánsak az adott kommentkategóriákban. A szociális dominancia azonban nem olyan módon fejeződött ki, ahogyan eleinte feltételeztük, és a kommentelők az „igazi finn” személyeket tekintették egy szociálisan domináns szituáció elszenvedőinek. A jelenség hátterében feltehetőleg a Finnek Pártja populista politikai retorikája áll, ami a finneket, mint hátrahagyott, leértékelt helyzetben lévő személyeket igyekszik ábrázolni. Az autoriter, politikailag kirekesztő kategória jelenléte rámutat a politikai polarizáció finnországi terjedésére. Mivel mind a szociális dominancia orientáció, mind a politikai polarizáció hátterében a szociális identitás áll, ezért a későbbi kutatásokban releváns lehet ezen tényezők egymásra hatásának vizsgálata is. 

• Folyamatosságok a változásban: kontinuitások a rendszerváltás utáni politikai szocializáció mintáiban

  22-39

  Szabó Ildikó

  Megtekintések száma:

  121

  -

• Egy mélytengeri hal szárazon: értő Kálmán – az „urbánus”, a népi, a hungarista

  28-50

  Bartha Ákos

  Megtekintések száma:

  167

  -

• Sikeres és eredményes soft skill fejlesztő tréningek

  54-70

  B. Wiwczaroski Troy B.

  Richter Borka

  Megtekintések száma:

  189

  A soft skill fejlesztő tréningek segíthetik a multinacionális szervezetek különböző nyelvi háttérrel rendelkező alkalmazottai közötti kommunikáció fejlesztését a mindennapi tevékenységek
  ellátásához szükséges feladatokkal és felmerülő ügyekkel történő együttműködésben. Elképzelhető, hogy a tréningekkel kapcsolatos munkáltatói és vezetői elvárások nincsenek összhangban
  a munkavállalókéval, amely munkavállalói ellenálláshoz vezethet, valamint a menedzsment
  kérése alapján fejleszteni kívánt főbb tréningpontok elsajátításának és hasznosításának megtagadását válthatja ki.
  A soft skill fejlesztő workshopokat tartó társtrénerek több éves szakmai tapasztalata és a
  rengeteg európai multinacionális cég munkáltatói és munkavállalói visszajelzései alapján a
  szerzők megvitatják mindazon kritikus mérföldköveket, amelyeket a menedzsmentnek el kell
  érnie annak érdekében, hogy megalapozzák a jövőben tartandó soft skill tréningek növekvő sikerét munkahelyi szervezetükben.

• A sportprogramok szerepe a javítóintézetben büntetésüket töltő fiatalkorú bűnelkövetők életében, különös tekintettel hatásaira, pedagógiai és pszichoedukációs megközelítésére

  58-77

  Miklósi Márta

  Megtekintések száma:

  43

   A sport kiemelt szerepet tölt be a javítóintézetben büntetésüket töltő fiatalkorúak életében, számos közvetlen pozitív hatása mellett összefüggésbe hozható a szabadulás utáni sikeres reintegrációval is. A sportprogramok elősegítik a fiatalok fejlődését, ugyanakkor a helyzet árnyaltabb, mert akár sajátos, kihívást jelentő helyzeteket is létrehozhatnak. Fontos foglalkoznunk a terület pedagógiai, pszichoedukációs és korrekciós megközelítési módjaival is, mert az eltérő megközelítések más-más fókuszt hoznak magukkal. A téma alapos megismeréséhez felkutattuk a javítóintézetben büntetésüket töltő fiatalkorúak sportprogramokban való részvételének vonatkozó elméleti hátterének vizsgálatára vonatkozó tudományos szakirodalmat (elsődlegesen a nemzetközi tanulmányokra fókuszálva), főleg a téma pszichológiai, oktatási, kriminológiai vetületét vizsgálva. A tanulmány legfőbb értéke a téma szakirodalmi hátterének feldolgozása mellett annak bemutatása, milyen összefüggés fedezhető fel a fiatalkorú bűnelkövetők sportprogramokban való részvétele és ennek közvetlen, valamint hosszú távú, közvetett hatásai között. A sportprogramok lehetőséget biztosítanak az érintett fiatalok készség- és képességfejlesztése mellett szocializációjuk támogatására is. A sportban való részvétel ugyanakkor nem feltétlenül hoz hosszú távú, pozitív eredményt, ehhez elengedhetetlen a tervezés folyamán megjelenő tudatosság, a hangsúlyt nemcsak a program eredményeire kell helyezni, hanem a megvalósítás folyamatára is. A fiatalkorú bűnelkövetők sportprogramokban való részvételének vizsgálata kulcsfontosságú, a velük való foglalkozás mindannyiunk közös érdeke, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalkorú felnőtt korára dezisztenssé váljon és felhagyjon bűnelkövetői magatartásával. 

• Elitviszonyok a globalizáció korában

  109-113

  Markovics Márton

  Megtekintések száma:

  229

  Pogátsa Zoltán (2022): A globális elit. Kossuth Kiadó, Budapest, 319 oldal

• Fiatalok foglalkoztatása: Egy magyar-román határ menti térségben élő fiatalok foglakoztatási helyzetének összehasonlító vizsgálata

  20-32

  Márton Sándor

  Megtekintések száma:

  122

  -

• Az új típusú droghasználat szerepe és megjelenése a társadalom perifériáján élő fővárosi roma közösségekben

  104-114

  Balázs András

  Megtekintések száma:

  176

  A hazai tömegmédia egyre gyakrabban ad hírt az új típusú, szintetikus kábítószerek1 térhódításáról, illetve arról a folyamatról, amely során az olcsó drogok a legszegényebb rétegek esetében alternatívájává válnak a hagyományos pszichoaktív szereknek, illetve az alkoholfogyasztásnak.

  A tudatmódosító szerek használata valamennyi társadalmi réteg életmódjának szerves része. A személyes szerhasználati szokások kialakulását és rögzülését döntő módon befolyásolja a családi szocializáció, az egyént körülvevő szűkebb és tágabb környezet szenvedélyekhez, illetve szenvedélybetegségekhez való viszonya. Bár az adott életformacsoport addikciókkal kapcsolatos normarendszere lényeges hatást gyakorol a fiatalokra, a felelősség a társadalom egyéb szocializációs intézményeit is terheli. A szerhasználati trendek változását a közegészségügy, az oktatási rendszer és az állami büntetőpolitika jelentős mértékben alakítja.

• Jövő-kép-alkotás: A magyar fiatalok jövőterveit megalapozó motivációk vizsgálata

  5-19

  Hamvas László

  Megtekintések száma:

  233

  Az egyre gyorsabban változó világunkban a fiatalok számára egyre nehezebbé és összetettebbé

  válik a jövőjük tervezése, amit minden érintett problémaként értékel. Nem csak az egyén szá-

  mára fontos például a demokratikus berendezkedéshez fűződő viszony, a gyermekvállalási hajlandóság, a továbbtanulási szándék, az, hogy a lakóhelyén vagy külföldön képzeli-e el a jövőjét,

  a deviáns viselkedésminták kockázata, hanem a társadalom számára is, hiszen egy-egy adott

  térség jövőjét is befolyásolják a fenti jövőkép-mutatók. Az ifjúságkutatásban hagyományosan alkalmazott módszerek, melyek a szociodemográfiai jellemzőkre (azaz az objektív élethelyzet-muutatókra) fókuszálnak, egyre kevésbé képesek adekvát válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Feltételezésünk szerint az összefüggések beazonosítására a hagyományos szociológiai módszerek

  mellett a pszichológiai és szociálpszichológiai eszközök is szükségesek.

  Tanulmányunkban ezért a magyar fiatalok döntései mögött meghúzódó motivációkat, mint jö-

  vőkép-alkotó tényezők jelentőségét mutatjuk be a European Social Survey legutóbbi, 2014-es

  adatainak másodelemzésével.

• A munka és a kapitalizmus viszonya, vagyis mi marad a munkából?

  115-120

  Bajnóczki Laura

  Megtekintések száma:

  156

  Szalai Erzsébet (2024): Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? Napvilág Kiadó, Budapest, 126 oldal.