Keresés

Keresési eredmények

• Ökológiai marketingstratégiák és a jövőkutatás

  169-188

  Szolnoki Győzőné Karkus Mária

  Megtekintések száma:

  433

  A tudományos jövőkutatás mindkét ágának: a prognosztikának és a jövőképalkotásnak fontos eleme a természeti környezet. Minden tudomány, a közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan is arra törekszik, hogy riasztó vagy vonzó jövőképek kidolgozásával befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A fenntartható fejlődés fogalma, elvei olyan jövőkép megvalósítására mozgósítanak, amely megkísérli a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, környezeti, társadalmi érdekek összehangolását. Ehhez preventív környezetpolitikára lenne szükség és olyan értékrendváltásra, amikor a gazdasági szereplők döntései során a környezeti érdek legalábbis egyenrangúvá válik a gazdasági érdekekkel. Megfelelő gazdasági-társadalmi feltételek között az ökomarketing alkalmas eszköz a gyakran ellentétes vállalati célok és érdekek összehangolására. A tanulmány első része a jövőkutatás és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a második az ökomarketing fogalmát ismerteti, valamint rendszerezi az ökológiai marketingstratégiákat.

• A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?

  133-144

  Hajnal Béla

  Megtekintések száma:

  337

  A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).

• Development aid as a global public good – a case study

  86-97

  Horváthné Angyal Boglárka

  Megtekintések száma:

  327

  This study introduces a new concept to the analysis of development aid. Aid is regarded as a global public good where donors benefit from the advantages of aid without rivalry and exludability. The public-goodnature of aid is a logical explanation for the deficiencies of the international aid regime, especially the suboptimal supply of aid and the free-riding of donors. The concept of aid as a public good raises the question whether there are any actors who could produce this global public good. The study analyses whether nongovernmental organizations are able to fill this gap in the international aid regime. The model is introduced through a case study: aid in Afghanistan in general, and the activities of the NGO Hungarian Baptist Aid in the country.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: F590, H410

• Franciaország szerepe az EU gazdaságában

  207-224

  Kovács Mariann Eszter

  Megtekintések száma:

  237

  A szerző Franciaország Európai Unión belüli meghatározó szerepét vizsgálja. Az európai integráció elvi alapjainak, történelmi kialakulásának vázlatos ismertetését követően elemzi az Európai Unió és a francia gazdaság kapcsolatának neuralgikus részeit, valamint a francia gazdaság fejlődésének fellendülő és megtorpanó időszakait. A tanulmány központi gondolatkörét a stabilitási és növekedési paktum körüli polémia, a francia államháztartás tartós deficitje következtében kialakuló szabálysértés körülményeinek és következményeinek részletezése alkotja. Fentiek alakulása alapjaiban érinti és hosszú időre eldöntheti az európai integráció jövőjét a közös szupranacionális gazdaságirányítás és az emellett adható nemzeti válaszokat illetően. Ugyancsak hatással lehet az Európai Unió közös valutájának, az eurónak stabilitására és jövőjére az Unió szerveinek együttműködésére, az unió kis és nagy országainak kapcsolatára, a résztvevő országok gazdasági lehetőségeire.

• Trendek és tendenciák a magyarországi állami egyetemek HR-rendszereinek továbbfejlesztése területén

  115-146

  Poór József

  Bencsik Andrea

  Fekete Iván

  Majó Zoltán

  László Gyula

  Megtekintések száma:

  512

  Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54

• A munkajog kialakulása és fejlődése a gazdaságszociológiai folyamatok tükrében

  63-88

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  764

  A tanulmány a munkajog intézményrendszerének a kifejlődését és átalakulását mutatja be, összefüggésbe hozva azt a társadalomgazdasági igények, valamint a gazdasági és a technikai-technológiai fejlődés alakulásával. Rávilágít arra, hogy milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a vállalkozások és az ott kialakult paternalista munkaviszonyok túlnyomó többsége helyébe a nagyüzem és a nagyüzemben történő hierarchizált munkavégzés lépett. A tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus kapitalizmusra jellemző munkáltatóbarát és a munkavállalói érdekeket antiszociálisan elnyomó munkajog miként vált a szociális piacgazdaság filozófiájának és a jóléti államkoncepció hatására munkavállaló-barátivá. Ezt követően a tanulmány azokkal a társadalmi mozgatórugókkal foglalkozik, amelyek hatására napjaink munkajoga megint kezdi alárendelni a munkavállalói érdekeket a munkáltatói érdekérvényesítésnek.

• A growth accounting fejlődése a növekedéselméletek tükrében

  85-103

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  322

  Jelen írásban röviden bemutatom az egyes növekedéselméletek fejlődését, számba véve az egyes fejlődési szakaszokban a növekedés legfontosabb forrásainak tekintett tényezőket. Mivel a termelési függvény egyik fontos paramétere, a helyettesítési rugalmasság értéke nem egységnyi, ahogyan azt a nemzetközi vizsgálatokban alkalmazott Cobb–Douglas-termelési függvény feltételezi, és a helyettesítési rugalmasság értéke 1-től eltérő is lehet, szükséges egy általánosabb, CES típusú (Constant Elasticity of Substitution – állandó helyettesítési rugalmasságú) „termelési függvény”-család alkalmazása is. Technikai kérdésként felmerül a termelési tényezők csoportosítása is. A helyettesítési rugalmasság egyben hatékonysági tényező is, ezért a termelési függvény ezen jellemzője kiemelt szerepet kap az elemzésben. Végül összefoglalom azokat a legjelentősebb irodalmakat, amelyek főként a növekedés összetételével (growth accounting) foglalkoznak, és megpróbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mely faktorok játszanak jelentős vagy kevésbé jelentős szerepet a gazdasági növekedésben. A growth accounting erősen összekapcsolódik a növekedéselméletekkel, így a megfelelő pontokon visszautalok az egyes növekedéselméletekre is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E13, O47

• A tudásprémium közgazdasági összefüggéseiről

  175-188

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  214

  A tudásprémium (skill-premium), és összefüggései a technológiai fejlődéssel, illetve a nemzetközi kereskedelemmel az utóbbi évtizedben a közgazdaságtan fontos kutatási területévé váltak. A tanulmány, mintegy bevezetve a témakörbe, a legújabb szakirodalom alapján összefoglalja a tudásprémiummal kapcsolatos legofntosabb elméleti munkák eredményeit. A klassikus megközelítés, amely nem számol a technológia változásával, vagy ha igen, akkor azt exogénnek feltételezi, mint láttuk csak korlátozottan képes magyarázatot adni az empirikus munkák által megfigyelt trendekre. A modellek endogenizálása, mind Acemoglu, mind Xu esetében, ugyanakkor képes anélkül feloldani az ellentmondásokat, hogy szakítana az alapvető elméletekkel. A fenti elméletek tehát nem egymás alternatívái, hanem sokkal inkább kiegészítői, amelyek szerves egységet alkotnak.

• Tudásexport a felsőoktatásban: egy hierarchikus megközelítés

  35-48

  Berács József

  Megtekintések száma:

  280

  A tudásipar növekedésével párhuzamosan egyre nő a felsőoktatás szerepe a gazdasági növekedésben. Egyes becslések szerint a diákmobilitásból származó exportbevétel világméretekben meghaladja a 40 milliárd dollárt. A tanulmányban e jelenségcsoport két oldalát vizsgáljuk. Először leszögezzük, hogy a felsőoktatás mint iparág sokkal összetettebb annál, minthogy csak a diákmobilitásról szóljon. Ez annak ellenére igaz, hogy az exporttevékenységnek ez a legvonzóbb és a leglátványosabb területe. Az egyetemek azonban rendelkeznek kutatási eredményekkel és más szolgáltatásokkal mint exporttevékenységekkel, amelyeket piaci alapon értékesítenek. Másodszor, az egyéni tanárok mint egyetemi munkavállalók vagy szabadúszó tudásmunkások, továbbá a tanszékek, karok, egyetemek, országok, régiók stb. egyaránt szolgálhatnak a tevékenységek statisztikai számbavételi egységeiként. Az egyetemek által ellátott összes tevékenység mérhető különböző hierarchikus szinteken.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, M31

• Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat

  51-70

  Hoványi Gábor

  Megtekintések száma:

  313

  A vállalat által kialakított versenyelőny alapvetően befolyásolja annak nyereségességét és piaci pozícióját. A cikk bemutatja, hogy az értékelésnek ezeken kívül számos más kritériuma is van, amelyet a menedzsmentnek figyelembe kell vennie a versenyelőnyök meghatározásánál, ilyenek például a forrásigény vagy a hálózati feltételek. A tanulmány kifejti, hogy a műszaki és gazdasági fejlődés felgyorsulása, a gazdasági folyamatok globalizálódása, valamint az interdependenciák hálózatának kialakulása következtében, milyen új versenyelőnytípusokkal kell számolnia a vállalatvezetésnek. A versenyelőnyök kiválasztásánal nagyon fontos szempont még, a versenyelőny sebezhetősége. Ezek után a cikk megkísérli a versenyelőny elmélet "törvényszerűségeinek" összefoglalását, majd pedig a versenyelőny - kiválaszásának legfontosabb menedzsment technikáira tér ki. Végezetül kiemeli, hogy a tárgyalt versenyelőnyök és ezek megszerzését segítő technikák sikerének kulcsa a vállalat csúcsvezetőjében rejlik, és a "csúcsvezető személyiségpiramisa" modellen keresztül bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy vállalatvezetőnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O32

• A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei

  26-42

  Török László

  Megtekintések száma:

  567

  A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
  a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
  mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
  bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
  államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

• Az eurózónához való csatlakozás időzítése

  45-62

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  477

  A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

• Az EU regionális politikájának fejlődése, reformjai és az azokat körülvevő érdekellentétek

  88-102

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  266

  Az Európai Unióban minden egyes új költségvetési időszak megtárgyalásakor fellángolnak a viták a strukturális kiadások és szétosztásuk körül. Míg a szegényebb országok a Strukturális Alapok növelése mellett érvelnek, az Unió költségvetéséhez nettó befizetőként hozzájáruló országok azt hangsúlyozzák, hogy a relatíve magas kiadások és strukturális támmogatások ellenére egyáltalán nem látható, hogy az elmaradott régiók valamit is behoznának hátrányukból. A cikk összefoglalja a vita két oldalán állók elméleti alapvetéseit, és megpróbálja azokat tetten érni a brüsszeli politika meghatározódásában. A tanulmány első felében a regionális politika szükségessége, annak elméleti alátámasztása kerül górcső alá, kitérve az ún. konvergencia- és divergencielméletekre, majd ezt követően a regionális politikát alakító érdekellentéteket és mozgatórugókat vizsgálhatjuk meg. A szerző végső kérdése az, hogy vajon igazolhatóak-e egyáltalán a Strukturális Alapok kiadásai a bemutatott folyamatok és az elért eredmények fényében.

• Nyugat-Balkán: a mezőgazdaság lehetőségei az EU-csatlakozás küszöbén

  52-73

  Mizik Tamás

  Megtekintések száma:

  270

  A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy
  különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet
  lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18

• Reflections on the Role of Institutions on the Chinese Road to a Market Economy

  49-82

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  254

  At the onset of transformation there has been a close to consensus view that the market system has no alternative. While this insight has found its place in the current mainstream on development economics, the so-called Washington consensus or post-Washington consensus (Kolodko, 2000, pp.119-141 andpp. 348-356; and Williamson, J, 2000, Srinivasan, T.N.,2000), very few would venture to repeat in an academic writing the once famous dictum of Vaclav Klaus: the third road leads to the third world. Much of western Europe has remained within the framework of the welfare state, despite its obvious limitations. Also in
  the transforming economies, the rollback of the state has proven to be much less than the tough normative language adopted by early reformers would have indicated. Actually, it is the structure rather than the size of public spending in these countries that may be a source of social and economic strains by providing less than optimal conditions for sustaining economic growth.

• Párhuzamos technológiai és szervezeti innováció

  5-19

  Bőgel György

  Krauth Péter

  Megtekintések száma:

  384

  A számítógépes munkavégzés terjedésének köszönhetően az információs technológia fejlődése közvetlen és jelentős hatást gyakorol a vállalatok szervezeti-működési rendszerére. A technológiai és a szervezeti rendszerek fejlődésében megfigyelhető összefüggések és párhuzamosságok feltárásával számos kutatási
  program foglalkozik, a jelen tanulmány is ezek körébe tartozik. A cikk első szakasza áttekintést ad az információs rendszerek fejlesztésénél használt szolgáltatásorientált architektúra (SOA) filozófiájáról és módszertanáról. A második szakasz bemutatja, hogy a vállalati szervezeti rendszerek fejlődésében hasonló irány figyelhető meg, vagyis a SOA-alapú gondolkodás egyáltalán nem áll messze a mai vállalatszervezési megoldásoktól. Végezetül a harmadik szakasz felvázolja a SOA-alapon működő vállalati szervezet működési modelljét, kitérve bevezetésének néhány fontosabb kérdésére is. Az eredmények alapvetően módszertani jellegűek, a szervezeti és az információs rendszer összehangolásának fontosságára, az abban rejlő lehetőségekre hívják fel a figyelmet. A cikk egy, a Magyar Posta Zrt. által kezdeményezett kutatásfejlesztési program első szakaszának lezárásaként készült.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L14, L22, L86, M15

• "Sziámi ikrek", avagy kölcsönös egymásrautaltság: az EU – USA transzatlanti kapcsolatok gazdasági dimenziói

  83-100

  Láng Eszter

  Makláry Gergely

  Megtekintések száma:

  283

  Jelen tanulmány tárgya a kisebb-nagyobb zökkenőktől egyáltalán nem mentes, mégis folyamatosan fejlődő és bővülő transzatlanti kapcsolatrendszer. A szerzők a transzatlanti kapcsolatok történelmi, diplomáciai előzményeiből, valamint az EU és az USA kereskedelmi és befektetési kapcsolatainak főbb jellemzőiből kiindulva tárgyalják a kétoldalú gazdasági együttműködés összetevőit és működési mechanizmusát. A gazdasági kapcsolatok bemutatásán keresztül arra keresnek választ, hogy mennyire igazolható a „sziámi iker” hasonlat a transzatlanti együttműködésben, hogyan befolyásolja az EU és a NATO bővítése a kétoldalú kapcsolatokat, mi várható hosszabb távon a transzatlanti együttműködés jövőjét illetően.

• A vályogkunyhótól a mikroprocesszorig: az Egyesített Növekedéselmélet és alapmodelljei

  29-50

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  261

  Az egyesített növekedéselmélet célja, hogy a gazdasági fejlődés hosszútávú tendenciáit egységes elméleti keretbe ágyazva magyarázza meg. Ennek megfelelően egy sikeres egyesített modellnek képesnek kell lennie a különböző időszakok, gazdasági rezsimek közötti átmenetek egységes elméleti keretben történő modellezésére. Ebben a tanulmányban, a három növekedési korszak jellemzőinek áttekintése után, két növekedési modellt mutatunk be. Míg a Hansen-Prescott modell elsősorban azt mutatja be, hogy miként zajlott le az átmenet, addig a Galor-Weil modell a megfigyelt folyamatok okaira és összefüggéseire derít fényt.

  JEL-kód: N10, O41

• A méltányos kereskedelem hazai kutatási előzményei és magyarországi helyzete

  54-68

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  738

  A fair trade egy olyan civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy méltányos kereskedelmi feltételeket teremtsen a Harmadik Világ szegény termelői számára,
  ezáltal esélyt nyújtva számukra egy fenntartható fejlődési modellre kialakítására. A rendhagyó kereskedelmi partnerség a déli országok termelői és az északi félteke vásárlói között a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályait igyekszik megváltoztatni, és egy újszerű alternatívát ajánl helyette. A termékminősítéssel és nemzetközi intézményrendszerrel rendelkező méltányos kereskedelem célja az eddigi domináns gazdasági modell játékszabályainak megváltoztatása, ebben legfőbb eszköze a tudatos és felelősségvállalásra kész fogyasztói réteg elkötelezése. Az irodalomáttekintő cikk a mozgalom eddigi magyarországi eredményeit és a témában végzett kutatásokat igyekszik bemutatni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F18, J81, P45

• A felsőoktatás minőségének néhány gazdasági vetülete

  14-30

  Lakatos Péter Levente

  Makó Csaba

  Megtekintések száma:

  515

  Jelen írás a világ legnevesebb egyetemi rangsoraira, az OECD éves jelentéseire, illetve az Eurostat adatira támaszkodva igyekszik igazolni egyrészt azt, hogy a versenyképes gazdaság versenyképes (felső)oktatást is igényel, másrészt, hogy a felsőoktatás minősége és a gazdasági fejlettség között szignifikáns összefüggés van. Továbbá, hogy ebben a folyamatban a minőségkultúra alakításán, iránymutatásain, segítő vizsgálódásán, a jó gyakorlatok összegzésén és építő javaslatok tételén keresztül a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetrendszernek kiemelkedő feladata és felelőssége van. Végül arra mutat rá, hogy az egyetemek és az ügynökségek szoros együttműködése a stakeholderekkel kiemelt terület, ami hosszabb távon hozzájárulhat egy sokkal inkább képesség alapú kimeneti rendszer térnyeréséhez. Kívánatosnak tartja továbbá az egyetemek és a tudományos kutatóhálózatok, kutatóintézetek kapcsolatának szorosabbá és élőbbé tételét (ahol nem az).

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H52, I22, I23, I25, I26, O15

• A liberális fejlesztéspolitikus lehetetlensége

  76-81

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  277

• Fehérgalléros kiszervezés: az offshore outsourcing jelensége

  41-60

  Bőgel György

  Megtekintések száma:

  335

  Az informatika és a távközlés fejlődése lehetővé teszi egy sor értelmiségi-szakértői jellegű vállalati tevékenység kihelyezését távoli országokba. A piaci verseny arra kényszeríti a fejlett országokban dolgozó vállalatokat, hogy költségeik csökkentése érdekében ezt a lehetőséget valóban ki is használják. A mai "fehérgalléros" offshore outsourcing az innovációs hullámokkal együtt járó "kreatív rombolás" figyelemre méltó jelensége. A fejlődő országok körében megindult a verseny a kiszervezési megbízásokért, kikristályosodnak a kiszervezés jellegzetes üzleti modelljei. A folyamat megítélése ellentmondásos, a strukturális átalakulásoknak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak.

• Outward direct investment versus technology licensing: an SME perspective

  55-70

  Szalavetz Andrea

  Megtekintések száma:

  328

  Based on the example of the evolution and internationalization of a Hungarian wastewater treatment company, this paper investigates various theoretical and strategic management issues. As for the
  theoretical part, Hungary’s outward direct investment performance is analyzed departing from the thesis that Hungary’s present seemingly favorable OFDI performance is just a statistical artifact. It is
  only organic development, based on local entrepreneurs’ capital export that can substantiate Hungary’s present OFDI position. The strategic management issues analyzed in the paper include the sequencing of internationalization; the pitfalls related to growth; modes of foreign market entry; and the choice between FDI-based internal exploitation of technological knowledge and external technology exploitation in the form of technology licensing.

  JEL codes: F23, L24, L26, O16, O33, Q57

• A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?

  101-116

  Zolcsák Dóra

  Megtekintések száma:

  282

  A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

• Külön út - külön siker

  125-148

  Vass Kitti

  Megtekintések száma:

  322

  Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.

  Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63