In our research, we examined the profitability of companies switching to IFRS and the value judgement of investors in the two accounting systems. During the examination, we established that there is no significant difference in the ROS and ROA profitability indicators in the two accounting systems. It is important to note that in the case of both indicators, for companies with a high fixed asset requirement, there is a significant difference in the two accounting systems based on the results of the Wilcoxon rank sum test. Taking into account the number of elements of the clusters, their proportion, and the value of the effect size, in our opinion, the conclusion cannot be drawn for the entire basic population that the indicators significantly differed as a result of the transition, because the difference can only be observed in the cluster with a lower number of elements, or a particularly strong relationship cannot be revealed for any of the indicators. On the other hand, for the ROE indicator, a significant difference can be clearly established in the two accounting systems, as the significant relationship can be demonstrated both in companies with low and high capital requirements. Overall, in the IFRS, the companies showed more favourable profitability with regard to the ROE indicator. The second examination of our research is related to this, which aimed to determine whether the significant deviation of the ROE indicator in the year of the transition can be attributed to the transition to IFRS.

JEL classification code: M40

A 2020-as évek elején az Egyesült Államok több nagy állami befektetési-támogatási programja, majd az orosz-ukrán háború következményeként az energiaárak megugrása keltett aggodalmat Európában. A cikk az Európai Unió versenyképesség-gyengülésének utóbbi okai közül ezt a két elemet vizsgálja, kiemelten az amerikai inflációcsökkentő törvény (Inflation Reduction Act, IRA) hatását, a beruházások eltérítésére összpontosítva. A dolgozat az IRA kezdeti következményeinek és néhány vállalati magatartásmintának az elemzése alapján arra a következtetésre jut, hogy a politikai bizonytalansággal is terhelt közegben a cégek és a beruházások áttelepítése Amerikába egyelőre nem tömeges jelenség, de az új helyzet új koherens stratégiák kialakítására késztetheti Európát.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F21, F68, L50, L62, O14, O25

Felsőfokú duális képzésről akkor beszélünk, ha a hallgatók képzését a felsőoktatási intézmény egy partnerszervezettel közösen látja el. A partnerszervezetnél a hallgató specifikus szakmai tudásra, valamint munkatapasztalatra tesz szert, aminek köszönhetően a diploma megszerzését követően tapasztaltabb és képzettebb szakemberként léphet be a munkaerőpiacra. Kutatásunk célja, hogy felmérjük a duális képzésben részt vevő partnerszervezetek véleményét erről a képzéstípusról. A duális képzésben részt vevő szervezetek rendkívül változatos ágazatokban működnek. A vizsgált adatbázis Magyarországon bejegyzett, a duális képzésben szerephez jutó vállalkozások, intézmények adatait tartalmazza, a kiválasztásnál szem előtt tartva, hogy a minta a duális képzések minél szélesebb körét fedje le. Célunk a bevezetés eddigi eredményeinek vizsgálata, és a további fejlesztési lehetőségekhez szükséges tényezők azonosítása. A kérdőívet a partnerszervezetek elektronikusan vagy telefonon keresztül, kérdezőbiztos segítségével töltötték ki, önkéntesen. A kérdések között voltak előre megfogalmazott állítások, melyek a zárt kérdések típuscsoportjába tartoznak, amelyből többféle altípus is megtalálható a kérdőívben. A kérdőívben megfogalmaztunk egyválaszos kérdéseket és használtunk Likert-skálán értékelhető kérdéseket. A kérdőívek feldolgozása során nemcsak az egyes kérdésekre adott válaszokat vizsgáltuk elkülönülten, hanem a különböző változók közötti kapcsolatokat is. Az elemzés során az ANOVA-próbát, a Kruskal-Wallis-tesztet, a Wilcoxon-próbát és a Dunn-próbát használtuk az összefügések feltárására.

JEL kódok: I21, I23, I25, J24, J62

A tanulmány célja az egyéni ESG befektetési szándékot meghatározó tényezők vizsgálata. A saját kutatási modell Ajzen tervezett viselkedés elméletének szakirodalmi alapú kiegészítésével és a témára adaptálásával került kialakításra. A modell alapján az összefüggések és a megfogalmazott hipotézisek tesztelését egy hazai, 228 fős mintán, a parciális legkisebb négyzetek alapú strukturális egyenlet modellezésével (PLS-SEM) végeztük el. A kutatási modell és az alkalmazott módszertan is újszerű a vizsgálat kontextusában.

Az eredmények alapján elmondható, hogy mind az általános, mind pedig a fenntarthatóságra fókuszáló befektetésekhez kapcsolódó attitűdök pozitívan befolyásolják az ESG befektetési szándékot. Az ESG befektetésekhez kapcsolódó szubjektív normák, illetve az önhatékonyság érzése is támogatja az ESG befektetési szándékot. Ezen túlmenően elmondható, hogy a nők ESG befektetési attitűdje és szándéka is magasabb, mint a férfiaké. Az eredmények segítenek jobban megérteni az egyéni ESG befektetési szándék hátterében álló tényezőket, különös tekintettel a hazai kontextusra.

JEL kódok: D12, Q56, Q58.

A doktori iskolák kiemelt szerepet játszanak a tudományos utánpótlás nevelésében és a felsőoktatás megújításában. Jelen tanulmány a Debreceni Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának működését, fejlődési irányait és nemzetközi kapcsolatrendszerét mutatja be. Ismerteti a hallgatói létszám és fokozatszerzések alakulását, valamint a doktori iskola multidiszciplináris és nemzetközi jellegét. Külön hangsúlyt kap a 2025. évi Nemzetközi Tudományos Napok konferencia, amelyen 118 tudományos előadás hangzott el, köztük a digitalizáció, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia témaköreiben. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a doktori iskola publikációs teljesítménye jelentős mértékben növekedett, különösen a nemzetközileg indexált, magas minősítéssel rendelkező folyóiratokban megjelent közlemények tekintetében.

JEL kód: A23; I23; O30

A tanulmány a fosszilis energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot vizsgálja a szénalapú gazdaságokban, különös tekintettel az energiaintenzitás és az energiahatékonyság szerepére. Célunk, hogy modellalapú elemzéssel számszerűsítsük a fosszilis energiafogyasztás gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, és azonosítsuk az energiaintenzív gazdaságok fejlődési és fenntarthatósági kihívásait. A kutatásban Random Forest-modellt alkalmazunk a fosszilis energiafogyasztás és a GDP-növekedés közötti kapcsolat elemzésére. Az adatok a Világbank World Development Indicators adatbázisából származnak, 2013–2023 közötti időszakra vonatkozóan, különböző országok gazdasági szerkezetének figyelembevételével. Az energiaintenzitás erős pozitív korrelációt mutatott a GDP növekedésével Kínában, Oroszországban és Mongóliában, míg fejlettebb gazdaságokban, például Kanadában és az Egyesült Államokban, gyengébb pozitív vagy negatív kapcsolat figyelhető meg. A fosszilis energiaintenzív gazdaságok rövid távon előnyöket élveznek, de hosszú távon a fenntarthatóság érdekében diverzifikáció szükséges. A gazdaság diverzifikációja és az energiahatékonysághoz kapcsolódó tényezők kiemelt szerepet játszanak a fenntartható fejlődés statisztikai előrejelzésében. Az eredmények segíthetik a szakpolitikai döntéshozókat az energiaátmenet tervezésében, különösen tekintettel a fosszilis energiafüggőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások integrációjára a gazdasági és környezeti stabilitással összhangban.

JEL kódok: O13, Q43, Q56, C53, O44

A tanulmány célja az intellektuális tőke hatékonyságának vizsgálata a visegrádi négyek és romániai vállalatok vonatkozásában. A tanulmány öt ország nagy vállalatainál vizsgálja az intellektuális tőke hatékonyságának alakulását a VAIC-mutató összetevői tekintetében, illetve panelregresszió alkalmazásával a VAIC-mutató elemeinek hatását a befektetők által figyelembe vett jövedelmezőségi mutatókra. A kutatás eredményének tükrében megállapítható, hogy a legtöbb független változó hatással van a jövedelmezőségi mutatókra. A hatás erőteljesebb volt az alacsonyabb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező vállalatok esetében, míg a magasabb jövedelmezőségű cégeknél kisebb mértékű változás volt megfigyelhető. Eredményeink szerint a VAIC™ komponensek közül a humán tőke hatékonysága (HCE) mutatja a legerősebb pozitív kapcsolatot a jövedelmezőségi mutatókkal, míg az immateriális javak/eszközök aránya alacsonyabb kvantilisekben negatív. Az eredmények korrelációs jellegűek; oksági következtetéshez további azonosításra és robusztussági vizsgálatokra van szükség.