dEjournals Nyitóoldal
Competitio
Online megjelent Aktuális Legtöbbet olvasott Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Competitio

Évf. 4 szám 1 (2005)
Kutatás közben

Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban

Megjelent:
August 24, 2020
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2005/1/11
Szerző
Csapóné Riskó Tünde
Megtekintés
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Csapóné Riskó, T. (2020). Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban. Competitio, 4(1). https://doi.org/10.21845/comp/2005/1/11
Absztrakt

A rendszerváltás óta a hagyományos mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság szerkezetében bekövetkező változások a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak arányának csökkenésével járnak, mely megegyezik az Európai Uniós tendenciákkal. Az északalföldi régióban az egy főre jutó GDP értéke évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek okaként az összességében szerény iparosodottság, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelmezősége, illetve az elmaradott területeknek az országosnál magasabb aránya nevezhető meg. A mezőgazdasági foglakoztatásnak a mezőgazdasági árutermelésen túlmenően a vidéki lakosság helyben tartásában is fontos szerepe van. Egyes régiók vonatkozásában egyedüli foglakoztatási lehetőséget biztosít a mezőgazdaság, így ezen térségek vidékfejlesztésében meghatározó az agrárium szerepe.

Hivatkozások
  1. Balcsók István (2002): Gúzsba kötött óriás – avagy az észak-alföldi régió munkaerőpiacának évtizedes gondjai. KSH, Területi Statisztika, 5. 42. évf. 1. sz. 44–62.
  2. Csatári Bálint (1998a): Gondolatkísérletek az Alföldnek az új európai területfejlesztési perspektívákhoz illeszthetőségéről. Debreceni Szemle, VI. évf. 4. sz. 654–662.
  3. Csatári Bálint (1998b): Az új európai területfejlesztési perspektívák és az Alföld. Ezredforduló (História melléklete), 6.sz. 24–28.
  4. Dorgai László (2001): Terület-, vidékfejlesztés és agrárpolitika. Magyar Tudomány, 1. sz. 23–35.
  5. FIDÉV jelentés (2001): Jelentés a felsőoktatás nappali tagozatán 1999-ben végzett fiatal diplomások munkaerőpiaci életpálya vizsgálatának eredményeiről. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék, FIDÉV Kutatócsoport, Budapest, 2001. szeptember.
  6. Galasi Péter et al. (2001a): Pályakezdő diplomások a munkaerőpiacon I. Magyar Felsőoktatás, 1–2 sz. 46–48.
  7. Galasi Péter et al. (2001b): Pályakezdő diplomások a munkaerőpiacon II. Magyar Felsőoktatás, 3 sz. 48–49.
  8. HBN (2004): Friss diplomásokkal Dunát lehetne rekeszteni. Hajdú-Bihari Napló, LXI. évf. 22. sz. 7.
  9. HVG (2001): Mennyit és egy diploma? HVG Melléklet – Felsőoktatás, 2001. január 20., 62–63.
  10. Kapronczai István (szerk.) (2002): A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében a rendszerváltás után.
  11. Agrárgazdasági Információk, AKII, 5. sz. 1–169.
  12. Magyar Péter (2002): Diplomával is elértéktelenedhet a tudás. HVG, 2002. december 7., 49–50.
  13. Magyar Statisztikai Évkönyv 2003 (2004): KSH, Budapest.
  14. Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2003 (2004). KSH, Budapest.
  15. Obádovics Csilla et al. (2001): A vidéki térségek emberi erőforrás fejlettségének alakulása Magyarországon. A falu, XVI. évf. 4. sz. 71–79.
  16. OM honlap: http://www.om.hu/main.php?folderID=557&articleID=1133&ctag=articlelist&iid=1
  17. Polónyi István – Tímár János (2001): Tudásgyár vagy papírgyár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
  18. Rómától Athénig. Statisztikai elemzés (2004): KSH, Budapest.
  19. Számvetés Kalendárium 2001–2002 (2001): A statisztika „gyermekei”. KSH, Budapest.
  20. Területi Statisztikai Évkönyv 2002 (2003): KSH, Budapest.