Évf. 4 szám 1 (2005)

Megjelent June 20, 2005

issue.tableOfContents66263e36c2fd6

Tanulmányok

  • A Stabilitási és Növekedési Egyezmény föllazításának következményei
    Megtekintések száma:
    91

    Miközben az elméleti közgazdaságtanban végképp győzelemre jutott a szabályok alkalmazását a tartós és kiegyensúlyozott fejlődés előfeltételének tartó megközelítés, az Európai Unió számos tagországában a Keynesre (tévesen) hivatkozó populista gazdaságpolitikai megközelítés nyert teret. Utóbbi megnyilvánulásaként egyre többen követelik, elemzők és közéleti szereplők egyaránt, az euró értékállandóságának védelmére létrejött Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) fölülvizsgálatát. Ez az ellentmondás – puzzle – a napi gazdaságpolitikai küzdelmeken túlmutató föloldást igényel. A cikk első felében leíró, a másodikban normatív közelítést alkalmazva teszünk kísérletet a megoldásra, aminek érvénye nem függ a cikk írásának időpontjában is élénk gazdaságpolitikai viták kimenetelétől, illetve az uniós szervek állásfoglalásának tartalmától.

    84
  • The Risks of Global Financial Markets and the Importance of Credibility: Implications for Hungarian Fiscal Policy
    27-44
    Megtekintések száma:
    80

    The central issue in the controversy about the adoption of the euro in Hungary is the difficulties associated with the fulfillment of the fiscal criterion and the possible growth sacrifice it requires. In this paper the author examines the question whether the strategy of delaying entry into the euro-zone implies that fiscal consolidation can be delayed as well. In approaching the problem the paper considers the origins and history of the present-day global financial markets and argues that given the high degree of systemic risks individual countries face responsible macroeconomic policies are crucial in minimizing vulnerability to
    crises. Consequently in order to avoid excessive interest rates and speculative inflows (or currency crisis in the worst case scenario) fiscal deficits in Hungary would have to be cut and credibility of fiscal policy reestablished even without EMU accession. The overall conclusion from this overview is that delaying entry in order to delay fiscal adjustment is likely to increase the trade off between real and nominal convergence instead of mitigating it.

    JEL classification: F33, F41, H62

    en
    83
  • Az eurózónához való csatlakozás időzítése
    45-62
    Megtekintések száma:
    197

    A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

    175
  • A munkajog kialakulása és fejlődése a gazdaságszociológiai folyamatok tükrében
    63-88
    Megtekintések száma:
    364

    A tanulmány a munkajog intézményrendszerének a kifejlődését és átalakulását mutatja be, összefüggésbe hozva azt a társadalomgazdasági igények, valamint a gazdasági és a technikai-technológiai fejlődés alakulásával. Rávilágít arra, hogy milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a vállalkozások és az ott kialakult paternalista munkaviszonyok túlnyomó többsége helyébe a nagyüzem és a nagyüzemben történő hierarchizált munkavégzés lépett. A tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus kapitalizmusra jellemző munkáltatóbarát és a munkavállalói érdekeket antiszociálisan elnyomó munkajog miként vált a szociális piacgazdaság filozófiájának és a jóléti államkoncepció hatására munkavállaló-barátivá. Ezt követően a tanulmány azokkal a társadalmi mozgatórugókkal foglalkozik, amelyek hatására napjaink munkajoga megint kezdi alárendelni a munkavállalói érdekeket a munkáltatói érdekérvényesítésnek.

    777

Kutatás közben

  • Pazarlás vagy Perspektíva (PPP-konstrukciók és hazai alkalmazásuk)
    89-104
    Megtekintések száma:
    134

    A tanulmány célja a Public Private Partnership típusú együttműködések elméleti és gyakorlati jellemzőinek összefoglalása. Az első rész a PPP konstrukciók fogalmát határozza meg bemutatva a modellek – többféle – osztályozását. A PPP-modellek bemutatását a konstrukciók univerzális jellemzőinek áttekintése, majd alkalmazásuk lehetséges előnyeinek és potenciális kockázatainak tárgyalása követi. A tanulmány második része a PPP-projektek értékelési, kiválasztási technikáját mutatja be különös tekintettel a konstrukciók pénzügyi értékelésére. Ezt követi a PPP-modellek alkalmazásának makrogazdasági hatásainak elemzése hangsúlyosan kiemelve az államháztartási statisztikai elszámolás problémáit. A cikk a PPP magyarországi helyzetérnek bemutatásával zárul, áttekintést ad a szabályozási bemutatja a hazai PPP-fejlesztések fő irányait, tárgyalja a fejlesztések nehézségeit. Az tanulmányt egy konkrét – a megvalósítás fázisában lévő – program, a felsőoktatási PPP fejlesztések bemutatásával zárul.

    475
  • Pénzügyi hegemónia Magyarországon?
    105-132
    Megtekintések száma:
    89

    „Bankárészjárás, bankáruralom” – vajon ezek csak populista kijelentések, féligazságok, vagy érvényes állítások a mai Magyarországon? Dolgozatom célja, hogy az utóbbi években, a bankokkal szemben kialakult negatív előítéleteket árnyaljam, és racionális okokat adjak a pénzintézetek gazdaságban elfoglalt pozíciójára. A pénzügyi hegemónia elmélete szerint a pénzügyi szektor centralizáltsága és koncentrációja lehetővé teszi a pénzintézetek számára az összehangolt döntéshozatalt a befektetések felett. Mivel a tőke a gazdaság expanziójához és a gazdasági válságokból való kilábaláshoz feltétlenül szükséges, a pénzügyi szektor a gazdasági szereplők széles körének cselekedeteit képes befolyásolni. Dolgozatomban 2003. évi adatok alapján 100 legjobb vállalat és 36 bank között, az igazgatósági átfedések révén kialakult hálózatban vizsgálom a fenti tézis állításait. A több mint 16 000 név és cím feldolgozásával elkészült hálózatra vonatkozóan három hipotézist vizsgálok: (1) érvényesül-e a pénzügyi hegemónia elmélete, (2) magyarázható-e a bankok hálózatbeli pozíciója piaci részesedésükkel, valamint (3) kockázatos vállalati ügyfélállományuk nagyságával. A regressziós és korrelációs tesztek alapján a magyar bankok az elemzett hálózatban nem rendelkeznek olyan „hatalommal”, mellyel a vállalatok cselekedeteit befolyásolhatnák. Sokkal inkább szervezetek között kialakult kölcsönös függőségi viszony alanyaiként vannak jelen a hálózatban, ahol pozíciójuk függ a piaci részesedésük nagyságától és az ügyfélkörük minőségétől.

    92
  • A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?
    133-144
    Megtekintések száma:
    188

    A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).

    267
  • Magyarország függése a külső finanszírozástól
    145-156
    Megtekintések száma:
    69

    Tanulmányomban a hetvenes évektől napjainkig tekintem át a külföldi forrásbevonás főbb jellegzetességeit, elemzem a külkereskedelmi pozíciók, a GDP felhasználás, a kormányzati-költségvetési túlköltekezés rendre visszatérő adóssággeneráló összefüggéseit. Rámutatok az elmúlt több mint harminc év eladósodási és restrikciós hullámainak hasonlóságaira és különbségeire, valamint kísérletet teszek az ezredforduló néhány új jelenségének megragadására.

    JEL-kód: H6, F4

    93
  • A minőség fogyasztói és termelői értékelése
    157-168
    Megtekintések száma:
    70

    A fogyasztók és a vállalatok minőségkoncepciói eltérnek egymástól. Ez jelentős hatékonyságveszteséghez vezet, a vállalatok ugyanis egy vélelmezett fogyasztói minőségkép alapján végeznek marketingtevékenységet, ez a kép azonban az esetek döntő többségében nem fedi a valóságot. A tanulmány amellett érvel, hogy a fogyasztóban kialakuló minőségkép nehéz előrejelezhetősége miatt a vállalatnak nem reaktív módon, e vélekedés feltérképezésével kell tevékenykednie, hanem proaktívan, e kép tudatos alakításával, a fogyasztói információfeldolgozó rendszer korlátainak figyelembevétele mellett.

    172
  • Ökológiai marketingstratégiák és a jövőkutatás
    169-188
    Megtekintések száma:
    186

    A tudományos jövőkutatás mindkét ágának: a prognosztikának és a jövőképalkotásnak fontos eleme a természeti környezet. Minden tudomány, a közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan is arra törekszik, hogy riasztó vagy vonzó jövőképek kidolgozásával befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A fenntartható fejlődés fogalma, elvei olyan jövőkép megvalósítására mozgósítanak, amely megkísérli a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, környezeti, társadalmi érdekek összehangolását. Ehhez preventív környezetpolitikára lenne szükség és olyan értékrendváltásra, amikor a gazdasági szereplők döntései során a környezeti érdek legalábbis egyenrangúvá válik a gazdasági érdekekkel. Megfelelő gazdasági-társadalmi feltételek között az ökomarketing alkalmas eszköz a gyakran ellentétes vállalati célok és érdekek összehangolására. A tanulmány első része a jövőkutatás és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a második az ökomarketing fogalmát ismerteti, valamint rendszerezi az ökológiai marketingstratégiákat.

    278
  • Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban
    Megtekintések száma:
    113

    A rendszerváltás óta a hagyományos mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság szerkezetében bekövetkező változások a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak arányának csökkenésével járnak, mely megegyezik az Európai Uniós tendenciákkal. Az északalföldi régióban az egy főre jutó GDP értéke évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek okaként az összességében szerény iparosodottság, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelmezősége, illetve az elmaradott területeknek az országosnál magasabb aránya nevezhető meg. A mezőgazdasági foglakoztatásnak a mezőgazdasági árutermelésen túlmenően a vidéki lakosság helyben tartásában is fontos szerepe van. Egyes régiók vonatkozásában egyedüli foglakoztatási lehetőséget biztosít a mezőgazdaság, így ezen térségek vidékfejlesztésében meghatározó az agrárium szerepe.

    200

Műhely-vita

  • Zsákban táncolva, avagy az egyetemi innovációs stratégia sajátosságai
    Megtekintések száma:
    111

    Az alábbi írásban igyekszem az egyetemek néhány olyan fejlődési és működési (szervezetszociológiai és oktatás-gazdaságtani) sajátosságát felvázolni, amelyeket egy egyetemi innovációs stratégia elkészítése során − ha annak nem pusztán deklaratív, szimbolikus céljai vannak − nélkülözhetetlen figyelembe venni. Fontos megjegyezni, hogy a szimbolikus célú tervek, (küldetés)nyilatkozatok, víziók, stratégiák stb. egyáltalán nem idegenek az egyetemektől, sőt a mai napig lényeges elemei egy-egy egyetem közösségének megteremtésében.

    117
  • Néhány gondolat a készülő DE Innovációs Stratégiához
    Megtekintések száma:
    75

    A Debreceni Egyetem (DE) a változó világban új kihívások elé néz. Miközben az egyetem szervezeti integrációja még messze nem teljesedett ki (és kétséges, hogy méreteinél fogva miképpen és legfőképpen mikor tekinthető a folyamat véglegesen lezártnak), több olyan körülmény merül fel, amire az intézménynek kell választ adnia. Ezek között elsősorban említendők a finanszírozás kérdései (pontosabban annak struktúrája), a változó jogszabályi háttér (elsősorban az innovációs törvény és a felsőoktatási törvény küszöbön álló módosítása), valamint az EU integrációból adódó körülmények (Bolognai folyamat, a nemzetközi verseny fokozódása). Ilyen körülmények között egy alapjában véve tudományegyetem (a szó klasszikus értelmében, nem csak működési struktúráját, hanem gyakorlatilag a művelt szakágazatokat is tekintve) tudományos jellegéből kiindulva kell választ keressen és adjon olyan kérdésekre, melyek elsősorban a szolgáltatói jelleg kibontakozását, ezen belül is elsősorban a tudományra épülő technológiai innovációt érintik.

    86