Kutatás közben

Pénzügyi hegemónia Magyarországon?

Megjelent:
August 24, 2020
Szerző
Megtekintés
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Kun, F. (2020). Pénzügyi hegemónia Magyarországon?. Competitio, 4(1), 105-132. https://doi.org/10.21845/comp/2005/1/6
Absztrakt

„Bankárészjárás, bankáruralom” – vajon ezek csak populista kijelentések, féligazságok, vagy érvényes állítások a mai Magyarországon? Dolgozatom célja, hogy az utóbbi években, a bankokkal szemben kialakult negatív előítéleteket árnyaljam, és racionális okokat adjak a pénzintézetek gazdaságban elfoglalt pozíciójára. A pénzügyi hegemónia elmélete szerint a pénzügyi szektor centralizáltsága és koncentrációja lehetővé teszi a pénzintézetek számára az összehangolt döntéshozatalt a befektetések felett. Mivel a tőke a gazdaság expanziójához és a gazdasági válságokból való kilábaláshoz feltétlenül szükséges, a pénzügyi szektor a gazdasági szereplők széles körének cselekedeteit képes befolyásolni. Dolgozatomban 2003. évi adatok alapján 100 legjobb vállalat és 36 bank között, az igazgatósági átfedések révén kialakult hálózatban vizsgálom a fenti tézis állításait. A több mint 16 000 név és cím feldolgozásával elkészült hálózatra vonatkozóan három hipotézist vizsgálok: (1) érvényesül-e a pénzügyi hegemónia elmélete, (2) magyarázható-e a bankok hálózatbeli pozíciója piaci részesedésükkel, valamint (3) kockázatos vállalati ügyfélállományuk nagyságával. A regressziós és korrelációs tesztek alapján a magyar bankok az elemzett hálózatban nem rendelkeznek olyan „hatalommal”, mellyel a vállalatok cselekedeteit befolyásolhatnák. Sokkal inkább szervezetek között kialakult kölcsönös függőségi viszony alanyaiként vannak jelen a hálózatban, ahol pozíciójuk függ a piaci részesedésük nagyságától és az ügyfélkörük minőségétől.

Hivatkozások
  1. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról.
  2. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról.
  3. Árvai Zsófia (2002): A vállalatfinanszírozás új fejlődési irányai. In: Tanulmányok a bankszektor középtávú fejlődési irányairól. MNB Műhelytanulmányok, 26.
  4. Bonacich, P. (1987): Power and Centrality: A Family of Measures. The American Journal of Sociology, 92. évf. 1170–1182.
  5. Borgatti, S.P., Everett, M.G. and Freeman, L.C. (2002): UCINET 6 for Windows: Software for Social Network Analysis. Harvard, MA, Analytic Technologies.
  6. Cox, R. W. (1983): Gramsci, Hegemony and International Relations: An Essay in Method. Millennium 12, 162–175.
  7. Czakó Ágnes – Sík Endre (1995): A hálózati tőke szerepe Magyarországon a rendszerváltás előtt és után. 2000, 7. sz., 3–12.
  8. Csontos László – Király Júlia – László Géza (1997): Az ezredvégi nagy borzongás. Közgazdasági Szemle, 44. évf. 569–596.
  9. Davis, G. F. – Mizruchi, M. S. (1999): The Money Center Cannot Hold: Commercial Bank in the U.S. System of Corporate Governance. Administrative Science Quarterly, 44. évf. 27–46.
  10. Fligstein, N – Brantley, P. (1992): Bank Control, Owner Control, or Organizational Dynamics: Who Controls the Large Modern Corporation? American Journal of Sociology, 98. évf. 280–307.
  11. Granovetter, M. (1985): Economic Action and Social Structure: The Problem of Embeddedness. The American Journal of Sociology, 91. évf. 481–510.
  12. Granovetter, M. (1994): A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a beágyazottság problémája. In: Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.): A gazdasági élet szociológiája. Aula Kiadó, Budapest.
  13. Hanneman, R. A. (2001): Introducion to Social Network Methods. California University, Department of Sociology.
  14. Jones, C. – Hesterly, W. S. – Borgatti, S. P. (1997): A General Theory of Network Governance: Exchange Conditions and Social Mechanisms. The Academy of Management Review, 22. évf. 911–945.
  15. Magyar Nemzeti Bank (2004): Jelentés a pénzügyi stabilitásról. 2004. június.
  16. Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 2003–2004 (2004). 14. évf. 1. kötet.
  17. Mintz, B. – Schwartz, M. (1981): Interlocking Directorates and Interest Group Formation. American Sociological Review, 46. évf. 851–869.
  18. Mintz, B. – Schwartz, M. (1986): Capital Flows and the Process of Financial Hegemony. Theory and Society, 15. évf. 77–101.
  19. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) (2004): A felügyelt szektorok 2003. évi működése.
  20. Polányi Károly (1997): A nagy átalakulás. Mészáros Gábor kiadása, Budapest.
  21. SPSS 9.0 for Windows (1998). SPSS Inc.
  22. Stark, D. – Kemény, Sz. – Breiger, R. L. (2000): Posztszocialista portfóliók. Hálózati stratégiák az állam árnyékában. I-II. Közgazdasági Szemle, 47. évf. 393–405 és 430–445.
  23. Stearns, L. B. (1986): Capital Market Effects on External Control of Corporations. Theory and Society, 15. évf. 47–75.
  24. Szántó Zoltán – Vedres Balázs (szerk.) (2002): Kapcsolathálók, szervezeti kultúra, pénzügyi teljesítmény. Szervezetszociológiai tanulmányok a magyar távközlésfejlesztés finanszírozásáról. Aula Kiadó, Budapest.
  25. Top200 (2004) A legnagyobb vállalkozások a számok tükrében. Figyelő különszám, 2004. október.
  26. Tóth István János (1998): Vállalkozások tulajdonosi kapcsolatai Magyarországon 1992–1996 között. Közgazdasági Szemle, 45. évf. 591–615.
  27. Várhegyi Éva (2002): Bankvilág Magyarországon. Helikon Kiadó, Budapest.
  28. Vedres Balázs (1997): Bank és hatalom. Szociológiai Szemle, 26. évf. 2. sz.
  29. Voszka Éva (2000): Tulajdonosi szerkezet és vállalatirányítás a magyar nagyiparban. Közgazdasági Szemle 47.évf. 549–564.
  30. Wasserman, S. – Faust, K. (1994): Social Network Analysis: Methods and Applications. University Press, Cambridge.
  31. Zeitlin, M. (1974): Corporate Ownership and Control: The Large Corporation and the Capitalist Class.
  32. American Journal of Sociology, 79. évf. 1073–1119. o. Idézi: Stearns, L. B. (1986): Capital Market Effests on External Control of Corporations. Theory and Society, 15. évf. 47–75.