A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?
https://doi.org/10.21845/comp/2005/1/7
Szerző
Megtekintés
How To Cite
Absztrakt
A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).
Hivatkozások
- Bara Zoltán – Szabó Katalin (szerk.) (2001): Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. 9. fejezet. Aula Kiadó, Budapest.
- Csaba László (2002): Az átalakulás fejlődéselmélete. Közgazdasági Szemle, 4. sz. 273–291. o.
- Dreifelds, Juris (1996): Latvia in transition. Cambridge University Press, Cambridge.
- Heenan, Patrick – Lamontage, Monique (1999): The Central and Eastern Europe Handboook. Fitzory Dearnborn Publishers, Chicago.
- Hüttl Antónia – Surányi Bálint – Vita László (1998): A gazdasági növekedés és a fejlettség paradoxona a kelet-közép-európai átmenetben. Közgazdasági Szemle, 11. sz. 973–988.
- IMF (2003a): Republic of Lithuania: 2003 Article IV Consultation – Staff Report. 2003. szeptember.
- IMF (2003b): IMF Working Paper, Reforming Tax Systems: Experience of the Baltics, Russia, and Other Countries of the Former Soviet Union. European II Department, 2003. szeptember.
- Inotai András (2003): A kibővülő Európai Unió és Magyarország. Allianz Hungária Stratégiai Dialógus Füzetek I–II. 8–88.
- Kiss Judit (2001): Modernizációs utak tanulságai. Kihívások, 140. sz. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest.
- Kornai János (1993): Transzformációs visszaesés. Közgazdasági Szemle, 7–8. sz. 569–599.
- KSH (2003): Magyar statisztikai évkönyv. 2002. KSH, Budapest.
- Lauristin, Marju – Vihalemm, Peeter (1997): Return to the Western World. Cultural and Political Perspectives of the Estonian Post-Communist Transition.Tartu University Press, Tartu.
- OECD (2000): OECD Economic Surveys: Baltic States: a regional economic assesment. Paris.
- Savchenko, Andrew (2000): Rationality, Nationalism and Post-Communist Market Transformations. Ashgate, Aldershot.
- Simon György ifj. (2003): Az észt gazdaság. Statisztikai Szemle, 10. sz. 891–913.
- Smith, J. Davisis – Pabriks, Artis – Purs, Aldis – Lane, Thomas (2002): The Baltic States. TJ International, Padstrow.
- Stiglitz, Joseph (2003): Azt tedd, amit Amerika tett, ne azt, amit mond! Világgazdaság, 35. évf. 214. sz. (A Project Syndicate 2003 októberi számábanmegjelent Do What We Did, Not What We Say című cikk fordítása.)
- Tiba Zoltán (2001): Az észt felzárkózási út. Kihívások, 148. sz. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest.