A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak. A választ az elmúlt század legfontosabb eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub úgynevezett történeti rekonstrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C10, C20

A tudásipar növekedésével párhuzamosan egyre nő a felsőoktatás szerepe a gazdasági növekedésben. Egyes becslések szerint a diákmobilitásból származó exportbevétel világméretekben meghaladja a 40 milliárd dollárt. A tanulmányban e jelenségcsoport két oldalát vizsgáljuk. Először leszögezzük, hogy a felsőoktatás mint iparág sokkal összetettebb annál, minthogy csak a diákmobilitásról szóljon. Ez annak ellenére igaz, hogy az exporttevékenységnek ez a legvonzóbb és a leglátványosabb területe. Az egyetemek azonban rendelkeznek kutatási eredményekkel és más szolgáltatásokkal mint exporttevékenységekkel, amelyeket piaci alapon értékesítenek. Másodszor, az egyéni tanárok mint egyetemi munkavállalók vagy szabadúszó tudásmunkások, továbbá a tanszékek, karok, egyetemek, országok, régiók stb. egyaránt szolgálhatnak a tevékenységek statisztikai számbavételi egységeiként. Az egyetemek által ellátott összes tevékenység mérhető különböző hierarchikus szinteken.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, M31

Az üzleti intelligencia a vállalati informatika egyik leglátványosabban és leggyorsabban fejlődő területe. A cikk összefoglalja a tárgykörhöz kapcsolódó szemléletmódok, modellek és alkalmazások több évtizedes történetét, bemutatja az átlagon felüli növekedés mozgatórugóit, megvilágítva az üzleti intelligencia szerepét a vállalatok stratégiájában. Átfogó képet ad az idetartozó informatikai alkalmazások és szolgáltatások piacának keresleti és kínálati oldaláról, kiemelve a fontosabb jelenségeket és tendenciákat. Külön foglalkozik a közelmúlt fontos vállalatfelvásárlási lépéseinek magyarázatával, elemezve az integráció iránti igény stratégiai következményeit, modellezve a fejlődés logikáját. A tanulmány a változó alkalmazási körülmények és feltételek lehetséges hatásainak felvázolásával zárul.

Journal of Economic Litearture (JEL) kód: M10, M15, M40

This paper tries to take an initial step toward a deeper understanding of the differences and similarities between corporate, individual and 1% philanthropy. Though both corporate and individual giving have
a huge international literature (e.g. Adam 2004; Archambault & Boumendi 1998; Burlingame 1997, 2001; Halfpenny 1999; Schervish & Haven, 1997; Wang & Graddy 2008; Zamagni,1995) and 1% philanthropy is also discussed by several, mainly Eastern European authors (e.g. Bódi 2001; Chano 2008; Gerencsér & Oprics 2007; Török & Moss 2004; Vajda & Kuti 2002), the connections between these different kinds of philanthropic activities have not yet been scrutinized. Correspondingly, very little attention has been paid to the issues of how third sector organizations could develop an efficient ‘fund raising mix’; how they should combine their efforts to solicit contributions from different kinds of donors. In order to answer these questions, the author takes an interdisciplinary approach; she uses several different types of analytical and statistical methods. The statistical analysis of the donors’ motivation is based on the results of three empirical surveys of individual giving, 1% philanthropy and corporate donations which were carried out in Hungary over the last couple of years. The third sector organizations’ fund raising behaviour is analyzed using both official statistical data (KSH 1998–2008) and information gathered through interviews (Laki & Szalai 2004; T. Puskás 2006) and case studies (Kotler & Lee 2007; Török 2005b).

Journal of Economic Literature (JEL) code: D64, M14, L31

A relatív kereskedelmi előnyök és a kereskedelmi versenyképesség mérőszámait elemezzük az Európai Unióval folytatott magyar agrárkereskedelemben. A külkereskedelmi mérőszámok stabilitását tartósságtúlélő elemzéssel vizsgáljuk nem paraméteres Kaplan – Meier függvény segítségével, míg a mérőszámok közötti konzisztenciát Cox-féle arányos hazárd modellel. Eredményeink szerint Magyarországnak sok termékből van relatív kereskedelmi hátránya, és az egyirányú import aránya is jelentős, ugyanakkor relatív kereskedelmi előnyei vannak a mezőgazdasági nyersanyagokból, feldolgozott félkész termékekből és kertészeti termékekből, továbbá a sikeres minőségi verseny és az egyirányú export szerepe szignifikáns, míg a sikertelen ár és minőségi versenyképesség jelentősége kisebb. A relatív kereskedelmi előnyök tartóssága hosszabb, mint a sikeres kereskedelmi versenyképességi kategóriáké. Eredményeink egyrészt megerősítik, hogy a relatív kereskedelmi előnyök és a sikeres ár- és minőségi verseny, valamint az egyirányú export konzisztensek egymással. Másrészt hasonló konzisztenciát figyelhetünk meg a relatív kereskedelmi hátrányok, a sikertelen ár- és minőségi verseny és az egyirányú import között.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24

Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54

Since the late nineties Hungarian governments have been considering the introduction of new health care arrangements by establishing organizations with devolved responsibilities for the management of health care. These organizations are typically financed through a weighted (risk adjusted) capitation system which is regarded as an adequate and optimal tool for resource allocation purposes. Through capitation one needs to handle large inequities in the Hungarian health care system and keep an eye on the incentives for efficiency. For the capitation formula a relatively broad choice of risk adjusters are available in the form of pharmacy- and diagnosis-based patient level utilization data (health-based adjusters) and area level socio-economic data (non health-based adjusters). The instant application of health-based adjusters has limitations because they reflect a distorted provider structure and offer perverse incentives; therefore a gradual shift from using non health-based adjusters to health-based adjusters is preferred. The early phase of the capitation system also implies a strong presence of risk sharing arrangements and other complementary policies. Given that promoting efficiency and equity are to be pursued, the capitation approach outlined in this paper should serve as a guide to future Hungarian health care system reforms.

Journal of Economic Literature (JEL) code: I28, G28, G32, H51

Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42

This essay presents an overview of what American business programs cover in their curricula regarding ethics and the reasons behind teaching ethics-related material to business students. Topics for the paper
include; requirements for having ethics in the curricula, broad perspectives of what constitutes ethical business practices, and the difference between professional ethics and business ethics.

Journal of Economic Literature (JEL) classification: M14, A20