Évf. 7 szám 2 (2008)
Tanulmányok

A magyar agrárexport kereskedelmi előnyei és versenyképessége az EU piacán

Megjelent december 15, 2008
PDF

APA

Fertő, I. (2008). A magyar agrárexport kereskedelmi előnyei és versenyképessége az EU piacán. Competitio, 7(2), 87-102. https://doi.org/10.21845/comp/2008/2/5

A relatív kereskedelmi előnyök és a kereskedelmi versenyképesség mérőszámait elemezzük az Európai Unióval folytatott magyar agrárkereskedelemben. A külkereskedelmi mérőszámok stabilitását tartósságtúlélő elemzéssel vizsgáljuk nem paraméteres Kaplan – Meier függvény segítségével, míg a mérőszámok közötti konzisztenciát Cox-féle arányos hazárd modellel. Eredményeink szerint Magyarországnak sok termékből van relatív kereskedelmi hátránya, és az egyirányú import aránya is jelentős, ugyanakkor relatív kereskedelmi előnyei vannak a mezőgazdasági nyersanyagokból, feldolgozott félkész termékekből és kertészeti termékekből, továbbá a sikeres minőségi verseny és az egyirányú export szerepe szignifikáns, míg a sikertelen ár és minőségi versenyképesség jelentősége kisebb. A relatív kereskedelmi előnyök tartóssága hosszabb, mint a sikeres kereskedelmi versenyképességi kategóriáké. Eredményeink egyrészt megerősítik, hogy a relatív kereskedelmi előnyök és a sikeres ár- és minőségi verseny, valamint az egyirányú export konzisztensek egymással. Másrészt hasonló konzisztenciát figyelhetünk meg a relatív kereskedelmi hátrányok, a sikertelen ár- és minőségi verseny és az egyirányú import között.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

  1. Abd-el-Rahman, K. (1991): Firms’ competitive and national comparative advantages as joint determinants of trade composition. Weltwirtschaftliches Archiv, 127, 83–97.
  2. Aiginger, K. (1997): e use of unit values to discriminate between price and quality competition. Cambridge Journal of Economics, 21, 571–592.
  3. Aiginger, K. (1998): A framework for evaluating the dynamic competitiveness of countries. Structural Change and Economic Dynamics, 9, 159–188.
  4. Amiti, M. (1998): New trade theories and industrial location in the EU. Oxford Review of Economic Policy, 14, 45–53.
  5. Andersen, T. M. – Herbertsson, T. T. (2005): Quantifying globalization. Applied Economics, 37, 1089–1098.
  6. Balassa, B. (1965): Trade liberalization and revealed comparative advantage. The Manchester School of Economic and Social Studies, 33, 99–123.
  7. Barkema, A. – Drabenstott, M. – Tweeten, L. (1991): The competitiveness of U.S. agriculture in the 1990s in agricultural policies. Megjelent: The 1990s in Agricultural Policies in the New Decade, Resources for
  8. the Future, (szerk.) Allen, K., National Planning Association, Washington, D.C.
  9. Besedeš, T. – Prusa, T. J. (2006a): Ins, outs, and the duration of trade. Canadian Journal of Economics, 39 (1): 266–295.
  10. Besedeš, T. – Prusa, T. J. (2006b): Product differentiation and duration of US import trade. Journal of International Economics, 70: 339–358.
  11. Bojnec, Š. (2001): Trade and revealed comparative advantage measures: regional and Central European agricultural trade. Eastern European Economics, 39, 72–98.
  12. Bojnec, Š. – Fertő, I. (2007a): Catching-up process of European enlargement: Hungarian and Slovenian agricultural, food and forestry trade. Eastern European Economics, 45.
  13. Bojnec, Š. – Fertő, I. (2007b): Hungarian and Slovenian agro-food trade with three main European Union partners. Ekonomický Časopis – Journal of Economics, 55, 345–358.
  14. Braddorn, D. – Hartley, K. (2007): The competitiveness of the UK aerospace industry. Applied Economics, 39, 715–726.
  15. Chen, K., Xu, L. – Duan, Y. (2000): Ex-post competitiveness of China’s export in agri-food products: 1980-1996. Agribusiness, 16, 281– 294.
  16. Cleves, M. A. – Gould, W. W. – Gutierezz, R. G. (2004): An Introduction to Survival Analysis Using STATA. Stata Press, College Station, Texas.
  17. Devadoss, S. – Aguiar, A. H. (2006): Effects of global trade liberalization on softwood lumber markets’. Applied Economics, 38, 2351–2360.
  18. EU-Commission (1999): The Agricultural Situation in the European Community. 1998 Report, Brüsszel.
  19. Fertő Imre (2006): Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországon és a kelet-közép-európai országokban. KTI Könyvek 8. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.
  20. Fertő, I. – Hubbard, L. J. (2003): Revealed comparative advantage and competitiveness in Hungarian agri-food sectors. The World Economy, 26, 247–259.
  21. Fontagné, L. – Freundenberg, M. – Peridy, N. (1997): Trade Patterns in the Single Market. CEPII, Working Paper No 97–107, Párizs.
  22. Gehlhar, M. J. – Pick, D. H. (2002): Food trade balances and unit values: what can they reveal about price competition? Agribusiness, 18, 61–79.
  23. Greenaway, D. – Hine, R. C. – Milner, C. R. (1994): Country-specific factors and the pattern of horizontal and vertical intra-industry trade in the UK. Weltwirtschaftliches Archiv, 130, 77–100.
  24. Greenaway, D. – Hine, R. C. – Milner, C. R. (1995): Vertical and horizontal intra-industry trade: A cross-industry analysis for the United Kingdom. Economic Journal, 105, 1505–1518.
  25. Grubel, H. G. – Lloyd, P. J. (1975): Intra-Industry Trade: The Theory and Measurement of International Trade in Differentiated Products. MacMillan, London.
  26. Hinloopen, J. – van Marrewijk, C. (2001): On the empirical distribution of the Balassa index. Weltwirtschaftliches Archiv, 137, 1–35.
  27. Hinloopen, J. – van Marrewijk, C. (2004): Dynamics of Chinese Comparative Advantage. Tinbergen Institute Working Paper, 2004–034/2, Amszterdam.
  28. Hinloopen, J. – van Marrewijk, C. (2006): Comparative Advantage, the Rank-size Rule, and Zipf ’s Law. Tinbergen Institute Discussion Paper, TI 2006-100/1, Amszterdam.
  29. Jenkins, S. P. (2005): Survival Analysis. Institute for Social and Economic Research, University of Essex, Colchester.
  30. Kennedy, P. L. – Harrison, R. W. – Kalaitzandonakes, N. G. – Peterson, H. C. – Rindfuss, R. P. (1997): Perspectives on evaluating competitiveness in agribusiness industries. Agribusiness, 13, 385–392.
  31. Krugman, P. (1994): Competitiveness: a dangerous obsession. Foreign Aairs, 73, 28–44.
  32. Lafay, G. (1992): The measurement of revealed comparative advantages. Megjelent: International Trade
  33. Modelling (szerk.) Dagenais, M. G.–Plunet, P-A. Chapman & Hall, London, 209–236.
  34. Liesner, H. H. (1958): The European Common Market and British industry. Economic Journal, 68, 302–316.
  35. Minondo, A. (2007): The disappearance of the border barrier in some European Union countries’ bilateral trade. Applied Economics, 39, 119–124.
  36. Porter, M. (1990): The Competitive Advantage of Nations. MacMillan, London.
  37. Proudman, J. – Redding, S. (2000): Evolving patterns of international trade. Review of International Economics, 8, 373–396.
  38. Rauch, J. E. – Watson, J. (2003): Starting small and unfamiliar environment. International Journal of Industrial Organization, 21, 1021–1042.
  39. Redding, S. (2002): Specialization Dynamics. Journal of International Economics, 58, 299–334.
  40. Vollrath, T. L. (1991): A theoretical evaluation of alternative trade intensity measures of revealed comparative advantage. Weltwirtschaftliches Archiv, 130, 263–279.