Évf. 4 szám 2 (2005)
Tanulmányok

Megnyilvánuló komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban: kaotikus vagy koherens szerkezet?

Megjelent december 12, 2005
PDF

APA

Fertő, I. (2005). Megnyilvánuló komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban: kaotikus vagy koherens szerkezet?. Competitio, 4(2), 59-82. https://doi.org/10.21845/comp/2005/2/5

A cikk a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyeit vizsgálja a Balassa- index alkalmazásával 1992 és 2002 között különböző referenciapiacokon és aggregációs szinten. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyei meglehetősen változékonyak mind az egyes aggregációs szintek között, mind a különböző referenciapiacok között. A kereskedelem specializációja csökkenő trendet mutat mindegyik referenciacsoportban, azaz a hazai agrárszektor elveszítette komparatív előnyeit számos termékcsoportban a vizsgált időszakban. A B-indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz, de az egyes termékcsoportoknál az indexek nagyobb változékonyságot mutattak. Meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

  1. Balassa, B. (1965): Trade Liberalization and Revealed Comparative Advantage. The Manchester School
  2. of Economic and Social Studies, 33/1. sz. 99–123.
  3. Brasili, A. – Epifani, P. – Helg, R. (2000): On the Dynamics of Trade Patterns. De Economist, 148/2.
  4. sz. 233–257.
  5. Cantwell, J. (1989): Technological Innovation and Multinational Corporations. Blackwell, Oxford.
  6. Dalum, B. – Laursen, K. – Villumsen, G. (1998): Structural Change in OECD Export Specialisation
  7. Patterns: De-Specialisation and ’Stickiness’. International Review of Applied Economics, 12/3.
  8. sz. 423–443.
  9. Fertő, I. (2003b): A komparatív előnyök mérése. Statisztikai Szemle, 81. évf. 4.sz. 309–327.
  10. Fertő, I. (2003a): A magyar agrárkereskedelem dinamikájáról. Competitio, 2. évf. 1. sz. 26–35.
  11. Fertő, I. (2004): The Agri-Food Trade between Hungary and the EU. Századvég Kiadó, Budapest.
  12. Fertő, I. – Hubbard, L. J. (2003): Revealed Comparative Advantage and Competitiveness in Hungarian
  13. Agri-Food Sectors. World Economy, 26/2. sz. 247–259.
  14. Fertő, I. – Hubbard, L. J. (2005): Az agrárkereskedelem dinamikája – A csatlakozó országok esete. Közgazdasági
  15. Szemle 51. évf. 1. sz. 77–89.
  16. Geweke, J. – Marshall, R. – Zarkin, G. (1986): Mobility indices in continuous time Markov chains.
  17. Econometrica, 54. évf. 1407–1423.
  18. Hinloopen, J. – van Marrewijk, C. (2001): On the Emprical Distribution of the Balassa Index.
  19. Weltwirtschaftliches Archiv, 137/1. sz. 1–35.
  20. Hinloopen, J. – van Marrewijk, C. (2004): Empirical relevance of the Hillman condition and the
  21. comparative advantage. Tinbergen Institute Discussion Paper, 019/2. Tinbergen Institute, Amsterdam.
  22. Hinloopen, J. – van Marrewijk, C. (2004a): Dynamics of Chinese Comparative Advantage. Tinbergen
  23. Institute Discussion Paper, 034/2. Tinbergen Institute, Amsterdam.
  24. Lange, D. (1989): Economic Development and Agricultural Trade Pattern: An Empirical Cross-Country
  25. Analysis. European Review of Agricultural Economics, 16/2. sz. 187–202.
  26. Laursen, K. (2000): Trade Specialisation, Technology and Economic Growth. Edward Elgar,
  27. Cheltenham.
  28. Proudman, J. – Redding, S. (2000): Evolving Patterns of International Trade. Review of International
  29. Economics, 8/3. sz. 373–396.
  30. Redding, S. (1999): Dynamic Comparative Advantage and the Welfare Effects of Trade. Oxford Economic
  31. Papers, 51/1. sz. 15–39.
  32. Richardson, J. D. – Zhang, C. (1999): Revealing Comparative Advantage: Chaotic or Coherent Pattern
  33. across Time and Sector and U.S. Trading Partner. NBER Working Paper, 7212. sz. Cambridge.
  34. Shorrocks, A. (1978): The measurement of mobility. Econometrica, 46 évf. 1013–1024.