Évf. 7 szám 2 (2008)
Tanulmányok

Tudásexport a felsőoktatásban: egy hierarchikus megközelítés

Megjelent december 15, 2008
PDF

APA

Berács, J. (2008). Tudásexport a felsőoktatásban: egy hierarchikus megközelítés. Competitio, 7(2), 35–48. https://doi.org/10.21845/comp/2008/2/2

A tudásipar növekedésével párhuzamosan egyre nő a felsőoktatás szerepe a gazdasági növekedésben. Egyes becslések szerint a diákmobilitásból származó exportbevétel világméretekben meghaladja a 40 milliárd dollárt. A tanulmányban e jelenségcsoport két oldalát vizsgáljuk. Először leszögezzük, hogy a felsőoktatás mint iparág sokkal összetettebb annál, minthogy csak a diákmobilitásról szóljon. Ez annak ellenére igaz, hogy az exporttevékenységnek ez a legvonzóbb és a leglátványosabb területe. Az egyetemek azonban rendelkeznek kutatási eredményekkel és más szolgáltatásokkal mint exporttevékenységekkel, amelyeket piaci alapon értékesítenek. Másodszor, az egyéni tanárok mint egyetemi munkavállalók vagy szabadúszó tudásmunkások, továbbá a tanszékek, karok, egyetemek, országok, régiók stb. egyaránt szolgálhatnak a tevékenységek statisztikai számbavételi egységeiként. Az egyetemek által ellátott összes tevékenység mérhető különböző hierarchikus szinteken.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, M31

  1. Barakonyi Károly (2004): Rendszerváltás a felsőoktatásban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 350.
  2. Belfield, C. R. – Levin, H. M. (2003): e Economics of Higher Education. An Elgar Reference Collection, Cheltenham.
  3. Berács József (2003): Aszimmetriák és felzárkózási esélyek a felsőoktatási szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében. Megjelent: Blahó András (szerk.): Elmaradottság – fejlődés – átalakulás. Tanulmányok
  4. Szentes Tamás akadémikus 70. születésnapja tiszteletére, BKÁE Világgazdasági Tanszék, 63–74.
  5. Berács József (2007): Felsőoktatási reform és exportképesség. Népszabadság, július 27. A diploma melléklet különkiadása, 2.
  6. Hrubos Ildikó (2004) (szerk.): A gazdálkodó egyetem. Felsőoktatási Kutatóintézet, Új Mandátum, Budapest.
  7. Kornai János (1999): A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, 46. évf. 7–8. szám, 585–599.
  8. Massey, W. F. (1996): Resource Allocation in Higher Education. The University of Michigan Press, Ann Arbor.
  9. Mazzarol, T.-S. – Normann, G. (2001): The Global Market for Higher Education. Sustainable competitive strategies for the new millenium, Edward Elgar, Chettenham, U.K.
  10. Opendoors (2007): Fast Facts, IIR (Institute of International Education).
  11. Polónyi István (2002): Az oktatás gazdaságtana. Osiris Kiadó, Budapest.
  12. Porter, M. (1990–1998): The competitive advantage of nations. Macmillan Business, New York.
  13. Sadlak, J. – Cai, L. N. (2007) (szerk.): The World-Class University Ranking: Aiming Beyond Status. UNESCO-CEPES, Shanghai Jiao Tong University, Cluj University Press.
  14. Szentes Tamás és munkaközössége (2005): Fejlődés, versenyképesség, globalizáció, I–II. Akadémiai Kiadó.
  15. Svensson, G. (2007): Legal Requirements for Transparency in Appointments and Promotions in Swedish higher Education Institutions. International Journal of Public Sector Management, Vol. 20, Issue 2,
  16. –133.
  17. Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány.