Keresés

Keresési eredmények

• A figyelem az információs javak világában. A szűkösség átértelmezése

  1-20

  Hámori Balázs

  Megtekintések száma:

  159

  A figyelem mint szolgáltatás jelentős forrása lehet az értékteremtésnek. Funkcionális és piaci összefüggésben a figyelem tulajdonképpen munkatermék (munkateljesítmény, szolgáltatás) és mint cserejószágot természetesen pénz fejében cserélik. A csererendszer elég pontos információkat ad a társadalomban a figyelem szétosztásáról, amelynek arányai a személyes és társadalmi elismerést tükrözik vissza. A figyelem tőzsdéje a társadalmi nyilvánosság, az internet pedig a figyelem világpiacaként fogható fel. Ám a figyelem a „régi gazdaságban" is része volt a szolgáltatásoknak, sőt néha-néha a figyelem volt a központi alkotórész. A közvetlenül emberekre irányuló, személyes szolgáltatások (tanítás, jogi és egészségügyi szolgáltatások) mindig is nagy figyelmet igényeltek. Ha mármost a termelés maga is javarészt szolgáltatásként jelentkezik, akkor a figyelem a termék hasznosulásában meghatározó erőforrássá lép elő. A termelés és szolgáltatások individualizációs fokának növekedésével, és az emberek közötti közvetlen interakciók sűrűsödésével és nem utolsó sorban virtuális térbe helyeződésével szükségszerűen emelkedik a gazdasági folyamatok figyelemigénye is. Azaz az ilyen javak eladása is nagyobb figyelmet igényel. A hagyományos javaktól eltérően, a szolgáltatások és méginkább a szellemi javak esetében kitüntetett tényező a fogyasztásukhoz, felhasználásukhoz szükséges idő és figyelem, illetve az elsajátításukhoz nélkülözhetetlen kompetenciák. E javak termelői számára a fogyasztók/kliensek figyelmének a lekötése gyakran a legfontosabb versenytényező. A dicsőség, a kiválóság és a presztízs, mind a felhalmozott figyelem megnyilvánulási formái. Ebben az értelemben a figyelem értékmegőrző funkcióval bír, jóllehet ezt nem lehet minden további nélkül összehasonlítani a pénz vagy bizonyos termékek felhalmozási mechanizmusaival. A figyelem ökonómiája még inkább a kérdések felvetésénél tart, semmint jól védhető tételek, állítások megfogalmazásánál. Még kevésbé állíthatjuk, hogy a tárgykörben kristályosodott volna egy elmélet, amely elfogadható magyarázatokkal szolgál a gazdaságnak e terjeszkedő szeletének a materiális gazdaságétól nagyban eltérő működésére. Nem kétséges azonban, hogy az új gazdaságban a figyelem elsőrendű fontosságú kutatási tárgy.

• Innovatív online banki szolgáltatások megítélésének vizsgálata – diszkrét választási kísérlet egyetemista fogyasztók körében

  64-91

  Lakatos Vilmos

  Balogh Péter

  Czine Péter

  Megtekintések száma:

  358

  Tanulmányunkban az innovatív online banki szolgáltatások irányába tanúsított fogyasztói preferenciákat vizsgáljuk gazdálkodástudományi képzésben résztvevő hallgatók körében. Kutatási célunk elérése érdekében diszkrét választási kísérletet hajtottunk végre az elemezni kívánt célcsoporttal. A kísérletünkben szerepeltetett hipotetikus döntési helyzeteink alternatíváit az ATM-okostelefon integráció lehetősége, a valós idejű banki ügyintézés rendelkezésre állása, az NFC fizetés elérhetősége és a tranzakciónkénti költség jelentették. Modellbecsléseink alapján megállapítottuk, hogy mindhárom vizsgált szolgáltatás (ATM-okostelefon integráció, valós idejű banki ügyintézés, NFC fizetés) pozitív megítélést élvez a kitöltők körében, míg a költség emelkedése negatívan hat a megkérdezettek hasznosságérzetére. A preferencia-heterogenitás kezelése érdekében becsült látens osztályú modell eredményei rávilágítottak arra, hogy létezik egy fogyasztói csoport, amely nagyon erős preferenciákat, és ezen keresztül magas (átlagosan 70 Ft-os) fizetési hajlandóságot mutat az NFC szolgáltatás meglétének irányába. Ezen osztályba pedig nagyobb valószínűséggel kerülnek felsőoktatási szakképzésben résztvevő, nem debreceni lakcímmel rendelkező férfi hallgatók.

• Tegnap, ma, holnap: a vállalati tevékenységek kiszervezésének trendjei

  27-42

  Bőgel György

  Megtekintések száma:

  185

  A tevékenységek kiszervezése, illetve annak nemzetközi változata, az úgynevezett offshore outsourcing napjaink gazdaságának egyik legfontosabb jelensége. A termelés kihelyezése olcsó országokba már évtizedekkel ezelőtt megindult. Az infokommunikácós technológia fejlődésének köszönhetően a múlt század kilencvenes éveiben az egyéb, többnyire szolgáltatás jellegű vállalati tevékenységek is sorra kerültek. A near-shoring és az off-shoring hatalmas, dinamikusan fejlődő iparággá vált, ami különleges lehetőségeket biztosít számos feltörekvő országnak. A szektorban élénk verseny bontakozott ki, aminek részese hazánk is. Ebben a küzdelemben sajátos ország- és vállalati stratégiák figyelhetők meg. A fejlődés számos gazdasági, politikai és társadalmi problémát vet fel, amelyekre megoldást kell keresniük mindazoknak, akik élni kívánnak a lehetőségekkel.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L24.

• Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és az egyetemes szolgáltatás értelmezéséről az Európai Unióban

  49-66

  Sztankó Éva

  Megtekintések száma:

  131

  Az elmúlt közel tíz évben az európai társadalommodellről folytatott vita középpontjában az általános gazdasági érdekű szolgáltatások jövőbeni szerepének megfogalmazása állt. Az Európai Bizottság széleskörű nyilvános konzultációt indított el az általános gazdasági érdekű szolgáltatások közszolgáltatási célkitűzéseiről, az életminőségre, a környezetre és az európai vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásairól, valamint a szolgáltatások szervezésének és finanszírozásának módjáról. Ehhez a konzultációhoz az Európai Közösségek Bírósága (European Court of Justice) és az Elsőfokú Bíróság (Court of First Instance) általános érdekű szolgáltatásokkal1 kapcsolatos ügyekben hozott határozatai is hozzájárultak. Bár a bíróságok döntései nem voltak mindig konzisztensek, mégis nagyban segítették az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmának pontosabb meghatározását.

• Tudásexport a felsőoktatásban: egy hierarchikus megközelítés

  35-48

  Berács József

  Megtekintések száma:

  153

  A tudásipar növekedésével párhuzamosan egyre nő a felsőoktatás szerepe a gazdasági növekedésben. Egyes becslések szerint a diákmobilitásból származó exportbevétel világméretekben meghaladja a 40 milliárd dollárt. A tanulmányban e jelenségcsoport két oldalát vizsgáljuk. Először leszögezzük, hogy a felsőoktatás mint iparág sokkal összetettebb annál, minthogy csak a diákmobilitásról szóljon. Ez annak ellenére igaz, hogy az exporttevékenységnek ez a legvonzóbb és a leglátványosabb területe. Az egyetemek azonban rendelkeznek kutatási eredményekkel és más szolgáltatásokkal mint exporttevékenységekkel, amelyeket piaci alapon értékesítenek. Másodszor, az egyéni tanárok mint egyetemi munkavállalók vagy szabadúszó tudásmunkások, továbbá a tanszékek, karok, egyetemek, országok, régiók stb. egyaránt szolgálhatnak a tevékenységek statisztikai számbavételi egységeiként. Az egyetemek által ellátott összes tevékenység mérhető különböző hierarchikus szinteken.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, M31

• A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák

  44-51

  Prugberger Tamás

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  198

  A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
  széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
  kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

• A tudásintenzív üzleti szolgáltatások innovációs jellemzői

  147-156

  Nagy Sándor

  Megtekintések száma:

  158

  A cikk a szolgáltatások innovációs megközelítéséből kiindulva lehatárolja a tudásintenzív üzleti szolgáltatásokat, összefoglalja azok innovációs jellemzőit. Megállapítja, hogy az egyes szolgáltatási tevékenységeknél más szektorokhoz viszonyítva hiányoznak az ösztönzéshez szükséges intézményi és egyéb formális támogató rendszerek, amelyek nemcsak tudásközpontokként szolgálhatnának a vállalkozások számára, hanem hozzájárulhatnának az innovációk védelméhez és terjedéséhez is. A szellemi tulajdonnak a szolgáltatások körében hiányzó hatékony védelme (a termelő szektorral ellentétben) nagy kockázatot jelent, ami gátolja az optimális tudástranszfert, és pazarló, duplikált innovációs erőfeszítéseket okoz.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O31, O32, L84