Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A hazai felsőoktatás gazdálkodásának szabályozása
Megjelent július 22, 2019
27-44.

A tanulmány bemutatja a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának szabályzói környezetét, azzal a céllal, hogy a hazai állami egyetemek gazdálkodói ill. vállalkózói egyetemmé vállásának lehetőségeit és akadályait feltárja.Először visszatekint a felsőoktatás rendszerváltást követő átalakítását, a felsőokt...atási törvény megalkotását övező vitákra, majd rátér a felsőoktatás gazdasági helyzetének elemzésére. Ismerteti az oktatási költségvetés tervezési folyamatát, az intézmények finanszírozásának alapjait, a finanszírozásban az állami szerepvállalás mértékét és módját. A szerző rámutat, hogy a hazai felsőoktatás elmúlt évtizedének gazdasági szabályozását a  gazdasági autonómiától való távolodás és a gazdasági köttötségek erősödése jellemezte, sőt a magyar felsőoktatás szervezeti és vezetési jellemzői nemvalójában nem teszik alkalmassá a szélesebb gazdasági autonómiára.

Teljes absztrakt mutatása
41
21
A személyiség és a képességek szerepe az egyetemi sikerességben: avagy igazolható-e a szűrő hipotézis a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatói körében végzett felmérés alapján
Megjelent június 19, 2006
133-158

Tanulmányunk azt a kérdést járja körül, hogy milyen befolyással bír a tanulmányi eredmények alakulására az értelmi és érzelmi intelligencia, valamint a személyiségstílus. Mindezt a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatói körében végzett felmérések segítségével vizsgáljuk meg. Elemzésünkben főként regreszszióana...lízisre támaszkodtunk. Az eredmények segítségével két kérdésre kívánunk választ kapni. Egyrészt arra, milyen kapcsolat van az említett változók és a vizsgált szakon való sikeres szereplés közt, másrészt, hogy rendelkezik-e a felsőoktatás tisztán információs (szűrő) funkcióval is, vagy csupán termelékenységet növel. Kapott eredményeink az egyes felmérések esetében némileg eltérnek, de általában elmondhatjuk, hogy az egyetemi eredményességet szignifikánsan befolyásolja a hallgató neme, szüleinek végzettsége, értelmi intelligenciája, intro- vagy extrovertáltsága, gondolkodó vagy észlelő személyiségstílusa, valamint a minták egy részénél érzelmi intelligenciája és észlelő vagy ítélkező személyiségstílusa. Mivel ezek nem mindegyike függ a felsőoktatás hatásától, elmondhatjuk, hogy bizonyítékot találtunk a felsőoktatás szűrő funkciójának jelenlétére.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J24

Teljes absztrakt mutatása
13
0
Tudásexport a felsőoktatásban: egy hierarchikus megközelítés
Megjelent december 15, 2008
35-48

A tudásipar növekedésével párhuzamosan egyre nő a felsőoktatás szerepe a gazdasági növekedésben. Egyes becslések szerint a diákmobilitásból származó exportbevétel világméretekben meghaladja a 40 milliárd dollárt. A tanulmányban e jelenségcsoport két oldalát vizsgáljuk. Először leszögezzük, hogy a felsőoktatás mi...nt iparág sokkal összetettebb annál, minthogy csak a diákmobilitásról szóljon. Ez annak ellenére igaz, hogy az exporttevékenységnek ez a legvonzóbb és a leglátványosabb területe. Az egyetemek azonban rendelkeznek kutatási eredményekkel és más szolgáltatásokkal mint exporttevékenységekkel, amelyeket piaci alapon értékesítenek. Másodszor, az egyéni tanárok mint egyetemi munkavállalók vagy szabadúszó tudásmunkások, továbbá a tanszékek, karok, egyetemek, országok, régiók stb. egyaránt szolgálhatnak a tevékenységek statisztikai számbavételi egységeiként. Az egyetemek által ellátott összes tevékenység mérhető különböző hierarchikus szinteken.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, M31

Teljes absztrakt mutatása
14
1
Minőség az oktatásban
Megjelent június 18, 2007
149-182

Az írás célja, hogy az oktatás minőségügyének alapkérdéseit oktatásgazdaságtani aspektusból megvizsgálja. Bevezetőnkben a minőséggel kapcsolatos alapvető koncepciókat tekintjük át, majd nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, a PISA és az IALS felmérések eredményeinek bemutatásán keresztül vizsgáljuk a magyar fe...lsőoktatás színvonalát. Megkíséreljük feltárni, milyen okokra vezethető vissza a hazai oktatás ezen felméréseken tapasztalható gyenge teljesítménye. Ezek után azokkal az oktatásban használatos minőségértékelésekkel, illetve azok indikátoraival foglalkozunk, amelyek széles körben elérhetőek, így elsősorban a nyilvános iskolai, illetve felsőoktatási rangsorok indikátorait tekintjük át. Végül pedig egy empirikus felmérés eredményein keresztül megkíséreljük feltárni, melyek a munkaadók felsőoktatással szembeni minőségelvárásai.

Teljes absztrakt mutatása
13
2
Képzés, kétszintű képzés munkaadói szemszögből
Megjelent június 16, 2008
169-174

A magyar felsőoktatás a rendszerváltás óta igen hosszú utat járt be. Felvetődhet a kérdés, hogy megfelelő irányultságúak voltak a változtatások? A kérdés komplexitása miatt nem igazán lehet egyértelmű válaszokat adni. Rövidebb eszmefuttatásokban csupán próbálkozások történhetnek egy-egy apró láncszem kiemelésé...ben. Az általam felvetett gondolataimmal a munkába kikerülő hallgatókkal szembeni elvárásokat próbáltam a munkaadók szemszögéből kalibrálni. A munkaadó a telhetetlen piaci résztvevő, aki mindig kritizálhat, és akinek mindig lehetnek úgymond „teljesíthetetlen” elvárásai. Valójában ebben a szerepben ő a vevő, visszafordítható kérdésekkel nem is bombázható. Mindennemű túlmisztifikálás nélkül azért próbáltam néhány jellemző pontot felvetni, amiben lehetnek, sőt vannak is jogos elvárások a munkaadói oldalon a jövő munkavállalóival szemben.

Teljes absztrakt mutatása
12
0
1 - 5 a 5 tételből