Évf. 18 szám 1-2 (2019)
Tanulmányok

A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata

Megjelent december 16, 2019
Elvira Böcskei
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Pénzügyek Tanszék
Zoltán Bács
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi kar
Barnabás Kovács
ETOKI
Tibor Tarnóczi
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi kar
Veronika Fenyves
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi kar
PDF

APA

Böcskei, E., Bács, Z., Kovács, B., Tarnóczi, T., & Fenyves, V. (2019). A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata. Competitio, 18(1-2), 3-38. https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/1

Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti,
mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint lehetséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy:
– milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.),
– mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei,
– a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei,
– mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal).
Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1

  1. Altbach, P.G. – Teichler, U. (2001): Internationalisation and exchanges in a globalized University. Journal of Studies in International Education, Vol. 5 No. 1, Spring pp. 5-25. https://doi.org/10.1177/102831530151002
  2. Arum, S. - Van de Water, J. (1992): The need for a definition of international education in U.S. universities. In C. Klasek (Ed.), Bridges to the futures: Strategies for internationalizing higher education.
  3. Bartell, M (2003): Internationalisation of universities: A university culture-based framework. Higher Education, 45:1), pp. 43-70. https://doi.org/10.1023/A:1021225514599
  4. Börjesson, M. (2017): The global space of international students in 2010, Journal of Ethnic and Migration Studies, 05 May 2017, pp. 1256-1275. https://doi.org/10.1080/1369183X.2017.1300228
  5. Brooks, R. - Waters, J. (2018): Materialities and Mobilities in Education, Routledge.
  6. Crystal, D. (2003): English as a Global Language. Cambridge: Cambridge University Press. de Swaan, Abram. “The Emergent World Language System: An Introduction.” International Political Science Review 14 (3): 219–226.
  7. de Haan, H. (2014): Internationalization: Interpretations Among Dutch Practitioners Journal of Studies in International Education 2014, Vol. 18(3) pp. 241–260.
  8. De Vita, G. - Case, P. (2003): Rethinking the internationalisation agenda in UK higher education. Journal of Further and Higher Education, 27(4), 383-398. https://doi.org/10.1080/0309877032000128082
  9. Jones, G. (2010): Managing student expectation: The impact of top-up tuition fees. Perspectives, 14(2), 44–48. https://doi.org/10.1080/13603101003776135
  10. Knight, J. (1994): Internationalization: Elements and checkpoints. Ottawa: Canadian Bureau for International Education.
  11. Knight, J. - de Wit, H. (1995): Strategies for internationalisation of higher education: Historical and conceptual perspectives. In H. de Wit (Ed.), Strategies for internationalisation of higher education (Amsterdam: EAIE)
  12. Knight, J. (2014): Changing landscape of crossborder higher education. In Trends in internationalization of higher education in India pp. 29–44. http://www.ciiuic.in/pdf/Trends%20in%20Inter%20Higher%20Education.pdf.
  13. Mazzarol, T. - Soutar, G. N. (2002): “Push-pull” factors influencing international student destination choice. International Journal of Educational Management, 16(2), 82-90. https://doi.org/10.1108/09513540210418403
  14. Petri, B (2017): A hallgatói mobilitás stratégiai jelentősége a felsőoktatás nemzetközivé válásában, Absztraktkötet, pp. 62-67; Debreceni Egyetem.
  15. Poór J. (2013): Nemzetköziesedés és globalizáció az emberi erőforrás menedzsmentben, Budapest, 2013. Complex Kiadó, 493 p.
  16. Rudzki, R.E.J. (1995): The application of a strategic management model to the internationalization of higher education institutions. Higher Education, 29, 421-441.
  17. Svensson, L. - Wihlborg, M. (2010): Internationalising the content of higher education: The need for a curriculum perspective. Higher Education, 60(6), pp. 595-613. Retrieved from http://www.jstor.org/stable/40930313 https://doi.org/10.1007/s10734-010-9318-6
  18. Tóth, R. – Kondorosi, F-né (2014): A javadalmazás ösztönzők alkalmazása a társaságirányításban. CONTROLLER INFO. II évf/1: p. 51.
  19. Van der Wende, M. (2012): The role of US higher education in the global e-learning market. http://cshe.berkeley.edu/publications/docs/ROP.WendePaper1.02.pdf
  20. Wadhwa R. (2016): New Phase of Internationalization of Higher Education and Institutional Change. Higher Education for the Future 3(2) 227–246. The Kerala State Higher Education Council SAGE Publications sagepub.in/home.nav http://hef.sagepub.com https://doi.org/10.1177/2347631116650548
  21. KSH adatbázisa alapján: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi007a.html
  22. KSH adatbázisa alapján: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi008.html
  23. Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa (kutatási célokra kikért adatbázis 2013-2015)
  24. Oktatási Hivatal Felsőoktatási Információs Rendszer- (FIR füzetek 12. 2015).
  25. http://www.bologna-bergen2005.no/Docs/00 Main_doc/990719BOLOGNA_DECLARATION.PDF