Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti,
mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint leh...etséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy:
– milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.),
– mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei,
– a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei,
– mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal).
Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1

A Debreceni Egyetem (DE) a változó világban új kihívások elé néz. Miközben az egyetem szervezeti integrációja még messze nem teljesedett ki (és kétséges, hogy méreteinél fogva miképpen és legfőképpen mikor tekinthető a folyamat véglegesen lezártnak), több olyan körülmény merül fel, amire az intézménynek kell vála...szt adnia. Ezek között elsősorban említendők a finanszírozás kérdései (pontosabban annak struktúrája), a változó jogszabályi háttér (elsősorban az innovációs törvény és a felsőoktatási törvény küszöbön álló módosítása), valamint az EU integrációból adódó körülmények (Bolognai folyamat, a nemzetközi verseny fokozódása). Ilyen körülmények között egy alapjában véve tudományegyetem (a szó klasszikus értelmében, nem csak működési struktúráját, hanem gyakorlatilag a művelt szakágazatokat is tekintve) tudományos jellegéből kiindulva kell választ keressen és adjon olyan kérdésekre, melyek elsősorban a szolgáltatói jelleg kibontakozását, ezen belül is elsősorban a tudományra épülő technológiai innovációt érintik.