Évf. 1 szám 1 (2002)

Megjelent November 3, 2002

issue.tableOfContents6625ab70e9902

Tanulmányok

  • Merre tovább a vállalatelméletben? Egy lehetséges fejlődési út
    13-26.
    Megtekintések száma:
    69

    Napjainkban a hagyományos értelemben vett vállalat drámai átalakulása folyik. Ez olyan új vállalatelmélet kidolgozását követeli meg, hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, amelybe az elszaporódó hibrid fromák is "beleférnek".  Az ilyen vállalatelméletnek átfogóbbnak, bizonyos értelemben általánosabbnak kell lennie, mint amelyienek a létező vállalatelméletek. Az általánosítás több ponton is az aktorok magatartásának alaposabb elemzését igényli. A szerzők tanulmányukban arra a következtetésre jutnak, hogy a vállallat általánosabb perspektívában  a piac és a vállalat összekapcsolt vizsgálatát és magyarázatát követeli meg.

    en
    38
  • A hazai felsőoktatás gazdálkodásának szabályozása
    27-44.
    Megtekintések száma:
    124

    A tanulmány bemutatja a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának szabályzói környezetét, azzal a céllal, hogy a hazai állami egyetemek gazdálkodói ill. vállalkózói egyetemmé vállásának lehetőségeit és akadályait feltárja.Először visszatekint a felsőoktatás rendszerváltást követő átalakítását, a felsőoktatási törvény megalkotását övező vitákra, majd rátér a felsőoktatás gazdasági helyzetének elemzésére. Ismerteti az oktatási költségvetés tervezési folyamatát, az intézmények finanszírozásának alapjait, a finanszírozásban az állami szerepvállalás mértékét és módját. A szerző rámutat, hogy a hazai felsőoktatás elmúlt évtizedének gazdasági szabályozását a  gazdasági autonómiától való távolodás és a gazdasági köttötségek erősödése jellemezte, sőt a magyar felsőoktatás szervezeti és vezetési jellemzői nemvalójában nem teszik alkalmassá a szélesebb gazdasági autonómiára.

    en
    116
  • Egymáshoz hasonlító munkajogi intézmények jogdogmatikai elhatárolása
    45-54.
    Megtekintések száma:
    121

    A tételes magyar munkajogi szabályozásnak van néhány olyan intézménye, amely egymással valamilyen formában kapcsolatban áll. Tartalmi és szerkezeti - esetleg mindkét szempontból - hasonlítanak egymáshoz, azonban mégis elkülönülnek egymástól. Ezért azokat nem szabad sem elméleti, sem gyakorlati szinten összemosni egymással. A tanulmány három egymással jogdogmatikailag összefüggésbe állítható és egymás helyettestésére vagy felcserélésére is felhasználható munkajogi intézménycsoporttal foglalkozik. Az első ilyen csoport a kirendelés, a kiküldetés, a helyettesítés és az átírányítás, a második a kirendelés, a munkaerő-kölcsönzés és a kiküldetés, a harmadik a munkáltatói jogutodlás kérdése, azaz a munkáltató fizetésképtelenségével, a vele szemben csőd- vagy felszámolási eljárással, és a Bérgarancia Alap működésével, valamint a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos kérédsek. A tanulmány kibontja az egyes jogkapcsolatok mögött meghúzodó közös vonásokat, amelyek lehetővé teszik azok tudatos vagy véletlenszerű összecserélését vagy együtt alkalmazását, majd ismerteti a rokon intézményeket elválasztó ismérveket, azzal a céllel, hogy csak ott lehessen felcserélni vagy együtt alkalmazni őket, ahol a jogdogmatika engedi és jogszociológialiag is indokolt. 

     

    en
    116
  • Phillips-görbe-modellek az újklasszikus és a újkeynesi elméletekben
    54-72.
    Megtekintések száma:
    215

    A közgazdaságtan egyik régebbi kérdése a normális és a reálváltozók közötti kapcsolatok jellegére vonatkozik. Az egyes közgazdasági iskolák vitáiban sarkalatos pontként jelenik meg az efféle kapcsolatokról megjelenő különböző véleményeket igazoló modellek és következtetések. A tanulmány a legújabb közgazdasági iskolák nézeteit és azokra alapozott gazdaságpoltikai javaslatokat mutatja be, illetve állítja egymással szembe. A tanulmány a Phillips-görbe "halála" az újklasszikus makroökonómia, illetve feltámadása az új-keynes-i iskolák modelljeinek ismertetésével egyaránt nyomon követhető az írásban. Kitűnik a Phillis-görbe és a gyakorlati gazdaságpoltika közötti igen szoros kapcsolat. A jelenleg érvényes, leginkább elterjedt nézetnek a neokeynes-i szemlélet tűnik, de bármilyen alapon is ítélik meg a tanulmányban bemutatott modelleket, nem lehet elvonatkoztatni a kortól, amelyben fogantak.

    en
    456
  • Az infokommunikációs hullám sajátosságai
    73-95.
    Megtekintések száma:
    114

    A közgazdaságtudományban időről időre fellángolnak a gazdasági ciklusok természetéről és okairól szóló viták. Egyesek szerint a ciklusok innovációs hullámoknak tekinthetők.A technikai fejlődés revolúciós szakaszai "rendszerváltást" idéznek elő, kisugárzó hatásuk átalakítja a gazdaság és  a társadalom számos fontos összetevőjét. A cikk modern információs technológia fejlődését vizsgálja a technikai innovációra épülő cikluselmélet tükrében. Arra a kérdésre keres választ, hogy mennyire felel meg az információs csúcstechnológia eddigi története a technikai innovációt középpontba helyező ciklusmodellnek, megtalálhatók-e benne a jellegzetes fejlődési szakaszok, mennyiben hasonlít az IT ciklus a korábbi hullámokra, előidézett-e a fenti értelemben vett "rendszerváltást". A kérdés vizsgálatánál a szerző megkülönböztetett figyelmet szentel a vállalatvezetésnek. Legfontosabb megállapítása az, hogy az információs technológia fejlődése valóban hullámot gerjesztett a gazdaságban és a társadalomban, ami sok tekintettben hasonlít a korábbiakra, de egyes pontokon el is tér azoktól. Kitér arra is, hogy ha valóban beszélhetünk informatikai ciklusról, akkor hol tartunk benne most, és milyenek a kilátások.

     

    en
    117

Kutatás közben

  • A monetáris unió és a politikai egységesülés Európában
    96-104
    Megtekintések száma:
    108

    A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Unió politikai vonatkozásait járja körbe. Megvizsgálja miképpen magyarázható a monetáris politika létrejötte a tradicionális integrációs elméletek segítségével, valamint azt is, hogy a politikai egyesülés kérdésére milyen válasz vezethető le belőlük. A következőkben áttekinti, hogy az EMU előfutárának tartott Werner-tervből milyen tapasztalatok szűrhetők le a monetáris unió későbbi alakulását illetően - az optimális valutaövezetek elméletének fényében. Külön kitér az európai szintű fiskális föderializmus kialakítását övező szakmai polémiára is. A sokszor lebecsült gazdasági hatóerők rehabilitása jegyében a Mundell-Fleming modell segítségével illusztrálja a monetáris unió mögött meghúzódó közgazdasági összefüggéseket, amelyek bizonyos mértékig szembeszállnak a mindent a politikai megfontolásokra visszavezető vélekedésekkel. 

    en
    111