Napjainkban a hagyományos értelemben vett vállalat drámai átalakulása folyik. Ez olyan új vállalatelmélet kidolgozását követeli meg, hangsúlyozzák a tanulmány szerzÅ‘i, amelybe az elszaporódó hibrid fromák is "beleférnek".  Az ilyen vállalatelméletnek átfogóbbnak, bizonyos értelemben általánosabbnak kell lennie, m...int amelyienek a létezÅ‘ vállalatelméletek. Az általánosítás több ponton is az aktorok magatartásának alaposabb elemzését igényli. A szerzÅ‘k tanulmányukban arra a következtetésre jutnak, hogy a vállallat általánosabb perspektívában  a piac és a vállalat összekapcsolt vizsgálatát és magyarázatát követeli meg.

A tanulmány bemutatja a felsÅ‘oktatási intézmények gazdálkodásának szabályzói környezetét, azzal a céllal, hogy a hazai állami egyetemek gazdálkodói ill. vállalkózói egyetemmé vállásának lehetÅ‘ségeit és akadályait feltárja.ElÅ‘ször visszatekint a felsÅ‘oktatás rendszerváltást követÅ‘ átalakítását, a felsÅ‘okt...atási törvény megalkotását övezÅ‘ vitákra, majd rátér a felsÅ‘oktatás gazdasági helyzetének elemzésére. Ismerteti az oktatási költségvetés tervezési folyamatát, az intézmények finanszírozásának alapjait, a finanszírozásban az állami szerepvállalás mértékét és módját. A szerzÅ‘ rámutat, hogy a hazai felsÅ‘oktatás elmúlt évtizedének gazdasági szabályozását a  gazdasági autonómiától való távolodás és a gazdasági köttötségek erÅ‘södése jellemezte, sÅ‘t a magyar felsÅ‘oktatás szervezeti és vezetési jellemzÅ‘i nemvalójában nem teszik alkalmassá a szélesebb gazdasági autonómiára.

A tételes magyar munkajogi szabályozásnak van néhány olyan intézménye, amely egymással valamilyen formában kapcsolatban áll. Tartalmi és szerkezeti - esetleg mindkét szempontból - hasonlítanak egymáshoz, azonban mégis elkülönülnek egymástól. Ezért azokat nem szabad sem elméleti, sem gyakorlati szinten összemosni egymáss...al. A tanulmány három egymással jogdogmatikailag összefüggésbe állítható és egymás helyettestésére vagy felcserélésére is felhasználható munkajogi intézménycsoporttal foglalkozik. Az elsÅ‘ ilyen csoport a kirendelés, a kiküldetés, a helyettesítés és az átírányítás, a második a kirendelés, a munkaerÅ‘-kölcsönzés és a kiküldetés, a harmadik a munkáltatói jogutodlás kérdése, azaz a munkáltató fizetésképtelenségével, a vele szemben csÅ‘d- vagy felszámolási eljárással, és a Bérgarancia Alap működésével, valamint a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos kérédsek. A tanulmány kibontja az egyes jogkapcsolatok mögött meghúzodó közös vonásokat, amelyek lehetÅ‘vé teszik azok tudatos vagy véletlenszerű összecserélését vagy együtt alkalmazását, majd ismerteti a rokon intézményeket elválasztó ismérveket, azzal a céllel, hogy csak ott lehessen felcserélni vagy együtt alkalmazni Å‘ket, ahol a jogdogmatika engedi és jogszociológialiag is indokolt. 

A közgazdaságtan egyik régebbi kérdése a normális és a reálváltozók közötti kapcsolatok jellegére vonatkozik. Az egyes közgazdasági iskolák vitáiban sarkalatos pontként jelenik meg az efféle kapcsolatokról megjelenő különböző véleményeket igazoló modellek és következtetések. A tanulmány a legújabb közgazdasági... iskolák nézeteit és azokra alapozott gazdaságpoltikai javaslatokat mutatja be, illetve állítja egymással szembe. A tanulmány a Phillips-görbe "halála" az újklasszikus makroökonómia, illetve feltámadása az új-keynes-i iskolák modelljeinek ismertetésével egyaránt nyomon követhető az írásban. Kitűnik a Phillis-görbe és a gyakorlati gazdaságpoltika közötti igen szoros kapcsolat. A jelenleg érvényes, leginkább elterjedt nézetnek a neokeynes-i szemlélet tűnik, de bármilyen alapon is ítélik meg a tanulmányban bemutatott modelleket, nem lehet elvonatkoztatni a kortól, amelyben fogantak.

A közgazdaságtudományban idÅ‘rÅ‘l idÅ‘re fellángolnak a gazdasági ciklusok természetérÅ‘l és okairól szóló viták. Egyesek szerint a ciklusok innovációs hullámoknak tekinthetÅ‘k.A technikai fejlÅ‘dés revolúciós szakaszai "rendszerváltást" idéznek elÅ‘, kisugárzó hatásuk átalakítja a gazdaság és  a társadalom szÃ...¡mos fontos összetevÅ‘jét. A cikk modern információs technológia fejlÅ‘dését vizsgálja a technikai innovációra épülÅ‘ cikluselmélet tükrében. Arra a kérdésre keres választ, hogy mennyire felel meg az információs csúcstechnológia eddigi története a technikai innovációt középpontba helyezÅ‘ ciklusmodellnek, megtalálhatók-e benne a jellegzetes fejlÅ‘dési szakaszok, mennyiben hasonlít az IT ciklus a korábbi hullámokra, elÅ‘idézett-e a fenti értelemben vett "rendszerváltást". A kérdés vizsgálatánál a szerzÅ‘ megkülönböztetett figyelmet szentel a vállalatvezetésnek. Legfontosabb megállapítása az, hogy az információs technológia fejlÅ‘dése valóban hullámot gerjesztett a gazdaságban és a társadalomban, ami sok tekintettben hasonlít a korábbiakra, de egyes pontokon el is tér azoktól. Kitér arra is, hogy ha valóban beszélhetünk informatikai ciklusról, akkor hol tartunk benne most, és milyenek a kilátások.

A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Unió politikai vonatkozásait járja körbe. Megvizsgálja miképpen magyarázható a monetáris politika létrejötte a tradicionális integrációs elméletek segítségével, valamint azt is, hogy a politikai egyesülés kérdésére milyen válasz vezethetÅ‘ le belÅ‘lük. A következÅ‘kben... áttekinti, hogy az EMU elÅ‘futárának tartott Werner-tervbÅ‘l milyen tapasztalatok szűrhetÅ‘k le a monetáris unió késÅ‘bbi alakulását illetÅ‘en - az optimális valutaövezetek elméletének fényében. Külön kitér az európai szintű fiskális föderializmus kialakítását övezÅ‘ szakmai polémiára is. A sokszor lebecsült gazdasági hatóerÅ‘k rehabilitása jegyében a Mundell-Fleming modell segítségével illusztrálja a monetáris unió mögött meghúzódó közgazdasági összefüggéseket, amelyek bizonyos mértékig szembeszállnak a mindent a politikai megfontolásokra visszavezetÅ‘ vélekedésekkel.