Papers

Knowledge Export in Higher Education: A Hierarchic Approach

Published:
2008-12-15
Author
View
Keywords
How To Cite
Selected Style: APA
Beracs, J. (2008). Knowledge Export in Higher Education: A Hierarchic Approach. Competitio, 7(2), 35-48. https://doi.org/10.21845/comp/2008/2/2
Abstract

The role of higher education in economic growth is increasing parallel with the development of the knowledge industry. The export income from student mobility estimated by some experts exceeds 40 billion US dollars worldwide. In this paper we discuss two aspects of the phenomenon. First, higher education as an industry is more complex than simply student mobility. This is true despite the fact that this mobility is the most visible and most attractive part of the export activity. There are research outputs of universities and other service activities which are classified as exports and which are offered in market based systems. Second, the individual professors - whether employees of universities or freelance knowledge workers - university departments, faculties, universities, countries, regions, etc. could serve as the subjects of the statistical measurement of activities. All of those activities which are carried out by universities can be measured in different hierarchical systems.

Journal of Economic Literature (JEL) classification: F14, M31

References
  1. Barakonyi Károly (2004): Rendszerváltás a felsőoktatásban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 350.
  2. Belfield, C. R. – Levin, H. M. (2003): e Economics of Higher Education. An Elgar Reference Collection, Cheltenham.
  3. Berács József (2003): Aszimmetriák és felzárkózási esélyek a felsőoktatási szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében. Megjelent: Blahó András (szerk.): Elmaradottság – fejlődés – átalakulás. Tanulmányok
  4. Szentes Tamás akadémikus 70. születésnapja tiszteletére, BKÁE Világgazdasági Tanszék, 63–74.
  5. Berács József (2007): Felsőoktatási reform és exportképesség. Népszabadság, július 27. A diploma melléklet különkiadása, 2.
  6. Hrubos Ildikó (2004) (szerk.): A gazdálkodó egyetem. Felsőoktatási Kutatóintézet, Új Mandátum, Budapest.
  7. Kornai János (1999): A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, 46. évf. 7–8. szám, 585–599.
  8. Massey, W. F. (1996): Resource Allocation in Higher Education. The University of Michigan Press, Ann Arbor.
  9. Mazzarol, T.-S. – Normann, G. (2001): The Global Market for Higher Education. Sustainable competitive strategies for the new millenium, Edward Elgar, Chettenham, U.K.
  10. Opendoors (2007): Fast Facts, IIR (Institute of International Education).
  11. Polónyi István (2002): Az oktatás gazdaságtana. Osiris Kiadó, Budapest.
  12. Porter, M. (1990–1998): The competitive advantage of nations. Macmillan Business, New York.
  13. Sadlak, J. – Cai, L. N. (2007) (szerk.): The World-Class University Ranking: Aiming Beyond Status. UNESCO-CEPES, Shanghai Jiao Tong University, Cluj University Press.
  14. Szentes Tamás és munkaközössége (2005): Fejlődés, versenyképesség, globalizáció, I–II. Akadémiai Kiadó.
  15. Svensson, G. (2007): Legal Requirements for Transparency in Appointments and Promotions in Swedish higher Education Institutions. International Journal of Public Sector Management, Vol. 20, Issue 2,
  16. –133.
  17. Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány.