Tanulmányok

Az eurózónához való csatlakozás időzítése

Megjelent:
August 24, 2020
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Jankovics, L. (2020). Az eurózónához való csatlakozás időzítése. Competitio, 4(1), 45-62. https://doi.org/10.21845/comp/2005/1/3
Absztrakt

A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

Hivatkozások
  1. Ádám Zoltán (2004): The Power of Path Dependence? State Capacity and Autonomy in East Central Europe during Transition. Competitio, 3. évf. 1. sz. 154−168.
  2. Andor László (2003): Monetáris evolúció Európában. Szükségszerűség és esetlegesség a pénzügyi integráció fejlődésében és az EU bővítésében. In: Wiener György (szerk.): Euró. Érvek és ellenérvek. Kormányzati Stratégiai Elemző Központ Stratégiai Füzetek 16. sz., Miniszterelnöki Hivatal, Budapest, 27−58.
  3. Baldwin, Richard – Berglöf, Erik – Giavazzi, Francesco – Wildgrén, Mika (2001): Nice Try: Should the Treaty of Nice be Ratified? Centre for Economic Policy Research, Monitoring European Integration, 11. sz., London.
  4. Bartha Attila – Matheika Zoltán – Oblath Gábor – Pásztori Veronika (2003): Magyarország csatlakozása az euró-övezethez. Az EMU-csatlakozás előnyei és lehetséges hátrányai. Kopint-Datorg Műhelytanulmányok, 36. sz., Budapest.
  5. Benczes István (2003): A Stabilitási és Növekedési Paktum kritikai értékelése. Európai Tükör, 8. évf. 4−5. sz. 59−78.
  6. Bokros Lajos (2000): Visegrad Twins’ Diverging Path to Relative Prosperity. Comparing the Transition Experience of the Czech Republic and Hungary. A tanulmány a Cseh Nemzeti Bank konferenciájára készült, szeptember 22., Prága.
  7. Borowski, Jakub (2004): Costs and Benefits of Poland’s EMU Accession: A Tentative Assessment. Comparative Economic Studies, 46. évf. 1. sz. 127−145.
  8. Bratkowski, Andrzej – Rostowski, Jacek (2000): The EU Attitude to Unilateral Euroisation: Misunderstandings, Real Concerns, and Ill-designed Admission Criteria. In: Brzeski, Andrzej – Winiecki, Jan (szerk.): A Liberating Economic Journey: Post-Communist Transition, The Cromwell Press for CRCE, London.
  9. Bruszt László – Oblath Gábor – Tóth András (2003): Összehangolt cselekvés. Gondolatok egy középtávú társadalmi-gazdaságpolitikai megállapodásról. Népszabadság, szeptember 27.
  10. Csaba László (2002a): Pótlólagos felvételi követelmény-e az euróérettség? Külgazdaság, 47. évf. 2. sz. 32−46.
  11. Csaba László (2002b): Laekentől a bővülésig. Európai Tükör, 7. évf. 1−2. sz. 3−16.
  12. Csaba László (2002c): A magyar modell. (Tündöklés és bukás). Competitio, 1. évf. 1. sz. 2−12.
  13. Csajbók Atilla – Csermely Ágnes (szerk.) (2002): Az euró bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése. MNB Műhelytanulmányok, 24. sz., Magyar Nemzeti Bank, Budapest.
  14. Csatlakozási szerződés (2003): A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma. Webcím: http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/7F4DB2B5-F0FB-453B-8751-48C0B95B1D35/0/13Acthu3.pdf, letöltve: 2003. 11. 16.
  15. Csermely Ágnes (2004): Convergence Expectations and Convergence Strategies: Lessons from the Hungarian Experiences in the pre-EU Period. Comparative Economic Studies, 46. évf. 1. sz. 104−126.
  16. Economic Survey of Europe (2004): United Nations Economic Commission for Europe, 1. sz., Genf. Webcím: http://www.unece.org/ead/pub/041/041c0.pdf, letöltve: 2004. 06.17.
  17. EKB (2004): 2004. évi konvergenciajelentés. Európai Központi Bank, Frankfurt.
  18. Erdős Tibor (2003): Fenntartható gazdasági növekedés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  19. Gibson, Heather D. – Tsakalotos, Euclid (2004): Capital Flows and Speculative Attacks in Prospective EU Member States. Economics of Transition, 12. évf. 3. sz. 559−586.
  20. Gros, Daniel (2000): How Fit are the Candidates for EMU? The World Economy, 23. évf. 10. sz. 1367−1378.
  21. Farkas Beáta – Várnay Ernő (2000): Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába. JATEPress, Szeged.
  22. Kondrát Zsolt – Wenhardt Tamás (2004): Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban a Gazdasági és Monetáris Unió konvergenciakritériumainak teljesítésében 2003 végén. MNB Műhelytanulmányok 29. sz., Magyar Nemzeti Bank, Budapest
  23. Kopits György (2002): Central European EU Accession and Latin American Integration: Mutual Lessons in Macroeconomic Policy Design. Oesterreichische Nationalbank, Working Paper 75. sz., Osztrák Nemzeti Bank, Bécs.
  24. Kopits György − Székely P. István (2003): Fiscal Policy Challenges of EU Accession for the Baltics and Central Europe. In: Tumpel-Gugerell, Gertrude – Mooslechner, Peter (szerk.): Structural Challenges for Europe. Edward Elgar, 277−297.
  25. Kornai János (2000): Tíz évvel a Röpirat angol kiadásának megjelenése után. Közgazdasági Szemle, 47. évf. 9. sz. 647−661.
  26. LNB (2005): Information from the Meeting of the Representatives of the Government of the Republic of Poland with the Monetary Policy Council. Sajtóközlemény, február 7., Lengyel Nemzeti Bank, Varsó.
  27. Magyar Köztársaság Kormánya (2003): Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához. Webcím: http://www.p-m.hu, letöltve: 2003. 11. 16.
  28. Magyar Köztársaság Kormánya (2004): Magyarország konvergencia programja. Webcím: http://www.p-m.hu, letöltve: 2004. 10. 21.
  29. Matolcsy György (szerk.) (2004): Magyar euróstratégia. Az euró hazai bevezetésének forgatókönyvei, egy társadalmi és gazdasági szempontból optimális ütemezés feltételrendszere. Növekedéskutató Intézet, Budapest.
  30. Mladek, Jan (2003): Csehország és az euró. Európai Szemle, 14. évf. 1−2. sz. 79−84.
  31. MNB (2004): Inflációs jelentés (augusztus 16.). Magyar Nemzeti Bank, Budapest.
  32. Neményi Judit (2003): Az euró bevezetésének feltételei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 50. évf. 6. sz. 479−504.
  33. Oblath Gábor (2003): Az euró hazai bevezetése: Belül biztonságosabb. Figyelő, 47. évf. 18. sz. 24−28.
  34. Oblath Gábor − Pénzes Petra (2004): A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság. Külgazdaság, 48. évf. 2. sz. 33−64.
  35. Polgár Éva Katalin (2003): Az Európai Monetáris Rendszer és az ERM-2. Közgazdasági Szemle, 50. évf. 4. sz. 350−369.
  36. Rostowski, Jacek (2003): When Should the Central Europeans Join the EMU? CASE Studies and Analyses, 253. sz., Center for Social and Economic Research, Varsó.
  37. Surányi György (2002): Az egyensúlyromlásnak infláció a beceneve. Népszabadság, december 24.
  38. Vincze János (2004): Eurót? Mikor? (De miért is?). Beszélő, harmadik folyam, 9. évf. 4. sz. 18−26.